Szijjártó Péter és Varga Mihály tegnapi tájékoztatója. Egy nyelvet beszéltek

MTI - Földi Imre

Átvariált szja-tábla, nagyobb adóalapra alkalmazható kedvezményes társasági adókulcs, bankadó – íme néhány eleme az Orbán-kormány válságkezelő tervének, melyek a közteherviselést érintik, s melyekről ma számol be a miniszterelnök. Arról már tudni lehet, hogy az szja-rendszert egykulcsossá alakítanák, ám annak mértékéről még tegnap is folyt a vita. Eredetileg 16 százalékos kulcsról volt szó, időközben azonban ennél nagyobb mérték is szóba került, de semmiképpen nem nagyobb 20 százaléknál. Nem lenne meglepő, ha a kormány végül a 16 százalék mellett tartana ki, már csak azért sem, mert a hatályos szja-törvény alapján jövőre 15 millió forintig 17 százalék lenne az adókulcs – vagyis lényegében megvalósulna az egykulcsos rendszer, márpedig annál jobbat kell kínálni az adózóknak. Így hát a 16 százalék tűnik befutónak. Annyi kiegészítéssel, hogy a kormány megadóztatná a minimálbéreseket is. Ők papíron jelenleg is fizetnek adót, de az adójóváírás miatt a kötelezettségük lenullázódik.

A jövőben viszont ténylegesen is hozzá kell majd járulniuk a közteherviseléshez. Munkaerőpiaci szakértők szerint azonban nem lehet rájuk zúdítani a nagyobb keresettel rendelkezőkre mért adóterhet, mert így a nettó keresetük a megélhetésre sem lenne elég. Ezt figyelembe véve érdemes lenne rájuk egy alacsonyabb, 8-10 százalék körüli szja-t megállapítani, ami idővel – ahogy a minimálbér felzárkózik az átlagbérhez – emelhető a normál adókulcs szintjére. A 16 százalékos kulcsot persze nem mindenki fogja tehercsökkentésnek érezni, az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők biztos nem, náluk ugyanis a tényleges adóterhelés 0–10 százalék között van.

Valamilyen módon figyelembe kell vennie az adórendszernek, hogy a gyermekes családokban többekre oszlik el a rendelkezésre álló jövedelem, mint a gyermek nélküli házaspároknál – ez az egyik legmarkánsabb adófilozófiai vonása volt az elmúlt 12 évben a Fidesz adópolitikájának. Mostanra azonban mintha elbizonytalanodtak volna, a nyilatkozataikban a családi adózás (amikor az adóalap meghatározásakor a házaspár összevont jövedelmét osztják el az adófizetők számának megfelelően, s a gyermekek száma szerint tovább mérséklődik a fizetendő adó) mellett egyre gyakrabban bukkan elő a családi kedvezmény. Utóbbi pusztán gyerekszám szerint ad lehetőséget a fizetendő adó csökkentésére. Nem kizárt, hogy januártól ez utóbbi rendszer indul – újra, hiszen a Fidesz előző kormányzati ciklusában vezették be először ezt az adókedvezményt, ami aztán lassan visszafejlődött, s ma már csak a három- vagy többgyermekesek vehetik ezt igénybe.

Fontos pontja volt a Fidesz választási programjának az adózás egyszerűsítése. Orbán Viktor kormányfő söralátét méretű bevallást tartana a legpraktikusabbnak, vagyis egy olyan adócsomagot, amely mindössze egy oldalból áll. Adószakértők szerint ez ugyan nehezen kivitelezhető, ha családi adózást is akar mellette a Fidesz (mert az bonyolítja az adminisztrációt), ám ha csak a gyerekek utáni kedvezmények jönnek vissza (miközben a többit megszűntetik), akkor kivitelezhető. Sőt – szövik tovább a gondolatmenetet adótanácsadók – akár még ez is felesleges lehet, hiszen az APEH lényegében minden, az adózáshoz fontos információhoz hozzájut, vagy jogszabályváltozással meg lehet teremteni a feltételeit annak, hogy hozzájusson. Így idővel akár mindenkinek kitöltheti az adóbevallását az adóhatóság. Több százezer embernek már most is ott készítik el, de ma még csak az egyszerűbb bevallásokra van felhatalmazása a hivatalnak.

Nem csak a magánszemélyek, de a vállalkozások terhein is könnyíteni kíván a kormány. Mint az index. hu írja, a normál 19 százalék mellett már most is meglévő kedvezményes 10 százalékos adókulcsba tartozó vállalkozások köre bővülhetne a kormány tervei szerint. Most 50 millió forint árbevételig lehet ezt – egyéb feltételek mellett – igénybe venni, ez emelkedhet százmilliós nagyságrendre. A híresztelések szerint 200–300 millió forint lehet a határ, de vállalkozói körökben ennél is magasabb 500–600 milliós limitet tartanának szükségesnek.

Azonban a kormány nem csak ad, el is vesz. Például a bankoktól, amelyekre bankadót vetnének ki. Ennek mértéke még nem ismert, de vélhetően 100 milliárd forint körüli összegről lehet szó. Pontosabban enynyibe még belemennének a pénzintézetek – hallottuk banki forrásokból. Az Orbán-kormány ugyan ennek a kétszeresét szeretné kisajtolni belőlük, de ezzel szemben már túl nagy az ellenállás.

