Az elemzések bizonyítják, hogy ezekben az iskolákban egymillió gyerek nem tudja elvégezni a nyolc osztályt, a szakiskolákból pedig funkcionális analfabéták kerülnek ki. A képzetlen munkaerő egyre kevésbé talál magának munkát, nem tehet mást, mint hogy bérrabszolgaként adja el munkaerejét. A szegénység és a munkanélküliség pedig a bűnözés melegágya, mint ezt a börtönstatisztikák is bizonyítják.

Ahhoz, hogy a hátrányos helyzet csökkenjen az iskolákban, alapvetően szükség van arra, hogy az intézményben a kultúra átadása az oktatás szerves része legyen. A cél érdekében fel lehet használni a gondolkodásfejlesztés eszközeit, így többek között a sakkot, a malomjátékot, a dominót, az amőbát. Nagyon fontos, hogy a társas kapcsolatok érdekében alkalmazzák az úgynevezett „beszéld meg” metódusát, amely segít a gyerekeknek saját társadalmi, szociális helyzetük megértésében és annak bizonyításában, hogy mindenki sikeres lehet, ha megtalálja a saját egyéniségének megfelelő életcélt.

A hejőkeresztúri példa

A program kezdeményezői a közel tízéves hejőkeresztúri iskola példáját vették alapul. A felmérések bizonyították, hogy a hejőkeresztúri módszerek a gyerekeken keresztül kihatnak a családok életszemléletének változtatására is. A településen három óvoda és két iskola működik együtt, egymásra szorosan építve a rendszert. Erre a rendszerre azért is van különleges szükség, mert az elmúlt tizenöt év alatt duplájára növekedett a hátrányos helyzetű gyerekek száma.

A heterogén összetételű iskolákban többek között nagy hangsúlyt helyeznek például a vitakultúra fejlesztésére; a differenciált tanulás megszervezésére és a szülőkkel folytatott generációs párbeszédre. Fontos eleme ennek a programnak, hogy a matematikaoktatásba beépítették az úgynevezett logikai fejlesztő játékokat.

Pedagógusok oktatása

Elengedhetetlen feltétele ennek a munkának, hogy az oktatók olyan továbbképzéseken vegyenek részt, amelyek felkészítik őket a speciális tantervre. A hejőkeresztúri pedagógusok például fejenként 3600 óra továbbképzésen vettek részt. A módszer eredményességére jellemző, hogy a Borsod megyében működő tanintézet diákjai száz százalékban a továbbtanulásra voksoltak, és több mint hetven százalékukat fel is vették a különböző egyetemekre és főiskolákra.

A Gábor Dénes Díjasok Klubjába, a magyar pedagógia és innováció nemzetközileg elismert mestereinek szövetségébe évente mintegy négyöt kiemelkedő szakember kerül be. A tudománynak és a hazai oktatásnak ezek az elkötelezett hívei azért vállaltak szerepet a Kürt kezdeményezésében, mert meglátták a lehetőségeket abban, hogyan lehet a hejőkeresztúriak innovatív módszereit országosan továbbterjeszteni. A klub nemcsak eszmei támogatásról biztosította a missziót, hanem a rendkívül gazdag életművük alapján elnyert díjakból támogatást is biztosítanak a programhoz.

Pártfogók

A Zwack családnál régi hagyomány, hogy részt vesznek az innovatív iskolák támogatásában. Az 1890-es években hozták létre az első, a társaság által alapított iskolát.Most úgy döntöttek, hogy a gyártelep kerületében a Molnár Ferenc Általános Iskolát fogadják örökbe.

A Kürt eleinte saját munkatársainak közreműködésével próbálta támogatni az iskolát, majd később úgy döntött, hogy a Pannon Egyetem keretei között jobban megtalálja azokat a mentorokat, akik az általános képzéstől a diploma megszerzéséig egyengetik elsősorban a roma gyerekek útját. A Kürt most a Gyermekház Általános Iskola Lakkozó utcai intézményét fogadta örökbe.

Országos misszió

A közelmúltban elindított misszió célja, hogy további támogatókat szerezzen ahhoz, hogy legalább húsz iskolába bevezessék a speciális rendszerű oktatást. Pontosan tisztában vannak azzal, hogy ebben az esetben nemcsak az iskolák örökbefogadásáról van szó, hanem szükség van arra is, hogy egyfajta láncreakcióval képezzék ki az erre fogékony tanárokat. Így egyre több iskolát tudnak bevonni a hálózatba. Miután a kezdeményezéshez egy komoly akadémiai háttérrel rendelkező klub is csatlakozott, biztosítva van a rendszer folyamatos kontrollja és szakmai támogatása. De az országos akcióhoz szükség van az állam közreműködésére is, hiszen a társadalmi öszszefogásra törekvő vállalatok önmagukban nem tudják felvállalni az ezerötszáz iskola pártfogását.

Hazai magáncégek: pionírok a mecenatúrában

Magyar magáncégeknél ritkaságszámba megy, ha nem sikereik csúcsán, hanem már vállalkozásuk legkezdetén – főtevékenységük mellett – figyelmet fordítanak arra is, hogy támogassák az őket körülvevő társadalmat. Többek között a Kürt és a Nav N Go tartozik ebbe a kategóriába.

A Kürt történetét a vállalkozás megalakulásától kezdve az oktatás támogatására tett erőfeszítések sora fémjelzi. A cégben már a kezdetektől úgy vélekedtek, hogy az országot fenyegető egyik legnagyobb kockázat a hátrányos helyzetben levő társadalmi rétegek iskolázatlansága, a potenciális munkanélküliek nevelése.

A vállalkozás 1991-ben gimnáziumot alapított, 1996-ban alapítványt hozott létre a hátrányos helyzetű, elsősorban cigány gyerekek oktatására, melynek célja, hogy a mentorokon keresztül segítse a gyermekeket. A navigációs eszközeiről ismert Nav N Go sem késlekedett társadalmi támogatótevékenységének megkezdésével. A vállalkozás tevékenységének megfelelően navigációs eszközökkel látja el a mentőszolgálatokat, tűzoltókat, hazai segélyszervezeteket.

„Fiatal, dinamikusan fejlődő vállalkozásként megalakulásunk után rövid idővel komoly növekedést és profitot értünk el, ráadásul mindezt önerőből, navigációs szoftverünk sikerének köszönhetően – emlékezik vissza a kezdetekre Vahl Tamás, a Nav N Go ügyvezető igazgatója. A cég társadalmi felelősségvállalásának fontos részét képezi a tehetséges programozókat támogató versenyek és az utánpótlásképzés segítése, épp ezért több éve állandó támogatói a BME 24 órás programozóversenyének.

Czégeni Ibolya