|
 Levegő helyett marad a vízi út: a brit haditengerészet Ark Royal nevű hajója siet a külföldön rekedt utasok segítségére Reuters - Gary Davies
Ma reggel nyit ki a német légtér, akárcsak a holland és a francia – lapzártánk idején ezt jósolták az illetékes hatóságok. A The Guardian értesülése szerint Nagy-Britanniában is feloldják a légügyi korlátozásokat. Valamivel jobb volt a helyzet a régiónkban: a cseh, az osztrák, a román és a magyar légtér tegnap használható volt, ennek ellenére a WizzAir és a TravelService egyegy, valamint a Malév négy járata tudott elindulni Budapestről.
A légtér nem sokáig volt nyitva, hajnali 2 órától újra megtiltották a légi forgalmat a Balassagyarmat-Szentgotthárd vonaltól nyugatra eső légtérben, 6000 méter alatt, ettől a vonaltól keletre reggel 8-ig lehet repülni. Ez után várhatóan erre a területre is kiterjesztik a légtérzárat.
Hogy a következő napokban mi történik, azt egyelőre nem tudni, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint az újabb vulkáni hamufelhő ismét elérheti Magyarországot. Senki nem tudja megmondani, ezek milyen akadályt jelentenek majd a légi forgalomban.
Magukat megnevezni nem kívánó légitársasági szakemberek eközben bírálatot fogalmaztak meg a magyar hatóságokkal szemben: úgy vélik, hogy azok nem merik vállalni a felelősséget a döntéseikért, s túlzott óvatosságukkal óriási kárt okoznak. Úgy gondolják, hogy a helyzetben nagy szerepe van annak is, hogy nemrégiben, az izraeli gépek berepülése körüli botrányban felfüggesztették a Nemzeti Közlekedési Hatóság légügyi osztályának igazgatóját.
Példaként említették, hogy a déli irányba, vagy a keletre és a mediterrán térségbe közlekedő járatok könnyűszerrel ki tudnának repülni az országból biztonságos magasságban, ha az illetékesek engedélyt adnának rá. A British Airways, a Lufthansa, az Air Berlin vezetői, illetve számos iparági szakértő gyakorlatilag hasonló kritikát fogalmazott meg az EU-s hatóságokkal szemben. Mint mondták, a túlzott és indokolatlan óvatosság százmillió eurós nagyságrendű veszteséget okoz a légitársaságoknak – naponta.
Erre reagálva az EU illetékesei elmondták: már vizsgálják, hogy az unió miként tudja a jövőben könnyíteni a szigorú állami támogatási szabályokat a légitársaságok „kompenzálása” érdekében. Joaquín Almunia versenyügyi biztos jelezte azt is, hogy olyan rendszerben gondolkodnak, amelyet 2001-ben, az Egyesült Államokat ért terrortámadásokat követően vezettek be a légi közlekedésben tapasztalt nehézségek kezelésére. Akkor az EU egyebek között a támadásokból közvetlenül származó károk megtérítését célzó támogatásokat engedélyezett soron kívül.

Az európai hatóságok olyan megoldáson gondolkodnak, hogy az európai légteret biztonsági szempontból osszák fel háromféle – tiltott, akadálytalanul, valamint kockázatosan repülhető zónára – mondta Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. Hangsúlyozta: a zónákat mindig az aktuális országra jellemző meteorológiai viszonyok és a felhőzet helyzete függvényében a nemzeti közlekedési hatóságok határoznák meg, de ez még csak terv. Lapunk által megkérdezett szakértők szerint, s ismerve az uniós döntéshozatal gyorsaságát, ezt a rendszert már csak a következő vulkánkitörés alkalmával tudják alkalmazni.
Vannak olyan országok is, ahol saját hatáskörben hoztak lépéseket. Németországban például le volt zárva a légtér, de egyedi útvonaltervek alapján engedélyezték néhány járat átrepülését, s azt is, hogy a nagyobb légitársaságok hazahozzák a külföldön rekedt németeket, illetőleg a repülőgépeket. A Lufthansa csaknem 50 interkontinentális járatot indított Münchenből és Frankfurtból. Az útvonalat és a repülési magasságot a szennyezettség függvényében határozták meg.
A francia légügyi hatóság megnyitotta a nagyobb déli repterek termináljait, az Air France pedig ide hozta haza a más kontinensen ragadt utasai jelentős részét. Elsőként az Air France New York-i járata szállt le Párizs helyett Bordeaux-ban. A légitársaság megszervezte a szárazföldi továbbutazását is.
A vulkáni hamu veszélyeiről eközben nem sikerült konszenzusra jutni: NATO-források szerint több F–16-os vadászgép is megrongálódott, amikor átrepültek az Európa nagy részét beborító hamufelhőn, egy őrjárat közben. A múlt héten két finn F–18-as harci repülőgép hasonló károkat szenvedett. Ugyanakkor az Air France, a KLM, a Lufthansa és a British Airways is bejelentette: utaszszállító gépei többórás tesztrepüléseket hajtottak végre, s a gépek sértetlenül leszálltak. Szakértők a nyilatkozatokhoz hozzáteszik: a hamu koncentrációja nagyban befolyásolja azt, mekkora veszélyt jelent, így aztán, egyértelmű szabályokat egyelőre nem lehet alkotni.
A Malévnek milliárdos bevételkiesése keletkezett a vulkáni káosz következtében, elsősorban amiatt, hogy a járattörlések miatt az utazásukat lemondóknak visszatérítik a jegyárakat. Komoly bukást könyvel el a Budapest Airport is: eddig csaknem 700 járat bevételétől estek el: leszállási díjaktól, utasilletékektől és repülőgép-parkolási díjaktól, amely több száz millió forintos nagyságrendű bevételkiesés.
|