Érdemes karrierirodáknál is tájékozódni a szakmákhoz kapcsolódó fizetésekről

Szabó Bernadett

Bence elégedetlen volt munkahelyi körülményeivel – nem voltak sikerélményei a rá bízott feladatokban, más munkakör pedig cégen belül nem volt kilátásban –, ezért tavaly úgy döntött, másik állás után néz. Több mint tíz év tapasztalattal a háta mögött, informatikusként úgy gondolta, könnyen talál majd új munkahelyet. A kinézett állásajánlatoknál előre meg kellett jelölnie bérigényét. Bence szeretett volna a váltással anyagilag is jól járni, ezért egy kicsivel többet kért, mint amennyit addigi munkahelyén keresett. Kevés helyre hívták be, ahol pedig eljutott az állásinterjúig, ott kerek perec megmondták neki: túl sokat kér. Bence helyzete ettől függetlenül szerencsésen alakult: munkahelyén új feladatokat kapott, így végül maradt.

Az álláskeresőktől egyre több helyen várják el, hogy bér igényüket már a 0. fordulóban – azaz már rögtön a jelentkezéskor – megjelöljék. Többnyire akkor, ha sok jelentkezőre számít az adott cég, így ez egy előzetes szűrő lehet. Másrészt mindkét fél számára kárbaveszett idő lenne, ha csak egy hosszas állásinterjú végén derülne ki, hogy a jelentkező egy bizonyos összeg alatt „nem adja magát”, a munkaadó viszont nem tud vagy nem akar annyit fizetni. Kérdés: mi alapján tudja magát jól beárazni egy munkavállaló, hogy ne kérjen se túl sokat, se túl keveset?

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke szerint az előzetesen megjelölt bérigény nem egy végső összeg, ezért is célszerű a pályázatban egy „tól–ig” határt megadni, amin belül még van mozgástér. Az viszont nem nyerő stratégia, ha az álláskereső – nyeregben érezve magát – az állásinterjún hirtelen elkezdi fölsrófolni a fizetési elvárásait – figyelmeztet a szakértő. Úgy látja: a pályakezdő diplomások gyakran hajlamosak magukat túlpozicionálni. – Úgy gondolják, rangos egyetemről neves diplomával érkeztek, ezért magas összeget kérhetnek, pedig még semmilyen gyakorlati tapasztalattal nem rendelkeznek.

Az ő szempontjaik is érthetők, hiszen próbálnak anyagilag is önállósodni, márpedig az albérlet vagy a lakáshitel fi zetése lényegesen többe kerül, mint amennyit egy pályakezdő keres. A munkaadók azonban másképp gondolkodnak: számukra a pályakezdő „lutri”, nem lehet tudni, menynyire válik be, ráadásul be kell tanítani, és nem is biztos, hogy ezek után az adott cégnél marad – mutat rá a szakember. Csaposs Noémi úgy véli: komoly fizetési elvárásokkal csak az indulhat, aki valami plusztudással rendelkezik a többiekhez képest, például valami speciális dologhoz ért a szakterületén. Alulértékelnie sem szabad azonban magát a munkakeresőnek, hiszen a munkaadó szemében az is gyanússá válhat, aki nagyon olcsón adja magát.

Csaposs Noémi szerint nincs általános recept arra, hogy egy munkavállaló mekkora fizetésre tarthat igényt: az összeg függ többek között az iparágtól vagy attól, hogy az ország mely régiójában helyezkedik el a cég.

– A bérigény megfogalmazásakor nem célszerű a szomszédot kérdezni, érdemesebb állásbörzéken vagy fizetési statisztikákból tájékozódni, és az állásinterjúkon is sok tapasztalatot lehet szerezni. Ha például valakit az ötödik helyen is elutasítanak a bérigénye miatt, lejjebb kell tennie a mércét – mondja.

Csaposs Noémi úgy véli: a megélhetési szükségletek alapján meg kell szabni egy minimumot, ami alá nem érdemes menni, de nem szabad mindent a bérre kihegyezni. – Egy munka szempontjából fontos az is, hogy a cégnél milyen pluszjutattások vannak, van-e továbbképzési, előmeneteli lehetőség – mutat rá. Varga Krisztina, a Workplus Munkatárs Közvetítő, Személyügyi és Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója azt mondja: az álláshirdetésre jelentkezés előtt mindenképpen érdemes tájékozódni az adott cégről, például hogy kis- vagy középvállalkozásról, esetleg egy multiról van-e szó. Ugyanaz a munkakör ugyanis két különböző cégnél a dupláját is érheti, mert nem mindegy például, hogy öt vagy száz ember van a megpályázott vezetői pozíció alá beosztva. Márpedig ez egy álláshirdetésből nem feltétlenül derül ki.

