alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
26. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Miért mondott csődöt a kupola?

A Deepwater Horizon katasztrófájának tanulságai

Kimerülőben az ismert olaj- (és gáz-) mezők. Ezért bizonyult szenzációsnak néhány éve, hogy a tengerek alatt, igaz, nagy mélységekben, bőséges tartalékokat találtak. A Deepwater Horizon (DH) fúrótorony katasztrófája azonban azt bizonyítja, hogy a jövőben a nagy mélységű lelőhelyekből való kitermeléshez széles körű és megfeszített kutató-fejlesztő munka kell a biztonság növelése érdekében.

Szentgyörgyi Zsuzsa| Népszabadság| 2010. május 30. |20 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

szájkosár.törvény | 2010. június 1. | 01:08:58

Balango | 2010. május 30. | 22:18:13

"Olyanok vagyunk itt a Földön, mint Goethe bűvészinasa.
Esetleg mint az elefánt a porcelánboltban."

Hát ja.

chmtx | 2010. május 31. | 18:46:17

Tudom, hogy szörnyen hangzik, de egy haszna mégis lesz ennek a katasztrófának. Mégpedig az, hogy remélhetőleg az emberek tömegei ismerik majd fel a zöld energiára való áttérés fontosságát.

maccs | 2010. május 31. | 15:17:51

Balango | 2010. május 30. | 22:18:13
"Olyanok vagyunk itt a Földön, mint Goethe bűvészinasa.
Esetleg mint az elefánt a porcelánboltban."

Én inkább a rákos sejtekhez hasonlítanám magunkat. A következményt könnyű megjósolni. Önző, kapzsi, tudatlan barom = ember!

Mekmörfi | 2010. május 31. | 15:12:54

Nem hinném, hogy az a bizonyos BOP fordítva lett volna beépítve.
Itt - houstoni információk alapján - négyszeres biztonság volt: azaz a redundáns rendszer maga is redundáns volt. Mindegyiknek külön-külön is meg kellett volna tudni állítani a kitörést.

Szinte biztos, hogy emberi mulasztás volt: ez a baleset is, mint a hasonló balesetek több mint 80 %-a, az éjszakai műszakban következett be.

következetes | 2010. május 31. | 12:56:47

http://www.patent-de.com/20050120/DE60201146T2.html

A visszacsapó szelep mint olyan.

komszomol | 2010. május 31. | 09:58:02

"következetes | 2010. május 31. | 00:33:34

Míg az Északi Tengeren 3 visszacsapó szelep az elöírás, addig az elsüllyedt toronyban csak egy volt az is fordítva beépítve."

A visszacsapó szelep lényege, hogy csak egy irányban engedi az áramlást. Nos, ez a "fordítva" beépített szelep milyen irányban engedte? Fel vagy le?

ordító egér | 2010. május 31. | 06:52:49

Az lesz a vége, hogy robbantani kell, ahogyan az orosz lap felvetette.

Némi szeizmikus aktivitás ilyen mélységben valószínűleg kisebb környezeti ártalom, mint amekkorát a több hete tartó olajömlés jelent.

(Vagy csinálnak vele egy ügyes kis szökőárt.)

vitriol | 2010. május 31. | 04:59:54

Moderálási alapelvek- komment törölve -

karmazsin | 2010. május 31. | 01:28:18

Kedves Agadou!
A szakmai részben teljesen egyetértünk:" A víz molekulák geometriailag szabályos, több (kisebb, nagyobb) üreget tartalmazó dobozokat (ketreceket) alkotnak és ezekben vannak azok a bizonyos gáz molekulák (pl metán). Ezeket a "hatalmas" molekulákat nevezik gázhidrátoknak."-Írja Ön, tehát NEM a víz molekulájáBAN vannak a gáz molekulák, hanem az "üregekben". Én "réseknek" neveztem azt a részt. ahol pl a metán molekulák lehetnek. A cikk viszont nem használ se rést, se dobozt, se üreget, molekulák közötti tért, hanem a Víz molekulájáBA helyezi a gáz molekulákat, ahova pl. a metán molekulája, ha ezt a természeti törvények megengednék, a geometriai mérete, akkor sem tenné lehetővé, tehát ez, úgy hülyeség ahogy van. Amit Maga ír az igaz, amit a cikk állít az valótlan!
Önnek abban is igaza van, hogy a felülvizsgálatot a Harrisburgi erőmű kapcsán
kezdték, továbbá Teller bon mot-ját is jól idézi. Az Ön irása, a "karbonozó" Kolléga véleményével, pont azt bizonyítja, hogy ez a rövidke cikk, sok pontatlanságot, valótlanságot tartalmaz, és ezt egy magára valamit adó lap nem teheti meg.

