Ez arra is mutat, hogy a bankrendszer még a válságban is részben fenntartotta beruházásihitel-finanszírozási aktivitását – mondta Aladics Sándor vezérigazgató-helyettes. AzMFB a gazdaság valamennyi szektorában működő mikro-, kis- és középvállalkozás számára kínál beruházási és fejlesztési hiteleket, kedvezményes, legfeljebb 5,5-6 százalékos kamat mellett. A kölcsönhöz szükséges saját erő is alacsony, a fejlesztés értékének 10–25 százalékát kell előteremteni. Az MFB Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramja ötmilliótól hárommilliárd forintig teszi lehetővé a vállalkozások beruházásainak finanszírozását oly módon, hogy minden vállalkozás a saját bankjánál is, de az MFB-nél is elérheti a kölcsönt. Az elmúlt években az MFB a kereskedelmi bankokon keresztül elérhető programok mellett mikro- és kisvállalkozási ügynökhitelt is bevezetett, ami módot ad arra, hogy amennyiben a hitelintézeteknél a vállalkozás nehezen jut hitelhez, úgy az országban mintegy 250 ügynöknél is igényelhetik a beruházási hiteleket a vállalkozások.

A Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében közel 4500 vállalkozás 266 milliárd forint beruházási hitelt vett fel, míg az ügynökhálózaton keresztül a Mikrohitel Plusz és a kisvállalkozói hitelprogramok keretében 538 mikrovállalkozás jutott közel 7,5 milliárd forintos hitelhez. Az átlagos hitelösszeg a jóváhagyott kérelmek esetén 56 millió. A jóváhagyott kérelmek fele 25 millió forint alatti, majdnem 23 százaléka esik 25–50 millió közé, a fennmaradó rész pedig 50 milliónál nagyobb, ami arra utal, hogy a hiteleket a mikro- és a kisvállalati szektor vette igénybe, míg a nagy és középvállalkozásokat a kereskedelmi bankok saját forrásaikból finanszírozták. Az agrárszektor beruházásainak támogatására közel 400 vállalkozás az Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében mintegy 26 milliárd forint hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású hitelt vehetett fel. A Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében mintegy 85 milliárd, az Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében pedig 12 milliárd forint szabad hitellehetőség áll a vállalkozások rendelkezésére, így van mód a gazdasági válságot követő várható piacbővülés technológiai hátterének finanszírozására.

A héten jelentette be a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., hogy az Új Magyarország Mikrohitel Programban a hitelintézetek által közvetített konstrukciót kedvezőbbé tették, s létrehozták az Új Magyarország Kishitelt, amellyel az MFB-hez hasonlóan az a hosszú távú céljuk, hogy a válságtól sújtott mikro- és kisvállalkozások minél több finanszírozási lehetőség között válogathassanak. A programban 56 milliárd forint forrás kihelyezésére van lehetőség 2015 végéig. Benke Ákos vezérigazgató, a konstrukciót bemutató sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az Új Magyarország Mikrohitel Programban a hitelintézetek által közvetített konstrukciót tették kedvezőbbé a vállalkozások számára, és így jött létre az Új Magyarország Kishitel, amely a szerződött bankoknál, takarékszövetkezeteknél már igényelhető. A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. az utóbbi időben enyhe beruházási kedvet tapasztal a kis- és középvállalkozói szektorban. Mint azt lapunknak elmondták: főleg a kereskedelem, a feldolgozóipar és a vendéglátóipar cégei folyamodtak az elmúlt időszakban beruházási kölcsönért az unió által támogatott Új Magyarország programok keretében. Csak az elmúlt egy évben 958 cég vett fel beruházási mikrohitelt, mintegy 6,5 milliárd forint értékben. A Kisés Középvállalkozói Hitelprogram keretében pedig 111 beruházási kölcsönt hagytak jóvá 4,5 milliárd forint értékben.