Az előzetes bérigény megadásakor Varga Krisztina is egy „tól–ig” összeg megadását tartja célravezetőnek, amely mellé a pályázó beírhatja azt is: a végső összeg függ az előmeneteli lehetőségektől és az egyéb juttatásoktól is. Leszögezte: igazodni kell a piac aktuális igényeihez is. – Aki egyszer „túl lett fizetve”, nehezen vállal munkát kisebb összegért, pedig lehet, hogy a tudása már nem olyan speciális vagy értékes, mint korábban volt. A 90-es évek elején, amikor a külföldi cégek megjelentek Magyarországon, kiemelten megfizették a idegen nyelveket beszélő munkavállalókat, hiszen akkor az kuriózumnak számított, ma viszont alapelvárás a nyelvtudás – említ egy példát. Hozzátette: sok álláskereső a korábbi fizetéséből indul ki, pedig nem szabad elfelejteni, hogy azt az összeget adott esetben évek alatt érte el, ott értékelték a lojalitását, a cégnél eltöltött éveket – az új munkahelyen viszont ismét le kell tenni valamit az asztalra.

Varga Krisztina is úgy véli: nem célszerű a munkakeresést teljesen a fizetésre építeni, hiszen egy kreatív munkakör, egy jó munkahelyi légkör vagy az előmeneteli lehetőség is vonzóvá tehet egy állást. Azt ajánlja: akinek lehetősége van rá, inkább helyezkedjen el alacsonyabb fizetésért, mint hogy munka nélkül maradjon, hiszen egy aktív munkavállalónak nagyobb a piaci értéke, mint egy munkanélkülinek. – Az adott munkahelyen nem kizárt az előrelépés vagy a fizetésemelés, ha pedig erre nincs mód, még mindig lehet váltani – mondja.Megjegyezte: néhány otthon töltött hónap után rendkívül beszűkülnek a lehetőségek, olyankor sokan már elvállalnák azt a munkát is, amire korábban nemet mondtak, de addigra már nem veszik fel őket oda sem.

Friss diplomások: nettó 125–200 ezer forint

A bérigények és a realitás között jelentős különbség van: ezt már a pályakezdők is jól tudják – legalábbis erre utalnak az Educatio Nonprofit Kft. kutatási eredményei. A vizsgálatban azt kérdezték a mintegy hétezer hallgatótól: mennyi ma saját szakterületükön egy kezdő diplomás havi nettó átlagkeresete, valamint azt, hogy szakterületüktől függetlenül mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely számukra megfelelő életszínvonalat biztosítana.

A hallgatók a kezdő havi nettó átlagbért 75–150 ezer forintra saccolták, megfelelőnek viszont havi nettó 125–200 ezer forint körüli összeget tartanának. Vagyis a reálisnak ítélt kezdő bérnél 40 százalékkal nagyobb összegről gondolják azt, hogy abból meg is tudnának élni. A válaszokban persze komoly különbségek adódtak lakóhely és nemek szerint. A fővárosi hallgatók megyeszékhelyeken élő társaiknál 20 ezer forinttal magasabbra tippelték a kezdő béreket, valamint a számukra megfelelő megélhetést biztosító összeget is.

Idén alacsonyabb fizetéssel is megelégszünk

Visszaestek a munkakeresők bérigényei – derül ki a Workania.hu állásportál kutatásából, amelynek során 36 510 önéletrajzban megjelölt elvárt bért és 23 008 aktuális állásajánlat bérinformá cióit vették figyelembe. E szerint az álláskeresők önéletrajzokban megjelölt fizetési igénye a korábbi években még folyama tosan emelkedett – 2007 első negyedévében például 154 ezer forintot kértek átlagosan a pályázók, 2008 utolsó negyedévé ben viszont már 182 875 forintot – az idei év első negyedévé ben azonban kevesebbet, átlagosan 166 700 forintot várnak.

A legnagyobb mértékben, öt százalékkal a szakképzett munkaerő által elvárt jövedelem átlaga csökkent: 156 100 forintról 147 900 forintra. A segédmunkások 4 százalékkal kérnek kevesebbet: 134 900 forint helyett 129 800 forintot. A felső vezetők is visszavettek 3 százalékkal az elvárásiakból: 424 ezer forint helyett megelégednének 411 ezer forinttal is. Az alsó és középvezetők elvárása nem változott: 251 600 forint volt 2009-ben.

Kapcsolódó cikkek: Sokat érő kapcsolatok az álláspiacon | Álláshirdetések diszkriminációtesztje | Nyolc hazai vállalat a régiós toplistán | A britek egyre rugalmasabbak | Cégek és alkalmazottak a munkajog útvesztőjében