következetes | 2010. május 31. | 00:33:34

Van aki nem látja a fától az erdöt.
A BP alig költ a biztonságra. Szinte minden esztendöben egy olajfinomítója áldozatul esett az esztelen spórolásnak.
A válság következtében a személyzetet 25%-al csökkentették.
A biztonsági szabványok gyerekcipöben.
Míg az Északi Tengeren 3 visszacsapó szelep az elöírás, addig az elsüllyedt toronyban csak egy volt az is fordítva beépítve.
Talán sokan emlékeznek a BP londoni olajtárolójának teljes pusztulására néhány éve.
Ennyi véletlen nincs.
A profitmaximálást nem volna szabad emberéletek elé helyezni!

agadou | 2010. május 31. | 00:13:21

karmazsin | 2010. május 30. | 23:02:17

Én nem gondolnám, hogy szakmailag hibás lenne a cikk. Talán beszélhetett volna egy kicsit többet a gáz hidrátokról. A víz különleges fizikai tulajdonságait döntően a vízmolekula alakja és a kialakuló hidrogénhíd kötések határozzák meg. Pl. 4 Celsius fokon a legsűrűbb a víz. Ezen a hőmérsékleten a hőmozgás még elég intezív ahhoz, hogy a hidrogénhíd kötéseket felszakítsa és a V alakú molekulákat egymásal szembe forgassa. Ebben a helyzetben foglalnak el legkisebb helyet. A hőmérséklet csökkenésével több hidrogénhídkötés tud kialakulni, és ez a molekulákat úgy forgatja, (a V alakú molekulák a csúcsaikkal fordulnak szembe) hogy nagyobb üregek maradnak közöttük.
A gázhidrátok olyan több vízmolekulából (pl 46, 136) álló (szuper) molekulák melyekben a víz molekulák geometriailag szabályos, több (kisebb, nagyobb) üreget tartalmazó dobozokat (ketreceket) alkotnak és ezekben vannak azok a bizonyos gáz molekulák (pl metán). Ezeket a "hatalmas" molekulákat nevezik gázhidrátoknak.

agadou | 2010. május 30. | 23:37:22

"Időben közelebb áll hozzánk a csernobili katasztrófa. Negyedszázadnál kevesebb idő telt el, és mára az atomerőművek az energiatermelésnek talán legbiztonságosabb formái lettek."

Nem a csernobili katasztrófa okán vizsgálták felül az atomreaktorok biztonsági előírásait hanem a Harrisburgi (USA) Three Mile Island atomerőműben 1979-ben bekövetkezett balaset kapcsán. A reaktor biztonság megnövelésére felállított bizottság Teller Ede vezetésével szigorú biztonsági előírásokat vezetett be a reaktorok üzemeltetésére és tervezésére vonatkozóan. Ezek lényegesen megnövelték az atomreaktorok biztonságát. A reaktor baleset komoly volt, de nem sérült meg senki. A média - szokás szerint - eltúlozta a történéseket. A reaktor ellenes mozgalom élére Jane Fonda állt, aki főszereplője volt a "China Syndrome" című filmnek, amely egy reaktorbalesetről szólt. A rektor ellenes kampány során sok butaságot összehordtak és felidegsítették Tellert aki szívinfarktust kapot. Felépülése után sokszor elmondta, hogy a reaktor balesetnek ő volt az egyetlen áldozata.

karmazsin | 2010. május 30. | 23:14:53

Elnézést, apróbb javítás A három atom elektronszerkezetE egyértelműen meg határozza, a molekuláN belüli kötéseket, a molekula alakját.

