alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
26. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Számháború a hiányról

Létezik olyan kormányprogram, ami mellett az IMF engedné a magasabb hiányt

Nem lehet egyszerre csökkenteni az állam bevételét és növelni a kiadását – üzent előadásában a hazai politikának tegnap Kornai János, a nemzetközi hírű közgazdász. Eközben Budapest több pontján folyt a számháború arról, mekkora is lesz a hiány a következő hetekben, hónapokban.

Baka F. Zoltán| Népszabadság| 2010. március 19. |12 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

nonol1 | 2010. március 21. | 23:18:07

KériSzépen fogalmatlan vagy!
Eddig is az ilyen agytrösztök számolgatták ki a költségvetést ami nagjából 1 hónapig állt is.
Kérlek ne rontsd tovább a helyzetet

kismukk | 2010. március 19. | 13:49:19

Kár, hogy Kornai fenntartás nélkül lecsatlakozik a Bokros, Bajnai stb. féle monetarista nadrágmegszorításokhoz. (Persze, nem csoda, hiszen most kapott egy nagy plecsnit...) Attól, hogy bűvészkednek a bevételekkel, kiadásokkal, adókulcsokkal, nem lesz több termék és nagyobb a GDP. Gazdaságfejlesztésre, fejlesztési programokra lenne szükség. Kicsit az IMF-nél korábbra kellene visszamenni, amikor Amerikát kihúzta a csődből Roosevelt elnök, méghozzá nem ilyen költségvetési hókusz-pókuszokkal, újra is választották négyszer elnöknek. Vajon Kornai hallott-e erről...?

KériSzépen | 2010. március 19. | 13:45:36

eclipse | 2010. március 19. | 07:52:34

Szerintem sajnos a helyzet pont fordítva van.Elébb kell borzasztó nagy reformokat csinálni,hogy a feketegazdaság,korrupció stb.elkezdjen csökkenni,a kérdés úgy nem vethető fel,hogy kezdjenek azok csökkenni és majd az nyujthat fedezetet a reformokra.

bozsós | 2010. március 19. | 10:35:59

Egy bank számára tartok tréningeket makrogazdasági elemzésekből. Most dolgoztam fel az államháztartási adatokat (statisztika www.p-m.hu honlapról)
Bajnai-kormány deklarált célja - csökkenteni a foglalkoztatást terhelő adókat. Valóság (foglalkoztatást terhelő adók aránya a GDP-ben 2009-ben nőtt). Cél: stabilizálást inkább kiadáscsökkentéssel, mint bevételnöveléssel elérni. Valóság: központi költségvetés kiadása GDP %-ban stagnált, bevétel nőtt, adócentralizáció nőtt. Cél: nyugdíjrendszer stabilitásának megteremtése. Valóság: központi költségvetés nyugdíjtámogatása a GDP %-ban 2009-ben nőtt.
Az egész kozmetika. 2010-ben csökken 5%-al a bruttó béren lévő járulék + tételes EHO eltörlése, de a rehabilitációs járulék 5 szörösére nő. Erősen szigorodik a szakképzés és az innovációs járulék felhasználási lehetősége, nagyobb arányt kell kötelezően a költségvetésbe befizetni.
Ne csodálkozzunk - ha Európában nálunk büntetik legjobban a munkát, akkor nálunk is fognak a legkevesebben dolgozni (hivatalosan).

emilke | 2010. március 19. | 10:27:36

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 19. | 10:03:45

„Nem lehet egyszerre csökkenteni az állam bevételét és növelni a kiadását – üzent előadásában a hazai politikának tegnap Kornai János, a nemzetközi hírű közgazdász.”

