Új irányt szabhatnak

Fejér Gábor

A régi és az új kormány vagyonkezelésért felelős szakemberei között a nemzeti légiközlekedés megmentése érdekében egyre valószínűbb lehetőségként merül fel a Malév csődbe vitele. A tavaly 25 milliárdos veszteséget termelő, hatékonyságán derekasan javító nemzeti légitársaság orosz magán-, majd állami tulajdonból idén került ismét vissza a magyar államhoz. A Malév legnagyobb hitelezője a „kitérő” folytán az orosz állam közvetlen irányítása alatt álló ottani fejlesztési hitelintézet, a Vnyesekonombank. Eme társaság felé az elmúlt évek összetett üzleti megoldásai révén a Malév ma már több mint 100 millió euróval tartozik. Igaz, ebből egy 32 millió eurós tételt a magyar állam vitat: annak keletkezése kapcsán szinte vállt vállnak vetve tett rendőrségi feljelentést a baloldali ügyvezető kormány pénzügyi tárcája, illetve az új parlament jobbszélén álló Jobbik. A feljelentés szakértők szerint kevéssé jogi, sokkal inkább hangulati elem, a Malév anyagi helyzetének tarthatatlanságát alátámasztandó.

Az egyre valószínűbb, jogilag is értelmezhető megoldást egy eddig háttérben lévő, az orosz tulajdonlás alatt is mindvégig magyar állami tulajdonban maradt cég, a Malév Vagyonkezelő Kft. szolgáltathatja. A 2007-es privatizációkor a Gyurcsány-kormány bizonyos megfontolásokból a Malév lefontosabb vagyonelemeit, egy Boeing repülőgépet és a malév névhez kapcsolódó jogokat ebben a társaságban tartotta meg. A Malévnak nincs is különösebb vagyona: repülőgépeit bérli, leányvállalatain pedig – egy esetleges felszámoláskor előnyt biztosító – jelzálogjoga van a Malév Vagyonkezelőnek, illetve a 75 százalékban nemzetközi cégek tulajdonolta Ferihegyi reptérnek. A megoldás „egyszerű”: a tulajdonában lévő jogokkal, a repülési szerződések néhány hónapig tartó újrakötésével a Malév Vagyonkezelő folytatná tovább, mondhatni „tiszta lappal” a magyar nemzeti színű légiközlekedést. A Malévból való vagyonkimentés vádja fel sem merülhet, mivel a jogok mindvégig ezé a társaságé voltak.

Ellenkező esetben a Malév újból adótízmilliárdok feneketlen kútjává válhat. Annak ellenére, hogy a társaság rendkívüli erőfesztéseket tesz és konkrét átalakítási tervet dolgozott ki eredményének növelésére, a magyar állam nemrég 20 milliárd forintos készpénzjuttatással biztosította a továbbélést, és szakértők szerint csak idén akár további 10 milliárdnyi közpénzre is szükség lehet. A cég mai közgyűlésén hároméves stratégiáról, 2012-re 25 millió eurós üzemi nyereségtervről döntenek. Bátor tervek, aminek ismeretében az állami támogatást elvben tiltó EU is rábólinthat a folyamatos kistafírozására. Azt a változatot, miszerint Magyarországnak fel kellene hagynia saját légiközlekedés működtetésével, már csak azért is elvetik, mert kormánykörökben nemrég vált világossá a ferihegyi reptér privatizációs szerződésének azon „értelmezése”, miszerint a forgalom jelentős visszaeséséből származó veszteségek fedezését a vevők mögött álló bankok közvetlenül a magyar államtól kérhetik.

A Malév tevékenységének egy „tiszta” cégbe telepítése a magyar kormánnyal eddig is többször egyeztető orosz állam számára viszont azt jelentheti, hogy egyik pillanatról a másikra leírhatja a Malév mintegy 30 milliárd forintra rúgó tartozását. Anatolij Deloveri, aki a Malévban általános vezérhelyettesként képviseli a Vnyesekonombankot, egy ilyen változatot elfogadhatatlannak tart. Kérdésünkre leszögezte, hogy a legutolsó, február végi megállapodáshoz képest semmiféle alapvető változást nem lát lehetségesnek. A Vnyesekonombank nem szeretné elveszteni követelését, de csak annak esetleges átszervezéséről hajlandó tárgyalni. Az elmúlt időszakban többször próbáltak tárgyalni a Malévról, sikertelenül. Minden további lépést az új magyar kormánnyal folytatandó tárgyalásoktól tesznek függővé.

Az első látásra kissé barátságtalan magyar tervek elől más orosz forrásaink nem zárkóztak el egyértelműen. Megfogalmazásuk szerint Moszkva bizonyára kész tárgyalni, de ha a Malév-ügy kapcsán le kell írniuk vagy 30 milliárd forintot, akkor várnak cserébe valamiféle értékelhető magyar befektetési lehetőséget.

Értesülésünk szerint a nem túl elegáns, de egyre valószínűbb mentőakció tervéről az állami pénzszórás megállítását zászlajára tűző új kormány illetékesei is tudnak. Mindazonáltal a témában sem az ügyvezető, sem az új kormány részéről nem kívántak lapunk kérdéseire válaszolni.

Az állam nem tudott a Malév-tartozásról

A Pénzügyminisztérium (PM) tegnap esti, a Malév vitatott 32 millió eurós tartozása kapcsán kiadott közleménye szerint csak nemrég szereztek arról tudomást, hogy a Malév egy hónappal a 2007-es privatizációt követően ilyen szerződést kötött az orosz állami Vnyesekonombankkal. A szerződést a Malév részéről egyedül az akkori áttételes orosz magántulajdonos, Borisz Abramovics írta alá. Ezt egy évvel később az igazgatóság „faxos szavazással” fogadta el. A testületben a magyar állam érdekeit Sinkovits Péter, a felügyelőbizottságban Sarkadi-Nagy Barna képviselte. A döntésekről sem a PM, sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nem kapott tájékoztatást.

Kapcsolódó cikkek: A Malév hároméves stratégiájáról döntenek a közgyűlésen | A Malév privatizációja kapcsán kezd nyomozni a rendőrség | Malév-privatizáció: a Jobbik is feljelent | Oszkó feljelentést tesz a Malév-garancia miatt | Hulló Malév-csontvázak