Látom, hogy mások is észrevették, hogy félre fordításokról, ebből adódó
ferdítésekről van szó. Magyarul, ez a cikkük nem szabatos, hanem tudományoskodó. Szentgyörgyi, az Albert, szerint bármely témáról lehet közérthetően beszélni. A NOL-ban is meg kellene próbálni.

karmazsin | 2010. május 30. | 23:02:17

Elvárható lenne, egy neves lap tapasztalt munkatársától, hogy egy aktuális témáról nem ír valótlanságot butaságot. Az áltlános iskolai tanulmányokból is kiderül, hogy egy néhány atomos molekulában, mint pl a víz molekulájában, még pongyola szóhasználatban sincs egy másik molekula.A Víz molekulának, pont az a
lényege, hogy két H és egy O atomból jön létre. A három atom elektronszerkezet egyértelműen meg határozza, a molekulá belüli kötéseket, a molekula alakját. Az elóbbiekből következik a molekuák KÖZÖTTI kölcsönhatások erőssége, ami felelős a víz magas forráspontjáért, a jég kristály térszerkezetéért, sűrűségéért. A vízmolekulában nincs alkotórészein kivül más részecske, nem is lehet, ha lenne, akkor már NEM víz molekuláról van szó.
A molekulák KÖZÖTTI résekben(mint pl a borsó szemek között lévő apró lukacskák) elférhetnek kisebb gáz molekulák. Kéretik legalább elemi szintű hibákat, természettudományi nonszenszeket elkerülni. Lektornak alkalmazhatnak egyátlagos nyolcadikost is! A"ban" nem egyenlő a "közöttel". (Nem mindegy, hogy télen a házBAN, v. a házak KÖZÖTT éjszakáztam)

Balango | 2010. május 30. | 22:18:13

Olyanok vagyunk itt a Földön, mint Goethe bűvészinasa.
Esetleg mint az elefánt a porcelánboltban.

levy | 2010. május 30. | 19:45:47

Azért karbonoznak az ilyen cikkekben, mert a szén a magyar nyelvben és a fejekben a bányászható kőszenet jelenti, itt meg ugye többnyire szén-dioxidról és metánról beszélünk.

------X

A búvárharang nem volt elég nehéz ahhoz, hogy hidrátokkal eltömődött állapotában megtartsa az alulról nagy nyomással áramló gázkút nyomását, ergo a harangot megemelte a kitörés.

Valószínűleg a végső megoldás az lesz, hogy egy óriási tömegű beton kupolát eresztenek a kitörés tetejére, és azt fogják meghalmozni több száz-, vagy akár ezer tonna üledékkel, ami már elegendő súlyú ahhoz, hogy a feltörő kondenzátum ne emelje meg.

status | 2010. május 30. | 19:41:23

A harangot méretezni kellett volna(nagyobb átmérő és hossz!)és vagy oldószert, vagy mechanikus keverőt(darálót) kellett volna beépíteni, és szívni, ahogy csak lehet...

izo1210 | 2010. május 30. | 19:15:12

Én nem tudom miért, de ez a karbonozás engem borzasztóan irritál. Kedves szerző! Karbon=szén!

Mekmörfi | 2010. május 30. | 18:27:20

A kitörésgátlónak nem véletlenül sokszáz tonna a tömege, hogy a kútfejen urlakodó nyomás ne tudja megemelni.
A harang is akkor lehetett volna sikeres, ha egyrészt nagyon nehéz, másrészt kellő zárást biztosít a fenéken.

puli | 2010. május 30. | 17:11:27

Ha jól értem a búvárharanggal az volt a baj hogy nem lehetett az olajat a felszínre szivattyúzni "mert metán- és szulfátgázkristályok telepedtek a kupola belsejébe,"-elvileg Így az elszökő olajnak is útját állta !?
Most ha ez így van miért vették le róla !?

