belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Eltűnt a ScienNet-ügyfelek foglalója

A „felsőbb szinteken” osztották szét a százmilliókat

Csak lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el kedden a Budai Központi Kerületi Bíróság a Scien-Net-ügyben adócsalással gyanúsított Leinemann Zsolttal szemben. Az ügyész előzetes letartóztatásra tett indítványt. A ScienNet törzsvásárlói hálózat azonban aligha folytathatja működését. A tagok többmilliárdos befizetéseinek nyoma sincs a virtuális számlákon.

Fekete Gy. Attila| Népszabadság| 2010. április 21. |46 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Pumpuj | 2010. április 23. | 18:51:53

Miért kell annyira erősködni, hogy a sciennet mögött nem offshore cégek állnak? Miért ne állhatnának? Lehet, hogy jogilag nincs vele gond, de akkor meg mit kell ködösíteni? Miért nem lehet azt mondani, hogy igen, az adóminimalizálás a célunk, ezek bizony offshore cégek. Pont. És akkor azért nem kéne a magyar gazdaság felvirágoztatójaként, meg a kkv szektor megmentőjeként beállítani a renCCert!
Aki offshore cégek mögé dugja a pénzt, a jogi felelősséget meg amerikai-ciprusi cégek mögé, annak KUSS!

Pumpuj | 2010. április 23. | 18:50:37

ScienLaci!

Akkor még egyszer: akik offshore cégekbe utalják a pénzt és amerikai-ciprusi cégeken keresztül tüntetik el a felelősséget, azok ne papoljanak a magyar gazdaság kifehérítéséről! Szégyelljétek magatokat!

ScienLaci | 2010. április 23. | 13:57:30

Pumpujnak!
"Sciennetet, mintha értéket teremtett volna, pl. gyártott volna valamit. Abban az esetben valóban jó lenne, ha ilyen összegű forgalmat generált volna a kkv. szektorban."
Bármennyire is fáj ez az igazság,Te mondtad.
Csak még azt sem hiszed el amit állítasz.
Igenis több forgalma volt a "kkv"-nek pontosan azért inkább őket részesítették előnyben,mintsem a multikat.

ScienLaci | 2010. április 23. | 13:48:18

Nem értem, miért írják, hogy "eltűnt a az ügyfelek foglalója", hisz ha 8,43 mrd volt a btto befolyó összeg és abból ki fizettek 6,9 mrd Ft -ot akkor a számlán 1,53 mrd Ft nak kellett maradni!! A hatóság közlése szerint TÖBB mint 1,5 mrd Ft -ot zároltak, tehát a pénz ezek szerint megvan!!! ....vagy ez a cikk is a ScienNet lejáratását szolgálja?
Javaslom a másik fél reagálásának az elolvasását is:
http://profitline.hu/hircentrum/hir/168779/ScienNet-reakcio-a-tegnapi-Nepszabadsag-cikkre-
Ez a helyreigazítás is bizonyítja,mennyien nem értik még a rendszert.Sokan csak a nem hivatalos adatokkal dobálóztak a "szenzációt" hajszolva.

Pumpuj | 2010. április 23. | 07:06:50

... akik offshore cégekbe utalják a pénzt és amerikai-ciprusi cégeken keresztül tüntetik el a felelősséget, azok ne papoljanak a magyar gazdaság kifehérítéséről! Szégyelljétek magatokat!

Ahelyett, hogy még mindig a renCCert véditek, inkább kérdezzétek meg a vezéreteket, hogy milyen offshore-számlákra utalt ki több százmilliót a befizetésekből, amikhez csak neki van hozzáférése? Hol is vannak a Sciennet tulajdonosai és miért nem lehet tudni, hogy kicsodák ők? (és hagyjuk már a szeretetválságot!) Milyen franchise-díjakat is fizet a Sciennet és pontosan kinek is?
ÉBRESZTŐ!

Pumpuj | 2010. április 23. | 07:01:53

"Jól látom, hogy a semmiből indult kb. 3 éves ScienNet több, mint 2,2 milliárd Ft-ot átutalt a magyar vállalkozóknak?"

Kedves Türelem! Nem. Nem egészen. Ez így csúsztatás! Ugyanis te ezzel olyan színben tünteted fel a Sciennetet, mintha értéket teremtett volna, pl. gyártott volna valamit. Abban az esetben valóban jó lenne, ha ilyen összegű forgalmat generált volna a kkv. szektorban. DE! Ezek a vásárlások mind-mind megtörténtek volna akkor is, ha nincs a Sciennet. Az emberek akkor is vettek volna a Coopban wc-papírt stb.
Inkább azt kellene megvizsgálni (és nyugi, meg is lesz vizsgálva), hogy hogyan kezelhetett ekkora összegeket a Sciennet anélkül, hogy lett volna engedélye betétgyűjtésre, hogy egy fillér adót nem fizetett, de még csak ÁFA-t sem!
Ezen az alapon, ahogy ti gondolkodtok, én is mondhatnám, hogy nem fizetek adót a fizetésemből, hisz azt úgyis mind levásárolom igaz magyar kereskedőknél és csak jót teszek vele a gazdaságnak, hogy elköltöm!