Az akcióterv vélhetően kiterjed majd a közműdíjakra is. Ez volt az egyik vesszőparipája a Fidesznek a választási kampány idején: állításuk szerint megengedhetetlen, hogy az emberek a fizetésük 80–90 százalékát a rezsire költsék. A mérték persze túlzó, de jól mutatja az új kormány elszántságát ez ügyben. A radikális megoldás az lenne, ha akár évekre befagyasztanák a közműdíjakat, azaz nem emelkedhetne a gáz vagy az áram tarifája. Ennél szofi sztikáltabbnak tűnik az a megoldás, amely a közműcégekkel folytatott egyeztetésekre alapozva engedne moderált áremelést. Akárhogy is, ezt a tételt nem hagyhatja ki a kormány az akciótervéből, ahhoz túl sokszor beszéltek a rezsiről az elmúlt hónapokban.

A hétvégi kormányülésen született kevés konkrétum közé sorolható az elszámolási kormánybiztos kinevezése. Papcsák Ferenc személyében találták meg a tökéletes embert erre a szerepkörre (zavaros ügyeiről tegnapi számunkban írtunk). Az elszámolás egyik módja a feljelentés, ám ha nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, akkor nehéz mit kezdeni a célba vett állami vezetőkkel.

Erre az esetre szolgálna megoldással a kormánytisztviselőkről szóló törvény, amely alapján indoklás nélkül, két hónap felmondási idővel lehet elküldeni a közszférából bárkit (ide nem értve az önkormányzati részt). Ha még szorosabbra akarják zárni a rendszert, akkor azt is korlátozni kell, hogy az elküldött ne markolhasson fel hatalmas végkielégítést. A társadalomban biztos nem váltana ki túl nagy ellenállást, ha ezeket a rendkívüli kifizetéseket az átlagosnál jóval nagyobb adóteherrel sújtanák.

Az index.hu információi szerint a közszolgáknak nem csak ettől kellene tartaniuk: méretes leépítési hullám vár rájuk. Sőt, már azt is pletykálják a minisztériumi folyosókon, hogy béremelésről sem álmodhatnak egy darabig, mert befagyasztja azokat a kormány.

Még nem esett szó a magánynyugdíjpénztárak államosításáról, illetve a devizahitelesek megsegítéséről, pedig az utóbbi időben e két téma uralta a sajtót.

Úgy néz ki, előbbiből – egyelőre – nem lesz semmi, Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára tegnap például már nem említette a legsürgetőbb intézkedések között. Pedig alig több mint fél éve még azt nyilatkozta: „Nem szerencsés a kormánynak az az elképzelése, hogy a magánpénztárakat magánbiztosítókká alakítsák át a jövőben, a választások utáni új kormány várhatóan első lépései közé tartozik majd, hogy ezt korrigálja.” A Bajnai-kormány ugyanis hozzányúlt a törvényhez azért, hogy a tagok tényleges tulajdonosokká váljanak a pénztárakban. A Fidesz azonban azt olvasta ki a törvénymódosításból, hogy megnyílt az út a pénzügyi befektetők előtt.

A tavaly novemberi nyilatkozat alapján a törvény korrigálásnak terve vélhetően nem került le végleg a napirendről. A jogszabály egyébként jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van, Sólyom László köztársasági elnök ugyanis nem írta alá azt, hanem továbbküldte a taláros testületnek. Sereg András szóvivő arról tájékoztatta lapunkat, hogy vélhetően ma döntés is születik az ügyben. Ezt követően – amennyiben a testület alkotmányellenesnek ítéli a törvényt – mód nyílik a korrekcióra a parlamentben.

A másik fontos téma a devizahitelesek megsegítése volt, a devizahitelek forintra váltásával, ez azonban – a jelek szerint – elakadt. Mostanában inkább arról lehetet hallani, hogy a kamatoknak szabna határt a kormány, ám ennek részletei egyelőre nem ismertek.

A monetáris tanács üdvözli a kormány kinyilvánított elkötelezettségét a nemzetközi szervezetek felé vállalt költségvetési hiánycél tartása mellett – áll a testület közleményében. A Magyar Nemzeti Bank megerősítette, hogy elkötelezett a háromszázalékos inflációs cél elérése mellett és elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül továbbra is kész támogatni a kormány gazdaságpolitikáját. (H. B.)

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – májusi hiánya 99,2 milliárd forint, az első öt havi deficit 736,2 milliárd, az éves előirányzat 84,6 százaléka – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tavalyi év azonos időszakában az államháztartási hiány az éves előirányzat 61,3 százalékát tette ki. A Pénzügyminisztérium korábbi prognózisában május végére 719,4 milliárd forintos hiánnyal számolt, ezen belül májusra 82,5 milliárdot vártak. Az államháztartáson belül a központi költségvetés 79,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 12,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 8,2 milliárd forintos deficittel zártak. (MTI)

Kapcsolódó cikkek: A Fidesz és a csőd: Obama üzent az Orbán-kormánynak | Az Orbán-csapat fújja a passzátszelet | A fideszes csontbrigád | Bajnai és Oszkó szakmai presztízse | Söpört mindent a Fidesz gazdasági szócunamija