Kilencszázzal jöhet a mobilinternet
A magyar mobilszolgáltatók számára rövidesen lehetővé teszik, hogy a 900 Mhz-es frekvenciasávot is használhassák mobilinternet-szolgáltatásra, ahogy azt az EU-szabályozás is előírja. Mindez persze még nem a közeli hetekben válik valóra, de a sürgető probléma megoldása érdekében még a Bajnai-kormány megtette az első lépést: egyik utolsó intézkedésként kitiltották ebből a sávból a nem polgári (katonai és más egyéb) szerveket. E döntés azért fontos, mert így megfelelő méretű spektrum vált szabaddá, amely immár elégséges kapacitást biztosít a mobilinternet-szolgáltatáshoz.
A jelenlegi licencekhez képest többletfrekvenciákért ugyanakkor valószínűleg fizetniük kell majd a mobilcégeknek. Ám ahhoz, hogy ez megvalósuljön, még más feltételek is szükségesek: jogi szempontból a legfontosabb, hogy a tavaly megszületett egységes EU-szabályozás (GSM-direktíva) e területet érintő részét integrálni kell a magyar jogszabályokba. Ennél sokkal fontosabb, technikai kérdés, hogy a legtöbb szakértő szerint át kell rendezni a jelenleg használt sávokat – ha többletfrekvenciát kapnak a cégek, akkor pedig biztosan –, s ennek technikai részleteiről a három mobilszolgáltatónak is egyezségre kell jutnia, miként megfelelő határ menti egyeztetésekre is sort kell keríteni, s meg kell állapodni a szomszédos országokkal a frekvenciák használatáról. Piaci forrásokból úgy tudjuk, ez utóbbi folyamat európai összevetésben is jól halad, a jogi implementáció pedig a kormányon múlik.
S hogy miért fontos ez? Beck György, a Vodafone vezérigazgatója nemrég lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi 50-60 százalékos mobil széles sávú lefedettség növelése üzletileg nem célszerű, ha csak a ma használt 2,1 GHz-es sávot használják a szolgáltatásra, már csak azért sem, mert e spektrumban a frekvenciadíjak az európai átlag kétszeresét teszik ki. Márpedig az ideális lefedettség 80-90 százalék volna, Romániában már elérték ezt a szintet. Nem mellékes részlet, hogy ehhez mai árszinten 50-100 milliárd közti beruházás szükséges, amit megfelelő feltételek mellett vállalnának is a mobilcégek. A feltételek egyik legfontosabb része a 900 MHz kinyitása, ám ahogy a vezérigazgató mondta, e téren jó ideje nem tapasztaltak előrelépést. A leköszönt kormány döntése azonban jelentősen változtat a helyzeten.
Ami a frekvenciadíjak mérséklését illeti, ebben az ügyben is várható előrelépés. A Nemzeti Hírközlési Hatóság munkatervében az első fél évre tervezték a frekvenciadíjakkal és a negyedik szolgáltatóval kapcsolatos kormánydöntést támogató szakértői anyagok elkészültét. – E hónap végén elkészülnek a döntéstámogató anyagok – mondta lapunk kérdésére Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szóvivője, ám hogy abban a hatóság mit javasol majd, arról nem nyilatkozott. A frekvenciadíjak kérdésében a szakértők várakozásai szerint a hatóság csökkentést javasol majd, hiszen a törvény szerint az ilyen döntéseknek a beruházásösztönzést, a versenyélénkítést és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodást kell szem előtt tartani, márpedig e szempontokból a díjcsökkentés vezethető le, s ez felelne meg a nemzetközi gyakorlatnak is.
Mint arról nemrég beszámoltunk: piaci információk szerint a csökkentést támogatja az új kabinet felelős minisztere, Fellegi Tamás is, noha a szakember e kérdéskörben még nem nyilatkozott. Más kérdés, hogy későbbi döntésében milyen szerepet játszik majd az NHH mint kormányhivatal szakértői anyaga, hiszen a szóbeszéd szerint a kormány a hírközlési hatóság és az Országos Rádió- és Televíziótestület összevonására készül.
Lényegesen bonyolultabb kérdés a negyedik szolgáltató ügye: emlékezetes, hogy a 2008-ban kiírt tendert végül eredménytelenül kellett lezárni. Egy a tenderen indult vállalkozásban, a Mobinet nevű projektcégben Fellegi Tamás is érdekelt volt. A szakértők úgy vélik: az idő előrehaladtával egy negyedik szolgáltatónak egyre kisebb esélye van, különösen a mostani gazdasági környezetben, amikor a szektor még épp visszaesésben van. Nem beszélve arról, hogy egy mostanság kiadandó negyedik licenc késleltetné a negyedik generációs szolgáltatások indulását, és csökkentené a 4G-frekvenciák piaci értékét. Utóbbi nagyságrendjéről egyelőre nem készültek becslések, de Németországban milliárdeurós nagyságrendű összegekért találtak gazdára.
Egyre többen néznek digitális adást
Áprilisban 15 ezerrel 1,225 millióra nőtt a digitális televíziózásra előfizető háztartások száma, derül ki az NHH gyorsjelentéséből. Ez a tizennégy legnagyobb magyarországi szolgáltató adatszolgáltatására épül, melyek az előfizetéses televíziós szolgáltatások piacának mintegy 80-85 százalékát fedik le. Az előfizetők 48,7 százaléka vett igénybe digitális szolgáltatásokat a márciusi 48,2 százalék után. Az NHH becslései szerint 800 ezer háztartásban néznek földfelszíni sugárzású műsorokat vagy ingyenesen elérhető műholdas adásokat.