Nagy gond, hogy félreértelmezitek a foglaló jogi fogalmát, valamint a piramisjátékról is azt hiszitek, hogy csak akkor valósul meg a piramisjáték szervezésének bűncselekménye, ha a pénzbefizetések mögött nincs termék. Természetesen a legősibb piramisjáték mögött is volt termék. (lásd. Ponzi-séma) Inkább azt kell megvizsgálni, hogy a kifizetésekre mi nyújtott fedezetet? A tagok befizetései? Igen.

És kérlek! Hagyjuk már, hogy ti lennétek a magyar kkv-k felvirágoztatói, meg a gazdaság kifehérítői! Akik offshore cégekbe ut

Turelem | 2010. április 22. | 21:59:38

Jól látom, hogy a semmiből indult kb. 3 éves ScienNet több, mint 2,2 milliárd Ft-ot átutalt a magyar vállalkozóknak? Ezt a folyamatot ki és miért is állította le? Pont a válság kellős közepén? Ennyire jól megy a dolgunk?

Ha a fenti számok valósak, akkor a ScienNet - csak az utalványos vásárlásokat számolva - 2 286 663 249 Ft-ot átutalt a magyarországi bankszámlájáról a többnyire magyar tulajdonú kereskedők bankszámlájára. Szerintem ez nagyon jó irány és eredménynek is szép. Lehet, hogy sok kereskedőnek most jól jönne ez a forgalom? Talán sok munkavállalónak is...

Turelem | 2010. április 22. | 21:58:53

[A további számítások a cikkben említett számokon alapulnak.]
A fenti cikk azt állítja, hogy a vásárlók utalványrendelés következtében átutaltak a ScienNet számlájára 2 540 736 943 Ft-ot, amiből a ScienNet - a 100%-ra sikeresen kiegészített utalványok összegét -, a 2 286 663 249 Ft-ot átutalta a hazai kereskedőknek, mert a vásárlók vásárláskor nem készpénzzel, hanem utalvánnyal fizettek. Ez utóbbi összeg pontosan 90%-a (90,0000000118%) az előbbinek, mert egy átlagos 10%-os kedvezményű kereskedőnél utalvánnyal történő vásárláskor a kereskedő az utalvány 90%-át kapja meg. A maradék 10%-ot a vásárlásokért cserébe adja a ScienNet-nek, amely cég eme összeg legnagyobb részét a vásárlóknak jutalékként adja vissza, kisebb részben (1-1,5%) pedig a ScienNet bevétele marad. Ezen ok miatt a 2 540 736 943 Ft-ot nem kell keresgélni sehol, mert annak 90%-a a kereskedőknél található, a maradék 10% pedig a cikkben említett egyéb tételekben (pl.: magánszemélyek jutalékában) szerepel. Azt is mondhatnám, hogy pik-pakk megtaláltunk 2,5 milliárd Ft-ot. Ugye nem is bonyolult dolog értelmezni a megszerzett számokat?

Turelem | 2010. április 22. | 21:58:24

A cikkben szereplő jóváírások (8 430 950 987 Ft) és terhelések (6 901 340 613 Ft) különbsége a korábbi médiahírekkel megegyezően 1 529 610 374 Ft. Erre ült rá a VPOP. Ez a pénz valójában a vásárlók pénze és jelen pillanatban a VPOP az EGYETLEN(!) akadálya annak, hogy a vásárlók hozzáférhessenek. Ez részben késleltetett kifizetésű vásárlói jutalék (a bináris rendszer következménye), részben a vásárlók által fel nem vett jutalék és részben a vásárlók által a saját előlegszámlájukra áthelyezett pénz. Ha ehhez hozzáadjuk a vásárlók által felvett jutalékokat (3 602 003 370 Ft) és a vásárlók által átvett ajándéktárgyak ill. jutalomüdülések összegét (121 976 022 Ft), akkor 5 253 589 766 Ft-ot kapunk eredményül. Ebből még valójában levonhatjuk a ScienNet kamatbevételét (144 551 837 Ft), mert ez nem a rendszer működéséből származó pénz és így kapjuk meg az 5 109 037 929 Ft-ot, amit a vásárlók nagyrészt már megkaptak és kisebb részt ezután fognak megkapni. De erre még visszatérek.