A két nappal korábbi robbanás után április 22-én dőlni kezdett a fúrótorony, mielőtt elsüllyedt a Mexikói-öbölben

MTI/AP

Néhány éve óriási szenzációt jelentett, hogy nagy mélységekben igen jelentős olajmezőket találtak Brazília, Angola, Nigéria és Ausztrália partjainál. Rendkívül jó hírnek számított, hiszen a sekély tengerek alatti lelőhelyek kimerülőben vannak (előrelátó országok, mint például Norvégia, vissza is tartják a kitermelést, gondolva a jövő nemzedékekre is), a szárazföldiek esetében pedig egyre zordabb körülmények között kell felszínre hozni az értékes anyagot.

Ám az egyébként bőséges tartalmú mélytengeri lelőhelyeknek van egy igen nagy hátrányuk: nagyon mélyről, esetleg több ezer méter mélységből kell kitermelni az olajat. Például a DH esetében csak maga a tengerfenék mintegy másfél kilométerre van a felszíntől és innen még több száz méterre kell lehatolni az olajért. Pedig a szakemberek egy része már a mostani tragédia előtt figyelmeztetett a veszélyekre. Már tíz évvel ezelőtt, 2000-ben az Egyesült Államok belügyminisztériumához tartozó Ásványkincs-kezelő

Szolgálat (MMS) tanulmányt adott közre, amelyben felhívta a figyelmet egyebek között arra, hogy nagyon gyér még a tapasztalat a mélyvízi kutak irányításával, kezelésével kapcsolatban, és arra is, hogy a nagy olajhozamú tornyok egy része potenciális időzített bomba. Négy évvel később egy másik, az MMS megrendelésére készített tanulmányban kutatási szakemberek arra mutattak rá, hogy míg a fúrási technológiák nagy fejlődésen mentek keresztül, addig a biztonságtechnika fejlesztése stagnál. Ráadásul alig két éve, 2008-ban az Olajmérnökök Társasága ugyancsak egy tanulmányban felhívta a figyelmet, hogy a kitörésgátlóknál (angol rövidítéssel BOP) használt hidraulikus szivattyúknak nem elégséges a kapacitásuk. A figyelmeztetés pikantériája, hogy a szerzők között olyan mérnökök is voltak, akik a DH tornyot birtokló, illetve üzemeltető óriásvállalatok alkalmazottai.

Hanem az üzlet erősebb úr, mint a szakemberek. A tanulmányok, figyelmeztetések ellenére az MMS tavaly minden környezeti szempont alóli „feltétel nélküli felmentést” adott ki a DH fúrási műveleteire. Ez azt jelenti, hogy az ilyen felmentést elnyert projekteknél – ha előfordulhat is probléma – a környezeti kár minimális, vagy nem is lesz ilyen. Hát ez bejött… Egyébként az MMS a mostani kitörés előtt hasonló felmentések tucatjait adta meg fúrási munkálatokra a Mexikói-öbölben.

Az óriási, eddig a tengert sok millió liternyi nyersolajjal elárasztó, nagy környezeti ártalmakkal járó kitörés mechanikai hibák következménye, bár ma még nem tudni, anyagfáradás vagy konstrukciós, netán gyártási hibák vádolhatók-e. A kitörésgátló a tengerfenéken nyugvó, nagy nyomáson működő szelepek hatalmas kötege (a DH esetében 400 tonna össztömeggel), amelyeket szivattyúk segítenek abban, hogy megakadályozzák az olaj kiömlését a csővezetéken kívülre.

Természetesen egyéb szerkezetek, például baj esetén a beavatkozásokat automatikusan indító szenzorok sokasága is segíti a BOP tevékenységét vészhelyzetekben, sőt, még a toronyból kézzel vezérelhető kapcsolók is készen állnak. Egyelőre nem tudni, mi okozta hát a tragédiát, mert például a dolgozók az evakuálás előtt még megnyomták a kézi kapcsolót, és később távolról órákon keresztül próbálták aktiválni a BOP-ot.