Ugye?! Milyen jó, hogy ezt az Ő Nemzetközi Hírével megüzente nékünk!
Szokás mostanság Bokrost dicsőíteni, noha, amit Bokros tud, azt én is tudom (műszaki végzettséggel), vagyishogy az ún. Bokros-csomag, nem Bokros-csomag, ami a lényeget illeti, hanem Horn-csomag volt. Tudniillik Bokros csak ennyit mondott: ne költsünk többet annál, mint amennyi pénzünk van. Majd kiment a térre, és zsebre vágott kézzel lekúrta az egyetemistákat. Vagyis Bokros tudományos teljesítménye banális, a politikai teljesítménye pedig nem nulla volt, hanem mínusz. Magyarán: nem ahhoz kell ész (lópor), hogy kimondjuk: érvényesülnie kell a „technokratikus ésszerűségnek” (Gombár), hanem ahhoz kell tehetség, politikai rátermettség, hogy időnként lenyomjuk a társadalom torkán a közgazdasági rációt. Hogy még világosabb legyen: ha a Bokros-csomag történelmi jelentőségű dolog, akkor nem Bokros, hanem Horn Gyula a történelmi jelentőségű személyiség, az ugyanis, amiről most Bokros is, Kornai is beszél, nem szakmai, nem tudományos, hanem KIZÁRÓLAG politikai probléma.

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 19. | 10:02:31

Alcím a Népszabadság első oldalán: „KORNAI JÁNOS: ADÓT IS EMELJEN, AKI A KIADÁSOKAT AKARJA NÖVELNI!”

Hát, rohadjak meg, ha gondoltam volna erre Kornai János dr. Prof. Dr. Med. Univ. Harvard Institute for Advanced Study emerituszi, akadémikuszi Lótuszfaktuszi doktor Professzor tudományos nagydoktori megállapítása nélkül!
Nem állítom, hogy nincs szükség közgazdaságtudományra (nem állítom, csak gondolom), azt viszont határozottan állítom, hogy egyáltalán nem kell tudósdoktor professzor Habil. Univ. Királyi Svéd emerituszimuszinak lennünk ahhoz, hogy revelatíve (címoldalon) állapítsuk meg, ami egy közepes téeszalkönyvelő számára is evidens, illetve – miként mondani szokás – amit egy háztartásvezetőnő sem gondol másként. Van bevétel, van kiadás, van tartozik, van követel.
Anno lelkes ifjú reformerként buzgón tanulmányoztam Liska szövegeit, ti. arra gondoltam, hogy a Liska-gondolat alternatív eszme, túltekint a tartozik-követel logikán. Mostanában újraolvastam a Liska-dolgozatokat, s megállapítottam: valójában, ha lehántjuk Liskáról az antioroszlános hókuszpókuszt, kiderül: még a Liska sem alternatívája Kornainak, Surányinak, Bokrosnak, Békesinek… Liska tudománya sem több, mint bármely épeszű kátéesz-könyvelőé.

hapsi | 2010. március 19. | 09:55:46

Lehet dobálózni a számokkal.Majd úgyis az IMF dönt.És marhára nem az alapján hogy nekünk mi a jó,hanem elsősorban azt fogja figyelembe venni hogy a hitel törlesztése biztosítva legyen.Nekem Hofi jutott az eszembe,amikor a rákosi időszakban a disznónak 14 malacot kellett elleni.Csak 10 sikerült,de mivel féltek a következményektől papíron kihozták a 14-et.Ez úgy lett elosztva hogy 10 malac exportra ment a maradék négy maradt itthon.

lusta | 2010. március 19. | 09:39:36

Mondok egy példát. Egy vezető politikus könyvét egy privatizációs hm. folyamat által megszerzett könyvkiadó kiadja, a politikusnak kifizeti a 18 milliós díjat. Majd szépen csődbe megy. A dolgozóknak nem fizeti ki a bért, az államkasszába a járulékokat és az adót. Az így eltüntetett cech százmilliós nagyságrendű. Valóban az államot egyesek fejőstehénnek nézik.
Bocsi, de a példám rossz. A csaló cég Kövér családi tulajdon és ugye a jövő elkezdődött.

xanadu | 2010. március 19. | 08:35:24

eclipse | 2010. március 19. | 07:52:34

Az 5000 milliárd valószinűleg az USA adata.

A korrupciónál lényegesen több több tűnik el a feketegazdaságban. Persze a kettő össze is függ.

Ma államilag támogatott a feketegazdaság. Lásd: képviselők díjazása.

xanadu | 2010. március 19. | 08:33:03

A fidesz megtudja csinálni.