Turelem | 2010. április 22. | 21:57:59

De hogy is működik a foglalózás? Miért is nincs SEMMI jelentősége, hogy egy adott személy foglalója hol van? Miért teheti meg a ScienNet, hogy még a tényleges vásárlás előtt jutalékot fizet a foglalóból. Ez nagyon egyszerű. A foglaló "felhasználásakor" a kereskedő LEGALÁBB a foglalóval megegyező összegről lemond a ScienNet javára azért cserébe, hogy a ScienNet vásárlókat visz hozzá. Azaz, pl. egy 10%-os kedvezményű kereskedő esetén a vásárlónak az ár 90%-ért oda kell hogy adja a terméket. Ja, hogy a 10%-ot a ScienNet korábban már jutalékként szétosztotta? Semmi gond, mert erre a 10%-ra a kereskedő már úgysem tart igényt.

Turelem | 2010. április 22. | 21:57:39

A fenti cikkből ez a mondat tetszik a legjobban és nagyon pontosan jelzi a VPOP pillanatnyi ScienNet-meg-nem-értési szintjét: "Amíg működött a ScienNet szervere, a tagság a webirodán keresztül nyomon követhette egyéni számlájának változásait. A vámnyomozók szerint azonban a virtuális számla olyannyira virtuális, hogy a látszat ellenére a számlákon gyakorlatilag egy fillér sem volt."

Itt nyilván a foglalózott összegeket említi a tisztelt VPOP szóvivő, de elfeledkezik arról, hogy az itt nyilvántartott összeg alapján kapja meg a vásárló pl. 93,5%-os áron a terméket. Vagyis, ha a vásárló egy online utalvány lekérésekor - egy 10% os kedvezményű kereskedőnél - a termék árának csak a 93,5%-val rendelkezik, de van elegendő foglalója, akkor a hiányzó 6,5%%-ot a foglalóiból hozzáteheti az utalvány 100%-ának az összeállításához. Az már egy másik dolog, hogy a kereskedő eme 100%-nak a 90%-át kapja meg, de erről már írtam. Vagyis, annak ellenére, hogy a foglaló összegét a ScienNet nem őrizgeti, a foglaló mégis felhasználható és a vásárló mégis megkapja a terméket. ... Lehet valahol arra fogadni, hogy a VPOP-nak még hány hónap kell, hogy leessen a tantusz a foglalóval kapcsolatban? … és ez még csak nem is kvantum-fizika, vagy rocket-science.

Turelem | 2010. április 22. | 21:56:44

A fenti cikk szerint a vásárlók 5 710 153 071 Ft értékben foglalóztak és utaltak saját előlegszámlájukra. Sajnos e két dolgot a cikk összemossa, de egészen biztos, hogy ez az összeg nagyobb részt foglaló, kisebb részt előlegszámlapénz. Ha a korábban kiszámolt vásárlók által részben már felvett 5 109 037 929 Ft a foglaló összegével egyenlő (ezt pontosan nem tudjuk), akkor e kettő különbsége lehet (601 115 142 Ft) a vásárlók előlegszámláján levő pénz.

További szép napokat.

ScienLaci | 2010. április 21. | 18:16:49

Kedves miskun!
Ezt a hosszú írást a "Nép művelésére" szántam.
Ez már sokadik húzás a VPOP részéről, amikor kínjukban löknek a médiába valami lehúzót, valami negatívumot, hogy eltereljék a figyelmet a lényegről. Ha akkor gáz lenne, a bíró is másképp döntött volna.
A médiának meg egy feladata LENNE: megírni a tényeket, de mindkét oldalt meghallgatva. A döntés és az ítélkezés nem a média feladata! A pontosság és a tényszerűség viszont az. LENNE!
Eddig még semmilyen hatósági ill. hivatalos eredmény nem született. Csak etetik a sajtót, és negatívan hangolják az embereket. Feltéve, ha hagyják nekik.

pallos | 2010. április 21. | 16:06:52

Moderálási alapelvek- komment törölve -

adamant | 2010. április 21. | 16:00:40

ScienLaci | 2010. április 21. | 11:01:17
"A hiteles média tájékoztatás érdekében, el kell érni azt,hogy a média
a gyanúsított személy álláspontját is közölje..."


Jó akkor l.sz. nyomjad ezerrel a médiákban a szintén gyanusított Budaházy álláspontját is. Akkor lesztek kvittek!

Amßugy ScenLaci, egy régóta kivesézett ócska átverös piramis játékot csináltatok (igaza van MaxVal-nak), de ezt most próbáljátok újabb hülyítéssel fehérre mosni.

Bünszövetkezetnek indultatok, azok maradtatok végig. Most meg vagytok sértödve, hogy hosszú idö után, amikor a törvény már nem tudott tovább szemet húnyni, lebuktatok.

Hofi Géza:"...Na söprés...!"

MaxVal | 2010. április 21. | 15:50:16

Nem lehet ilyen törvényt csinálni. A törvénnyel csak a nyilvánvaló piramisjátékot lehet kiszűrni. Az mlm-piramisok viszont legálisak, bár végeredményben u8gyanazt csinálják, mint a tiltott piramisok. A vásárlói klubnak álcázott piramis peidg szinte felfedhetetlen, amíg el nem kezd bedőlni.

pallos | 2010. április 21. | 15:33:22

Moderálási alapelvek- komment törölve -

MaxVal | 2010. április 21. | 15:15:16

Liberté, túl sok az idióta az országban. Az idiótát semmilyen törvénnyel nem lehet rábírni, hogy ne legyen idióta.

