Botránnyal fűszerezett Mol-milliárdok a Podravkában
Egyre nagyobb hullámokat vet Horvátországban a Podravkánál kipattant botrány. A mintegy fél éve zajló nyomozás gyanúja szerint a legnagyobb horvát élelmiszer-ipari cég vezetői a társaság kontójára felvett 34 millió eurós hitel segítségével kívánták volna megszerezni maguknak a Podravka 25 százalékát. Eddig tizennégy vállalatvezető került vizsgálati fogságba, legutóbb pedig Damir Polancec egykori miniszterelnökhelyettes karján kattant a bilincs.
A felügyelőbizottságban ő képviselte ugyanis a kisebbségben lévő államot, de a politikus a jobboldali kormánypárton belül dúló küzdelmek folytán mára kegyvesztetté vált. Horvátországban az ügyből szövevényes gazdasági krimi kerekedett, amiben magyar cégek érintettségét is felvetették. Kiderült ugyanis, hogy a zavaros ügyletekben szerepet játszó pénzt az OTP nyújtotta hitel formájában, amit pedig eredetileg a Mol biztosított. Tényként kezelik, hogy a Podravkát az egykori miniszterelnök-helyettes hozta össze a magyar energetikai céggel.
Azokat a találgatásokat, miszerint a Mol pénzügyi szerepvállalása bármiféle titkos alku részét képezte volna, olajtársasági forrásaink határozottan cáfolták. A cégnél kifejtették: a 2009 elején tetőző globális gazdasági válság sújtotta a Podravkát. A társaság felső vezetése ekkor azzal kereste meg az INA kapcsán jelen lévő Molt, hogy a hitelnyújtó visszalépése miatt épp felborult egy ellenséges felvásárlás elhárítására kialakított tervük.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója erre korábban úgy emlékezett: a Mol tanácsadói szerződés keretében megosztotta szakmai tapasztalatait a Podravkával, és megfelelő mértékű kamatláb mellett óvadéki betétet helyezett el az OTP Banknál. A szóban forgó 34 millió euró visszafizetését a Podravka 2010. szeptemberéig vállalta. Biztosítékként a fűszergyártó 10,6 százaléknyi részvénycsomagját helyezték letétbe. Arról, hogy a Mol miért épp a profiljától igencsak idegen Podravkát hitelezte, a Molnál úgy vélekednek: az egyik legnagyobb külföldi befektetőként feladatuknak érzik, hogy segítséget nyújtsanak Horvátország stratégiai fontosságú cégeinek.
A Molt leginkább azzal igyekeznek megvádolni, hogy a hitelnyújtás feltételéül támasztotta a horvát nemzeti olajtársaságnak számító INA-ban az irányítás átvételét. Ottani lapvélemények szerint ugyanis azzal, hogy a Mol lett a legnagyobb (de még 50 százalék alatti) INA-részvényes, nem feltétlenül járt volna neki az irányítási jog. Annál is kevésbé, mert a horvát állam is erős, 44 százalékos részvényes maradt. Habár tény, hogy a Mol mára átvette az INA irányítását, az ezzel kapcsolatos „árukapcsolás” vádja a Mol illetékesei szerint minden alapot nélkülöz.
Érvelésük szerint a magyar olajipari cég közvetlenül és közvetve több mint 20 milliárd kunát (közel 4 milliárd dollárt) invesztál az INA-ba, amely így 2008-ban a csődöt is elkerülte. Ekkora befektetést viszont a Molnál csak az irányítás átvételével tudnak elképzelni. Ezt a helyzetet így, és nem egy „néhány millió eurós”, biztosított hitelnyújtással kívánták elérni – fogalmaztak.