Az elmúlt 8 év nyilatkozatai alapján ez nem kétséges ...

eclipse | 2010. március 19. | 07:52:34

"Ha a politikus nagy és széles szerepvállalású, hatáskörű államot akar, akkor vállalja annak fiskális következményeit is, vagyis szedjen be ehhez több adót, járulékot."
Teljesen egyet lehet érteni Kornai János akadémikussal, azzal a kiegészítéssel, hogy ehhez nem kell új adókat és járulékokat bevezetni, sőt emelni sem. Kölföldi független szakértők szerint, ma Magyarországon a korrupción keresztül(leegyszerűsítve, és poénra véve, Nokiás dobozokban) és adócsalással (itt értsd, pl. az offsorozást, szálmák adását-vételét stb.)kb. 5000 Milliárd forint amit ellopnak vagy egyáltalán nem folyik át a költségvetésen. Ha ennek csak a fele megmarad, (befolyik a költségvetésbe illetve nem folyik át a pártkasszákba)akkor min. 2000 milliárd, bármilyen reformra, állami szerepvállalásra elegendő lehet.

Kornai János és Sólyom László szerint is kiemelten fontos a független költségvetési kontroll
MTI – Beliczay László Légvonalban közeli helyszíneken, a Duna mentén, ám messze nem ilyen szoros egyetértésben elemezte tegnap az ország költségvetését két pénzügyminiszter. A választásra készülő adófizető elsőként a Fidesz alelnökétől szerezhetett benyomásokat arról, hogy is áll a büdzsé. A Képviselői Irodaházban tartott tájékoztatóján Varga Mihály – aki 2001 és 2002 között vezette a Pénzügyminisztériumot – azt vizionálta, hogy április végére már elérjük az egész évre várt 878 milliárd forintos hiányt. Jelentős szellemi műhelymunka eredményeként jutott erre a következtetésre, a bejelentést megelőzően tanácskozott azzal a 29 közgazdásszal, akik tavaly év vége felé 20 pontba szedték a Bajnai-kormány költségvetési trükkjeit. Beszámolók szerint kijelentette: „az már tehát biztos, hogy a hiány jóval magasabb lesz annál, mint amit a kormány mond”. Mindehhez hozzátette, ha a hiány nagysága meghaladja az egész évre tervezett szintet, az befolyásolni fogja az ország megítélését és a piac magatartását is Magyarországgal szemben.

Nem árt felidézni, hogy a Fidesz szerint idén a GDP arányában 7-7,5 százalékos éves deﬁ cittel kell számolni, s ebből – legalábbis a legutóbbi időkig – nem engedtek. Állítják, egy sor tétel nincs beszámítva a büdzsébe, az állami cégek szükségesnek mondott sürgős konszolidációja például önmagában százalékokkal emeli a hiányt. A napokban viszont már olyan nyilatkozatokat lehet hallani, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) jó esetben 5 százalékig emelkedő deficitről lehet majd megállapodni (a hatályos hitelmegállapodás 3,8 százalékot rögzít). Az nem derült ki a beszámolókból, hogy a párt alelnöke ebben az esetben milyen megítélésre számít a piacoktól.

Pedig nem annyira kínos ez a felvetés, mint elsőre tűnik. Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint sem kizárt a deﬁ citcél emelése (a lapunk Fórum rovatában ma közölt írásában is elemzi ezt a lehetőséget), de ennek feltétele, hogy a következő kormány világos, akár a népszerűsége vesztésének árán is végrehajtott átalakításokat kezdjen. Úgy tudjuk, ezt a Fidesz és a Valutaalap közti tárgyalásokon az IMF képviselői is egyértelművé tették. A pénzügyi tárca jelenlegi vezetője –aki valamivel délebbre, a Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) Nádor utcai épületében rendezett konferencián beszélt – ugyanakkor vitába szállt Vargával, már ami az idei hiány lefutását illeti. Szerinte április végére is csak valamivel 75 százalék fölé kerülhet a deficit.