Liberté | 2010. április 21. | 15:03:56

es ez mar a hanyadik piramis jatekra epulo bunszovetkezet ebben az orszagban? Vajh miert engedimeg a torveny vagy sokkal inkabb a hatosag, hogy naprol-napra az ilyen esetek megismetlodhessenek??? Ki volt az utolso 8 evben kormanyon?????

mpolgár | 2010. április 21. | 15:00:13

Hülyéket nem lehet megvédeni az "okos" gazemberektől! A megkérdezett átvertek tigrisként védték az átverőjüket, hát úgy kell nekik!

elemzo | 2010. április 21. | 14:33:33

Általánosságban, a Vásárlói Szövetkezet mint elv nem marhaság. A lényege az, hogy ha egy csomó vásárló egyeztetett módon (összefogva) vásárol, akkor kedvező pozíciója lehet , és olcsóbban vásárolhat. Az így elért megtakarítással aztán sok mindent lehet csinálni, pld befektetni a közösség érdekében profi banki háttérrel rendelkező cégeken keresztül.
1 Az autó vásárlásnál is megszokott a flotta kedvezmény
2 Nagybani vásárlásoknál (lehet ez bármi, tüzifa stb.) szintén kb féláron lehet beszerezni a terméket.
3 A termelés is lehet összefogásra alakalmas (a klasszikus részvénytársaságok tól kezdve a befektetési alapokig)

Sajnos nem a jólszervezett és hatékony vásárlói szövetkezetek megalakítása nálunk az elterjedt gyakorlat hanem a szélhámosságé.

MaxVal | 2010. április 21. | 14:33:20

"Ez egy epuletes BAROMSAG, hogyan gazdagodok en meg, ha allandoan szorom a penzt? Eltekintve attol, hogy valaminek be is kell folynia...."

Befolyik, sok pénz folyt be. A sok balek pénzét osztotta szét 40-50 ember egymás közt, a legnagyobb részt meg Leinemann fáraó magának utalta el.

Liberté | 2010. április 21. | 13:56:11

Ez egy epuletes BAROMSAG, hogyan gazdagodok en meg, ha allandoan szorom a penzt? Eltekintve attol, hogy valaminek be is kell folynia....

hegyaljai | 2010. április 21. | 12:51:58

Aki egy ügyről nem tudja álláspontját két összetett kijelentő mondatban kifejteni, akkor az egyéb aljasságokra is képes. :)
Na most én megpróbálom. (Jelzem a megkeresés ellenére nem léptem be a ScienNet-be)
A ScienNet, egy bonyolult matematikai módszerrel fedezett piramisjáték.
A számviteli törvény szerint működő, tisztességes vállalkozások nem "virtuális számlákon" tartják a pénzüket.

MaxVal | 2010. április 21. | 12:37:01

ScienLaci, a ScienNet egy piramisjáták, annak klasszikus példája.

miskun | 2010. április 21. | 11:31:21

Scien fan Lacika
Szerinted van olyan magyar ember, aki végigolvassa ezt a litániát, amivel szórakoztatod a nagyérdeműt?
Ha két mondatban nem tudjátok közérthetően leírni, elmondani ennek a lenyúlásnak a lényegét, kár fáradozni.
Az meg ennek a népnek a bárgyúsága, hogy ennyien felültek nektek.

ScienLaci | 2010. április 21. | 11:25:30

a.) A csatlakozó Törzsvásárlóknak nem kell tagdíjat fizetniük, így ilyen bevételi elem nincs és ebből kifolyólag nem is kerülhet szétosztásra a tagok között.
b.) A rendszer gazdasági célja világos, egy olyan vásárlói közösség létrehozásáról van szó, melyben a törzsvásárlóknak lehetőségük nyílik arra, hogy a rendszeren belüli kedvezményes vásárlási feltételek által előnyöket gazdálkodhassanak ki vásárlási visszatérítések, jutalékok és egyéb kedvezmények formájában. A vásárlások a szerződésben álló kereskedők (Termékpartnerek) és Törzsvásárlók között zajlanak. A kereskedők tehát termékeket, szolgáltatásokat akarnak értékesíteni, a potenciálisan új vásárlói kör révén forgalmat, illetve forgalom növekedést kívánnak elérni.

