Bajnai Gordon kormánya már jó ideje készül – előre bejelentett – távozására. Bár az új kabinet számára csak a beiktatást követő napokban kell átadniuk az ügyeket, a minisztériumok már hetek óta írják az erről szóló vaskos jegyzőkönyveket. A nem teljeskörű tartalomjegyzék szerint az iratcsomókban a minisztériumok szakmai feladatai, a folyamatban lévő ügyek leírása (határidővel, felelőssel együtt), a törvényalkotási program és munkaterv, az aktuális jogalkotási és jogszabály-előkészítési feladatok, az Európai Unió tagállami működésével kapcsolatos ügyek, a költségvetési fejezet megoldandó kérdései, valamint a személyzeti feladatok és a peres ügyek szerepelnek. S ez csupán a törzsanyag.

A jegyzőkönyveknek ugyanis mellékletei is lesznek. Ezek között található a hatályos szövegű szervezeti és működési szabályzat, a kormányhatározatokba, országgyűlési és alkotmánybírósági határozatokba foglalt feladatok, az adott minisztérium első féléves munkaterve, a költségvetési fejezet előirányzatairól szóló elszámolás (költségvetési keret, kötelezettségvállalás, kifizetés) április 30-ig. A teljesség kedvéért ehhez csatolják még a tárcák állománytábláját, az érvényben lévő vállalkozási és megbízási szerződések listáját, benne a részletekkel: kivel, milyen feladatra, mennyiért, milyen határidővel szerződött, ki igazolta a teljesítést. Ezenfelül egy felsorolást az érintett minisztérium felelősségi körébe, illetve vagyonkezelésébe tartozó intézményekről, vállalkozásokról, közalapítványokról.

A Bajnai-kormány számára az átláthatóság a legfontosabb szempont – hangsúlyozza Szollár Domokos kormányszóvivő. – Az államháztartás és a kormányzati működés teljes egészében megismerhető. Éppen ezért mind a pártok, mind az állampolgárok számára elérhetővé tettük a közpénzek felhasználására vonatkozó információkat. Március végén a kormány és a minisztériumok nyilvánosságra hozták az „Átlátható államháztartás” című jelentésüket, amely képet ad az általános pénzügyi helyzetről – költségvetési soronkénti bontásban – , a jövőbeni kötelezettségekről, a minisztériumok, illetve a kormányzati szervek gazdálkodásáról és a vagyoni helyzetéről. Ezenfelül részletes elszámolást adnak az állami kezesség- és garanciavállalások állományáról és lejártáról, a közbeszerzési eljárásokról, valamint a nemzetközi hitelcsomag felhasználásáról. A dokumentumot az Állami Számvevőszék is véleményezte.

– Az átláthatóság mellett ezek a dokumentumok biztosítják a lehető leggyorsabb és legzökkenőmentesebb átállást. A jelentés egyúttal bizonyíték arra, hogy a kormány nyílt lapokkal játszik. Nincsenek csontvázak a szekrényben – bizonygatja a szóvivő. – A kormány sem személyi döntésekkel, sem hosszú távú kötelezettságvállalásokkal nem köti meg az új kormány kezét, ezért Bajnai Gordon kezdeményezésére január közepén döntési moratóriumot hirdetett. Március elsejétől az új kormány minisztereinek kinevezéséig sem a minisztériumokban, sem a központi államigazgatási szerveknél, sem a helyi intézményeknél nem nevezhető ki új vezető. Április elseje óta csak olyan közbeszerzési eljárás hirdethető meg, amelynek eredményéről már az új vezetők döntenek. A moratórium nem bénította le az apparátust –állítja Szollár, bár az utóbbi hetekben gyakorta támadt olyan érzésük, mintha egyre vastagabb sárkoloncokkal nehezített bakancsban járnának.

A 2002-ben leköszönő Orbán-kabinet néhány „utolsó” döntése korabeli sajtóhírek alapján:

- 70 vezető köztisztviselő, főtiszt, igazgató kinevezése

- összesen 170 milliárd forint értékű szerződések kötése a Magyar Autópálya-építő Konzorciummal

- 126 milliárdos útépítési megbízás a Vegyépszer-Betonút Konzorciumnak

- összesen 17 milliárd forintos kedvezményes fejlesztési kölcsön 12 agrártársaságnak

- kétéves regionális gazdaságfejlesztési programot fogadott el a kormány, amely 200-220 millió euró értékű uniós forrás elérését tette lehetővé

- 14 milliárd forintos garanciavállalás a közszolgálati tévé és rádió hitelfelvételére

- döntés katolikus ingatlanokról, egyházi közgyűjteményekről négymilliárd forint értékben

- a Magyar Posta ingyenes vagyonjuttatásként megkapta a Postabank 22 milliárd forintos állami tulajdonhányadát

- 77 Széchenyi-tervhez kapcsolódó pályázat támogatása 10 milliárd forint értékben

- döntés az állami tulajdonban lévő földek versenytárgyaláson való azonnali értékesítéséről

Állami Számvevőszék: elnagyolt a kép

Az államháztartási törvény előírja, hogy a választások előtt 15 nappal jelentést kell közzétenni az állam egészét érintő aktuális pénzügyi-vagyoni helyzetéről. A Bajnai-kabinet jelentése ennek a követelménynek nem tesz maradéktalanul eleget, mivel az önkormányzati alrendszer adatait nem szerepeltették a dokumentumokban, holott a helyhatóságok ezer milliárd forintra rúgó adósságállománya jelentős kockázatokat rejt – olvasható az Állami Számvevőszék jelentést értékelő elemzésében. Ráadásul az állami vagyonnal kapcsolatos adatok sem teljes körűek, így nem biztosított, hogy a jelentés valós képet fest az állami vagyonról. De bírálják a tárca-jelentéseket is, amelyek rendkívül eltérő alapossággal és minőségben készültek el. Az ÁSZ szerint a jelentésből nem állapíthatóak meg a későbbi éveket terhelő pénzügyi kötelezettségek.