Varga Mihály és Járai Zsigmond
Szabó Bernadett A számháború kezdete egyébként egészen 2006 tavaszáig nyúlik vissza, a Fidesz szerint ugyanis a legutóbbi országgyűlési választások első fordulója előtt a Gyurcsány-kormány elhallgatta az államháztartás valódi helyzetét, arról csak a két forduló között, illetve a szocialisták által megnyert választások után kerültek nyilvánosságra információk. Ez ügyben épp tegnap született döntés: a mintegy kétszáz felperes által adateltitkolással, adathamisítással megvádolt Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és Veres János egykori pénzügyminiszter elleni keresetet elutasította a másodfokú bíróságként eljáró Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélet szerint ugyanis a szabályok nem rögzítenek jogkövetkezményt a költségvetési adatok szabályszerű közzétételének elmulasztása esetére. A Fidesz, ha kormányra kerül, valószínűleg változtat majd ezen, régóta szorgalmazzák a kormánytagok elszámoltathatóságát, például a költségvetési gazdálkodással összefüggésben.

Tálcán kínálja magát a lehetőség, hogy megnézzük, nyolc évvel ezelőtt, az Orbán-kormány utolsó évében hogy állt az államháztartás a választások idején. A számokból úgy tűnik, teljes joggal vonhatják kérdőre a mostani kormányt: míg 2002. március végén a törvényi előirányzat 48 százaléka teljesült, idén közel 75 százalék jön össze.

Utóbbit a PM-ben azzal magyarázzák, hogy egy sor egyszeri tétel (egészségügyi közösségi közlekedési kiadások) az év elején jelentkeznek, az adóbevételek java viszont csak a második fél évben. (Az adóra azonban bármelyik kormány hivatkozhatna, minden évben ez a lefutása a bevételeknek.) Annál érdekesebb, hogy 2002 áprilisában már az Orbán-kormány is 62,5 százaléknál járt, ami május végére 81 százalékra szaladt fel. Ekkor már túl voltunk a választásokon, de a Medgyessy-kormány csak a hónap vége felé állt fel, ennek megfelelően a költségvetési folyamatokra mérsékelt ráhatása lehetett.

De nem csak pénzügyminiszterek osztották meg gondolataikat tegnap az állami gazdálkodásról. Egy harmadik rendezvényen, az MTA épületében a költségvetés feletti ellenőrzés volt terítéken. Kornai János akadémikus azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a politikai döntések értékválasztásokon alapulnak. Annak konkrét elhatározása például, hogy az államnak növelnie vagy csökkentenie kell-e az állami nyugdíjrendszeren keresztül ﬁnanszírozott és államilag garantált nyugdíjak részarányát, vagy hogy az egészségügy összes ráfordításán belül növelni vagy csökkenteni kell-e a közpénzből történő finanszírozást, politikai döntést igényel. A közgazdász ugyanakkor felhívta a figyelmet: nem lehet egyszerre csökkenteni az állam összes bevételét és növelni az összes kiadását, ez súlyos veszélyekkel jár. Ha a politikus nagy és széles szerepvállalású, hatáskörű államot akar, akkor vállalja annak fiskális következményeit is, vagyis szedjen be ehhez több adót, járulékot.

Kornai János mindehhez hozzátette, hogy egy független költségvetési intézménynek távol kell maradnia a politikai döntésektől. Ennek az intézménynek azonban meg kell követelnie, hogy a döntéseket hatáselemzések előzzék meg, és azokat nyilvánosságra is hozzák.

A Fidesz által felállított gazdasági tényfeltáró bizottság munkaterve szerint elsőként az államháztartás helyzetével, illetve a szén-dioxid-kvóta értékesítésével foglalkozik. Az utóbbiról szóló hírekkel kapcsolatban Varga Mihály azt mondta: meg kell vizsgálni a „titkos ügyletet” és azt, hogy mekkora károkat okozott Magyarországnak. Hírek szerint a magyar kormány különböző brókereken keresztül értékesített szén-dioxid-kvótát, amely azután visszakerült a kvótatőzsdére, és emiatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. További vizsgálandó ügyként nevezte meg a garancia- és kötelezettségvállalások körét, valamint a munkanélküliség, a foglalkoztatás és a körbetartozások ügyét.