ScienLaci | 2010. április 21. | 11:25:10

c.) Bár a Törzsvásárlók érdekeltek lehetnek abban, hogy részt vegyenek újabb Törzsvásárlók regisztrálásában, azaz a vásárló közösség növelésében, de erre vonatkozóan sem időbeli, sem helyre vonatkozó előirányzatok nem kötik, azaz a Törzsvásárló sem közvetítési szolgáltatásra, sem sikeres közvetítésre nem köteles. Amennyiben a Törzsvásárló nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, számára a tagság előnye akkor is nyilvánvaló, mert a szükségletei érdekében végrehajtott vásárlásai után a kereskedő által a rendszerbe befizetett közvetítői jutalék egy része visszatérítésként megilleti. A visszatérítés fedezete tehát biztosított, az nem függ más tagoktól, azok számától, növekedésétől.

ScienLaci | 2010. április 21. | 11:24:50

d.) A Termékpartner az általa eladott áru illetve nyújtott szolgáltatás ellenértékét biztonsággal megkapja. Az utalványos vásárlás esetében a folyamat szerint a vásárlási utalványok ellenértékét a ScienNet rendszer még a konkrét vásárlást megelőzően a Termékpartnernek megfizeti. A Törzsvásárlók az utalványokat, amint azokat a ScienNet részére kifizették, azonnal megkapják. Amikor a Törzsvásárló az utalványt megvásárolta és a termékpartnernél megjelenik, akkor a kereskedő kötelezettsége az, hogy az utalványt a rajta feltüntetett (és pénzügyileg már rendezett) értékben a vásárolt termék vagy szolgáltatásért cserébe elfogadja. Egyéb esetekben a Törzsvásárló a konkrét adásvétel kapcsán fizetésre kötelezett, melyet saját pénzeszközzel (készpénz, bankkártya) teljesít. Az áruk és szolgáltatások ellenértékének megfizetése tehát biztosított, az nem függ a ScienNet - rendszerhez csatlakozott, a konkrét vásárlásban nem érintett egyéb tagoktól.

ScienLaci | 2010. április 21. | 11:24:28

e.) A rendszer által a Törzsvásárlói visszatérítésen kívül megvalósuló további anyagi jellegű kedvezmények (bónuszok, jutalékok) a saját vásárlások növelése mellett már ösztönözni kívánják azt is, hogy a Törzsvásárló aktívan vegyen részt újonnan belépő Törzsvásárlók toborzásában. Ez azonban összhangban van azzal a céllal, hogy a megjelenő új vásárlói kör a Termékpartnereknél további forgalmat, illetve forgalom növekedést generál. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ilyen jellegű jutalékot csak valós termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele és megfizetése után szerezhetnek a Törzsvásárlók. E kifizetések fedezetét a Termékpartnerek által a ScienNet - rendszerbe befizetett közvetítői jutalékok képezik. A felállított ösztönző rendszer lényegét tekintve arról dönt, hogy egy konkrét Törzsvásárlói vásárlás után járó Termékpartneri közvetítői jutalék hogyan kerüljön felosztásra a rendszer működtetője (Sciennet International LLC.), a Törzsvásárló és a konkrét Törzsvásárló beszervezésében valamilyen szinten közreműködő más Törzsvásárlók között.

ScienLaci | 2010. április 21. | 11:24:05

f.) A ScienNet - rendszer lehetővé teszi, hogy a Törzsvásárló a jövőben levásárolandó utalványaira foglalót fizessen be. Az elsődleges cél itt is a vásárlási kedv növelése, ezáltal az értékesítési forgalom emelése. Az ilyen befizetés a gyakorlatban vásárlási utalványra befizetett foglalót jelent. Az ösztönző rendszer azonban már e befizetéseknél is lehetővé teszi bizonyos anyagi előnyök élvezését, azaz a rendszerben az érdekelteknél (Sciennet International LLC., a Törzsvásárló és a konkrét Törzsvásárló beszervezésében valamilyen szinten közreműködő más Törzsvásárlók) bizonyos elszámolási / javadalmazási folyamatot indukál. Ennek fontos következményei vannak. Tekintettel arra, hogy a vásárlás még csak tervezett, ezért a Termékpartnertől a közvetítői jutalékra, mint az elszámolások általános fedezetére egyenlőre nem lehet számítani. Tehát a foglaló ideiglenesen átveszi ezt a funkciót addig, amíg azt a konkrét utalvány értékére ki nem egészítik. Ezért a foglaló értékének összhangban kell lennie az adott Termékpartner közvetítői jutalékának nagyságával és a Törzsvásárlónak vissza már nem adható, mert akkor az érdekelti körben végrehajtott elszámolások fedezetlenek lennének.

ScienLaci | 2010. április 21. | 11:22:42

Piramisjáték-e a ScienNet?