Szomorú, hogy a mentésben az elmésen kigondolt záró kupolával egyelőre csődöt mondtak. A 12 méter magas, tölcsér alakú „acéldoboz”, amit egy mentesítő csőre szereltek, nem vált be. Pedig ilyen szerkezetek eddig jól vizsgáztak a sekély tengeri fúrásoknál. Csakhogy itt 1500 méterről van szó!

A nagy mélységben pedig belép a hőmérsékleti gradiens, vagyis itt már forró a feltörő anyag, és ez találkozik a tenger hideg vizével. A feltörő gázokból hidrátok alakultak ki, amelyek kristályos alakban kicsapódtak a kupola belsejére és nagyon rövid idő alatt eltömték a belső felületet. Külön gondot jelentett, hogy a BOP-ra stabilizáló lapokat építettek, megakadályozandó, hogy a szerkezet besüllyedjen az üledékes tengerfenékbe. E lapok révén még sebesebben hűlt le az olajban nagy mennyiségben található feltörő forró gáz, felgyorsítva a kupola belsejét eltömő hidrátok kialakulását. Ezt a megoldást tehát fel kellett adni. Másik lehetőség lenne egy mentesítő furat, aminek a fúrását már meg is kezdték. Ezzel áthidalnák az eredeti fúrólyukat (ez is több ezer méter mélyen lenne a tengerfenék alatt!), és aztán az irányíthatatlan olajkiáramlást betonnal, sárral betömnék. Nem egyszerű feladat, és több hónapba telhet a megvalósítása.

„A tényleges veszteségeken és környezeti bajokon-károkon túlmenően a DH katasztrófájának van egy hosszú távú hatása” – mutat rá Bárdossy György, nemzetközi hírű geológus akadémikus. „Feltételezhető, hogy ez az esemény sok évre visszaveti az egyébként igen gazdag mélytengeri lelőhelyek kiaknázását. Majd csak akkor indulnak meg újra a tömeges munkálatok, ha a biztonságot érdemben növelni tudják.”

Valóban, ez a leglényegesebb. A katasztrófáknak van egy – paradox módon a technikai haladást erősen előmozdító – lényeges összetevője: felerősíti a biztonság erősítését szolgáló kutatásokat. A XX. század elején sorra robbantak fel műtrágyagyárak. Viszonylag hamar sikerült biztonságossá tenni a gyártási módszereket. Időben közelebb áll hozzánk a csernobili katasztrófa. Negyedszázadnál kevesebb idő telt el, és mára az atomerőművek az energiatermelésnek talán legbiztonságosabb formái lettek. Ehhez azonban nagyon jelentős fejlesztések kellettek, nemcsak a műszaki eszközök és rendszerek terén, hanem a szabályok, előírásokmegreformálásában és rendkívül szigorú betartatásában is.

Gázhidrátok

A gázhidrátok kristályos szerkezetek, amelyek úgy néznek ki, hogy ketrecszerűen elrendezett vízmolekulákban valamilyen gázmolekula (például metán, szén-dioxid, egyes szulfidok) rejtőzködik. Némileg hasonlít a jégkristályokhoz, de ennek struktúráját a benne foglalt gázmolekula stabilizálja. A tengerből származó gázhidrátok legtöbbje metánt tartalmaz. Ezek a molekulák igen stabilnak bizonyulnak olyan hőmérsékleteken és nyomásokon, amik az óceánok fenekén, 500 méternél nagyobb mélységekben található üledékekben fordulnak elő. Gázhidrátok találhatók az örökjégben is. Érdekesség, hogy becslések szerint a földön a gázhidrátokban előforduló karbon mennyisége körülbelül kétszerese lehet az összes fosszilis üzemanyagban lévő karbonénak. A gázhidrátok okozták, hogy nem sikerült a kísérlet a Deepwater Horizonból kitörő olaj és gáz megfékezésére, mert metán- és szulfátgázkristályok telepedtek a kupola belsejébe, és rövid időn belül kitömték annak belsejét.