Csaknem a pártpolitikai választóvonal mentén, 59:39 arányban hagyta jóvá az amerikai szenátus az 1500 oldalas törvénycsomagot, amely gyökeresen átalakítja a pénzügyi felügyeletet. – Nem az a célunk, hogy megbüntessük a bankokat, hanem, hogy megvédjük a szélesebb gazdaságot és az amerikai népet az olyasfajta felfordulástól, ami az elmúlt években bekövetkezett – fogalmazott Barack Obama elnök, hozzátéve: a pénzügyi szektor „lobbisták hordáival” és dollármilliós hirdetésekkel igyekezett megakadályozni a reformokat.

Obama szerint a Wall Street megpróbálta megtorpedózni az átalakítást

Az Amerikában a 30-as évek, a gazdasági világválság óta példátlan generáljavítás keretében „buborékfigyelők” vigyázzák majd a rendszerkockázatot, hogy ne képződhessenek az ingatlanpiacihoz hasonló „léggömbök”, illetve ne nőjenek a vállalatok akkorára, hogy mindenképpen mentőövet kelljen dobni nekik. Sőt szélsőséges esetekben a felügyeletnek joga lesz rá, hogy egyes vállalatokat szőröstül-bőröstül az irányítása alá vonjon, értékesítse eszközeit, akár a részvényesek és a kötvényesek kisemmizésével.

A buborékőröket formailag pénzügyi stabilitási felügyeleti tanácsnak hívják; ebben helyet kap a pénzügyminiszter, a jegybank szerepét betöltő Fed elnöke, valamint a SEC, az értékpapírpiaci felügyelet feje is. A fedezeti alapok és a magántőketársaságok a SEC ellenőrzése alá tartoznak majd, és a derivatívákat is alaposan szabályozzák. Szinte kizárólag csak nyilvánosan, és egyfajta klíringházak bevonásával lehet majd kereskedni ezekkel a bonyolult pénzügyi eszközökkel, amelyek szerepet játszottak a válság kirobbantásában.

A Fed rendkívüli likviditási hiteleiért csak azok a bankok állhatnak majd sorba, amelyek leányvállalatokba szervezik ki a direkt határidős kötésekkel, a swapokkal való kereskedést. A Feden belül külön fogyasztóvédelmi hatóság jön létre a többi közt a jelzáloghitelek és a hitelkártyakibocsátás ellenőrzésére.

Washingtonban azt remélik: az elnök még a július eleji nemzeti ünnep előtt aláírhatja aWall Street-ellenes közhangulatban számára komoly politikai győzelmet jelentő törvényt. Mindössze négy republikánus és két demokrata szenátor szavazott „át”. A szöveget most egyeztetik majd a képviselőházban még tavaly elfogadott verzióval.

A két változat között mintegy tucatnyi eltérés van, köztük lényegesek is: így például vitatott egy 150 milliárd dolláros alap, amelyet a bankokra kivetett különdíjból hoznának létre, az elsülylyedő pénzügyi intézmények felszámolására. Ennek lényege, hogy ne az adófizetőket terhelje a költség.

A republikánus szenátorok általában úgy gondolják: túl nagy kormányzati beavatkozás mindez a piacok működésébe, és azok megsínylik a reformot.

– Aláássa a rendszert. Elkerülhetetlenül beszűkül a hitelpiac – állítja Judd Gregg, akit pedig Obama kereskedelmi miniszternek is jelölt korábban. – Az ítéletet nem a hátveregető sajtóközlemények fogják meghozni, hanem a piac. Az pedig nem a jó szándékokat jutalmazza – így Richard Shelby.