A piramisjátéknak nincs pontos definíciója Magyarországon. A kifejezést többnyire olyan vállalkozásnál, hálózatnál használják, ahol az újonnan belépett tag belépési díját a rendszerben felette elhelyezkedő személyek kapják meg. Általában a következőkkel jellemezhető:
- az új csatlakozó nem, vagy lényegesen kisebb ellenértéket kap a belépési díj összegéhez viszonyítva
- a valós gazdasági tevékenység végzése több mint kérdéses. A cél nem termékek értékesítése, vagy forgalom létrehozása/növelése, hanem új tagok toborzása annak érdekében, hogy a belépési díj segítségével a hálózat fenntartható legyen
A piramisjátéktól el kell különíteni azokat a rendszereket, melyeknél éppenséggel termékek értékesítése és ezáltal a forgalom növelése a cél. Szokásos e hálózatokat MLM (Multi-Level Marketing) vállalkozásoknak is nevezni. Itt is fontos szempont az, hogy új tagok csatlakozzanak a hálózathoz, mely értelemszerűen a célnak megfelelően a forgalom növekedését vonja maga után. A csatlakoztatás akár ösztönözhető is a beszervezést vállaló tagokra vonatkozó különböző jutalékrendszerek működtetésével. Az ilyen hálózatokat általában a termékskála, a forgalom, marketingterv és hálózatépítői gyakorlat alapján célszerű megítélni.
A ScienNet - rendszer e témakör kapcsán felvethető ismérvei a következők:
a.) A csatlakozó Törzsvásárlóknak nem kell tagdíjat fizetniük, így ilyen bevételi elem nincs és ebből kifolyólag nem is kerülhet szétosztásra a tagok között.
b.)

miskun | 2010. április 21. | 11:14:02

Két Sciennetes tájékoztatót is végigültem, melyekből a következőt szűrtem le:
Ha rendszerben lévő üzletekben vagy szolgáltatóknál vásárolok, akkor kedvezményt kapok, de nem azonnal, hanem csepegtetve. Ugyanis az általam elért kedvezményt egy érthetetlenül bonyolult rendszeren keresztül utalja vissza a Sciennet, de nem csak nekem, hanem a felettem állóknak is.
Ha beszervezek másokat, akkor azok megtakarításaiból is részesülök, Ha a beszervezettek is beszerveznek másokat, akkor azokéból is.
Ez eddig ingyenes.
De!
Vehetek - jó pénzért - jogot. Valami olyasmi félét, hogy jogosult lehetek több ember után is "jutalékot" kapni.
Ez a rendszer.
Tipikus piramis játék.
Nézzük a realitását:
Ha én havi negyvenezer forintot költök el a rendszerben, akkor ennek öt százalékát kapom vissza (megnéztem az üzletek és szolgáltatók kedvezményeit, ami átlagban 5% volt).
Ez havonta 2000 Ft, aminek csak töredékét kapom vissza.
Hogy a túróba lehet ebből meggazdagodni???????
Aki ennek a link dumának felült, sirathatja a pénze mellett saját ökörségét is.

uff

ScienLaci | 2010. április 21. | 11:01:17

A hiteles média tájékoztatás érdekében, el kell érni azt,hogy a média
a gyanúsított személy álláspontját is közölje.Ennek jelenleg semmi akadálya nincs.Az újságírók ha korrekt tájékoztatásra törekszenek,
most felkereshetik Leinemann Zsoltot,és első kézből informálódhatnak,
mind két fél állás pontját közölhetik.Ez lenne egy normális dolog.
Ha a média nem ezt teszi akkor rosszul végzi a munkáját,és félre tájékoztat.

ScienLaci | 2010. április 21. | 11:00:56

Hivatalos állásfoglalásnak minősül, amely bármely hivatali szerv által irásos formában, dátummal és pecséttel ellátva napvilágra kerül. A hatósági szervek hivatalos állásfoglalásáról Leinemann Zsolt ügyvédei azonnal, első kézből értesülnek.

Minden más egyéb, írott formájú, feltételezés, vád és egyéb figyelmet felkeltő, jól eladható közvéleményt borzoló irat nem hivatalos állásfoglalásnak minősül.

ScienLaci | 2010. április 21. | 11:00:29

a.) A csatlakozó Törzsvásárlóknak nem kell tagdíjat fizetniük, így ilyen bevételi elem nincs és ebből kifolyólag nem is kerülhet szétosztásra a tagok között.
b.) A rendszer gazdasági célja világos, egy olyan vásárlói közösség létrehozásáról van szó, melyben a törzsvásárlóknak lehetőségük nyílik arra, hogy a rendszeren belüli kedvezményes vásárlási feltételek által előnyöket gazdálkodhassanak ki vásárlási visszatérítések, jutalékok és egyéb kedvezmények formájában. A vásárlások a szerződésben álló kereskedők (Termékpartnerek) és Törzsvásárlók között zajlanak. A kereskedők tehát termékeket, szolgáltatásokat akarnak értékesíteni, a potenciálisan új vásárlói kör révén forgalmat, illetve forgalom növekedést kívánnak elérni.
c.) Bár a Törzsvásárlók érdekeltek lehetnek abban, hogy részt vegyenek újabb Törzsvásárlók regisztrálásában, azaz a vásárló közösség növelésében, de erre vonatkozóan sem időbeli, sem helyre vonatkozó előirányzatok nem kötik, azaz a Törzsvásárló sem közvetítési szolgáltatásra, sem sikeres közvetítésre nem köteles. Amennyiben a Törzsvásárló nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, számára a tagság előnye akkor is nyilvánvaló, mert a szükségletei érdekében végrehajtott vásárlásai után a kereskedő által a rendszerbe befizetett közvetítői jutalék egy része visszatérítésként megilleti. A visszatérítés fedezete tehát biztosított, az nem függ más tagoktól, azok számától, növekedésétől.
d.) A Termékpartner az általa eladott áru illetve nyújtott szolgáltatás ellenértékét

kibekkelő | 2010. április 21. | 10:27:28

Leinemann igazi materialista politikus lehetett volna.

mesterj | 2010. április 21. | 09:58:23

Alapszintű gazdasági oktatást az általános iskola 8. osztályába!
Engem 3 különböző ember próbált meggyőzni a Sciennet-ről. Annyira nem voltak képen pénzügyi, gazdasági alapfogalmakkal és törvényszerűségekkel, hogy szépen megették amit a Sciennetnél mondtak nekik. Csak egy olyan volt aki hitt nekem, de ettől ugyanúgy próbálta tovább folytatni a marhaságát. Remélem nem buktak sokat.
Ilyen baromságot: Gazdagodj meg a költekezéseidből... Aki ezt elhiszi az meg is érdemli valamilyen szinten...

fagyöngy | 2010. április 21. | 09:51:48

drpapp
Valszeg nincs. Leinemann soha nem volt szcientológus, szektatagok csak elvétve voltak jelen a Sciennetben (nem úgy, mint a most induló Drogmentes Maratonon, Dr. Lomniczi Zoltán fővédnökségével!). Ugyan a felső vezetésben volt egy ismert, aktív szciós tag, azonban térítő tevékenység nem folyt a rendszerben, a szekta befolyása alatt álló cégek (Euronics, Lenkei stb.)nem jelentek meg termékpartnerként. Azonban az kérdéses, hogy a vezetésben lévő szcientológus hozzáférhetett-e a rendszerbe belépett magánszemélyek és kereskedők bizalmas banki adataihoz. Ha igen, az jó eséllyel a szektánál landolt.

Az azonban aggályos, hogy a tagok bankszámla stb. egyéb adatai nem kerülhettek-e ki a

adamant | 2010. április 21. | 09:21:06

Amúgy a pénz biztosan valahol megvan.
A harmadik tántika nevén keresztül ingatlanokban, az ötödik nagybácsin keresztül drágaköben, részvényekben, cégalapításokban.

Itt a piros-hol a piros. Csak sajnos rendünk változóan sikeres örei és a fináncok fogdmegjei csak néznek, mint majom az esöben...!

Ügyes, nagyon ügyeeeees...

drpapp | 2010. április 21. | 08:55:12

Egyszer már kérdeztem: Van valami köze a Scientológiai egyházhoz a rendszernek? Váálaszt nem kaptam, csak sértődött üzeneteket, a nagyszerű rendszer biztonságáról. Íme, egy újabb piramis ügy.....
VAN KÖZE A SCIENTOLÓGUSOKHOZ? (Nem lennék meglepve)

Hammada Patrol | 2010. április 21. | 08:45:04

Moderálási alapelvek- komment törölve -

jucus | 2010. április 21. | 07:37:38

A Fidesz-közeli sztárügyvéd /Futó Barnabás/ tüsténkedése ebben az ügyben IS! Több, mint árulkodó.

MaxVal | 2010. április 21. | 07:25:32

"Aztán majd egyszer csak kijátszva őreit (nem nehéz) eltűnik a pénzzel együtt."

A pénz már régen a külföldi számláin van, azaz nincs mivel eltűnni.

Csil | 2010. április 21. | 06:59:35

Moderálási alapelvek- komment törölve -

tyutyuka | 2010. április 21. | 06:13:48

Megérdemelték.

Abban hinni, hogy csak úgy magától dőlni fog a pénz ...

HIRDETÉS


Leinemann Zsolt az ügyészség kapujában – egyszer kint, egyszer bent
MTI - Szigetváry Zsolt
Bár az ügyész előzetes letartóztatásra tett indítványt, a Budai Központi Kerületi Bíróság csak a legenyhébb kényszerintézkedést, a lakhelyelhagyási tilalmat tartotta indokoltnak elrendelni a ScienNet-ügyben az adóbevételt különösen nagy mértékben (több százmillió forinttal) csökkentő adócsalással gyanúsított Leinemann Zsolttal szemben. A döntés nem jogerős, az ügyész azonnal megfellebbezte azt.

A ScienNet törzsvásárlói hálózat feje ellen tavaly novemberben indult eljárás. Előzetesbe helyezték, majd ez év március 30-án szabadon engedték, mivel hívei összegyűjtötték a szükséges számú ajánlást, és Leinemann Hajdú-Bihar megye 2-es számú választókerületében független képviselőjelölt lett. Április 11-én azonban érvényesen és eredményesen zárult a választás, a Fidesz jelöltje szerzett mandátumot, így Leinemann Zsolt képviselőjelölt mentelmi joga megszűnt.

A vám- és pénzügyőrség azonnal újraindította a nyomozást, az ügyészség pedig indítványozta Leinemann újbóli letartóztatását. Egyik ügyvédje, Futó Barnabás korábban az MTI-nek azt mondta, Leinemannt ugyanazért a tettért nem tartóztathatják le újra, ha egyszer már szabadon engedték. Csakhogy arra még nem volt példa, hogy egy letartóztatottat azért kelljen kiengedni, mert a rács mögött mentelmi joggal bíró képviselőjelöltté vált. (Ha nincs a jelöltség, Leinemann az utolsó bírói döntés érdelmében május 27-ig előzetesben maradt volna.)

HIRDETÉS

Leinemann tehát nem került viszsza a rácsok mögé, azonban ez még nem jelenti azt, hogy a több mint 400 ezer tagot számláló ScienNet-hálózat folytathatja működését. És nem csak azért, mert a vámőrség lefoglalta a cég egyetlen szerverét, és – mint a VPOP illetékeseitől megtudtuk – nem áll szándékában kiadni a bűncselekmény egyik eszközét és legfontosabb bizonyítékát. A gondosan felépített rendszer újraindításának és továbbműködtetésének az a legfőbb akadálya, hogy a tagság által befizetett összegek nagy részének „nyoma veszett”.

Egy birtokunkba került kimutatás szerint a tagok az elmúlt években több mint 5,7 milliárd forintot fi zettek be a ScienNet számlájára foglaló, illetve előre utalás címén, s további valamivel több mint 2,5 milliárdért vásároltak ScienNet-utalványokat. Egyéb bevételeikkel együtt 2008 szeptembere és 2009 novembere között összesen 8,43 milliárd folyt be a számlára. Ebből 6,9 milliárdot fizettek ki különböző címen (a vámőrség több mint 1,5 milliárdot zároltatott), melyek között több, a pénzügyőrség szerint erősen vitatható tétel is szerepel.

A ScienNet 3,6 milliárdot fizetett ki például magánszemélyeknek jutalék címén. Ebből 2,1 milliárd forintot a ScienNet 112 vezető instruktora vett fel. (A ScienNet arra hivatkozva, hogy a társaságot az USA-ban jegyezték be, nem vont le jövedelemadó-előleget a kifizetésekből, igaz, áfát és társasági adót sem fizettek. A magánszemélyeknek átutalt összegeket azok számláiról szinte azonnal felvették készpénzben, további sorsuk ismeretlen.) A jutalékkifizetési lista első 112 helyén a hárommillió forint feletti jövedelmet elkönyvelt tagok találhatók (a listavezető 227 milliót keresett a ScienNetnél), akiknél előreláthatólag hamarosan az APEH is tiszteletét teszi majd.

A vámőrség szerint a ScienNet számláira mindösszesen 300 millió forint olyan bevétel folyt be, ami után jutalékokat fizethettek volna. A milliárdos kifizetéseket a tagok foglalóiból, előre utalásaiból fedezték.

Amíg működött a ScienNet szervere, a tagság a webirodán keresztül nyomon követhette egyéni számlájának változásait. A vámnyomozók szerint azonban a virtuális számla olyannyira virtuális, hogy a látszat ellenére a számlákon gyakorlatilag egy fillér sem volt.

Erősen kétséges annak a 266 millió forintnak a sorsa is, amelyet Leinemann franchise díjakra fizetett ki. A nyomozás eddigi adatai szerint ezt az összeget önmagának, egy, az érdekeltségébe tartozó ( dön tő en offshore) cégnek fizette ki – lényegében a semmiért. Az a franchise, amiért fizetett, a vámnyomozók szerint ugyanis nem létezik, sehol nincs bejegyezve, nyilvántartásba véve, még csak leírva sem.

Meggazdagodtak a költekezésen?

A ScienNet azzal hirdette magát, hogy a vásárlásokból is meg lehet gazdagodni. A törzsvásárlói csoport lényege éppen abból állt volna, hogy a hálózathoz csatlakozott kereskedők tízszázalékos kedvezményt adtak ScienNet-tagoknak. A jutalék egy részét a ScienNet magánál tartotta, a többit egy bonyolult rendszerben szétosztotta a tagok között. Minél többet vásárolt valaki a ScienNet-partnereknél, annál több jutalékhoz és más speciális joghoz jutott. Nemcsak vásárlással, hanem foglaló fizetéssel, avagy előre utalással is növelhette jutalékát és gyarapíthatta egyéb jogait. Volt, aki 27 milliós házát eladta, s a pénzt foglalóként a ScienNet-számlájára utalta. Úgy tűnik, keresztet vethet a pénzére.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    46 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
. .
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS