Jeórjiosz Papandreu görög és Bajnai Gordon magyar miniszterelnök tegnapi találkozója. Görögország most oda megy, ahonnan Magyarország jön

Népszabadság - Reviczky Zsolt

Az eurózónán belül is csak azok a gyógymódok hatnak a gazdasági bajokra, amelyeket az uniós közös pénzt még be nem vezetett államok – közöttük is kiemelten Magyarország – voltak kénytelenek alkalmazni az elmúlt másfél évben – ezzel a tapasztalattal lettek gazdagabbak a tegnapi, görög–magyar kormányfői találkozó résztvevői. – Görögország most bizonyos értelemben oda megy, ahonnan mi jövünk: most néz szembe azokkal a nagyon fájdalmas áldozatvállalásokkal, amelyeket a magyar kormánynak tavaly májusban kellett kérni a polgáraitól – vont párhuzamot a két ország között Bajnai Gordon kormányfő, miután találkozott Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel.

A napokban foglalkoztak újra a görög ügyekkel magas szintű találkozón az uniós tagállamok. Az eurócsoport hétfő éjszakai, majd az uniós huszonhetek keddi állásfoglalásukban egyrészt kilátásba helyezik a közös pénzt alkalmazó államok koordinált támogatását, másrészt elismerik a költségvetési hiány lefaragására tett erőfeszítéseket, amelyek révén most már meggyőzőnek látszik, hogy Athén a GDP 12,7 százalékáról 8,7 százalékra viszi le idén a deficitet.

A bizalom visszatéréséhez azonban nem elég bemutatni a válságkezelő intézkedéseket, azokat végre is kell hajtani. A csomag bemutatása után, e hónap elején kibocsátott tízéves eurókötvényt ugyan már kisebb hozammal vitték el, mint a korábbi ötévest, de a hozam így is nagyon magas. A német papírokhoz képest nagyjából kétszeres, hozzávetőlegesen 300 bázisponttal haladja meg azt. Ez hat százalék feletti éves kamattal egyenlő, ami viszont rendkívüli magas az eurózónában, s elemzők szerint Athén még akkor is a nemzeti összterméke öt-hat százalékát fordítja majd törlesztésre, amikor a hiányt esetleg valóban levitte a háromszázalékos kritérium alá. A görög pénzügyminiszter, Papakonsztantinu így érzékeltette a helyzetet: „Hiába, hogy az elődök hibáját javítjuk ki, a tárgyalóasztalra helyezett táblán az áll: Görögország”. Az eurózónába lépés tehát nem jelent automatikus védettséget a pénzügyi piacok felől érkező válságokra, sőt, a belső szabályozás lényegében lehetetlenné teszi a tagállamok közti segítségnyújtást. Ebben a klubban nem néznek jó szemmel a betegeskedő államokra, azok gyengeségének bizonyítékát látják abban, ha nem tudnak úrrá lenni a bajaikon. Egyáltalán a tény, hogy megrendült a nemzetgazdaság, ebben a körben rosszallást vált ki. Nem hiába, hogy hosszú ideje nincs érdemi előrelépés a görögök kisegítésében. Papandreu legutóbb világossá is tette, hogy Görögországnak nem pénzügyi mentőövre vagy pénzre van szüksége, hanem olyan eszközre, amely szükség esetén alkalmazható a piacokon, biztosíthatja, hogy az ország más eurózónabeli államhoz hasonló kamatok mellett vehessen fel hitelt. A mostani csúcson szóba is került egy hitelalap létrehozása, ám azért sem a németek, sem a franciák nem lelkesednek. Változatlanul terítéken van az Európai Valutaalap ügye, de szakértők szerint az csak egy később válságba jutó országnak tudna segítséget nyújtani, míg a görögök most várnak megoldásra. A magyar tárgyaló fél mindenesetre biztosította támogatásáról Görögországot. Bajnai Gordon a megbeszélés utáni sajtóértekezleten elmondta: az uniós tagállamok egyikeként azt fogjuk képviselni a jövő héten Brüsszelben is, hogy Görögországnak szüksége van a támogatásra és a szolidaritásra azért, hogy legyen ideje végigcsinálni mindazt, amivel kilábalhat ebből a válságból.

Ami az eszközöket illeti, sok olyan döntést hozott meg a görög kormány, ami a magyar adófizetőnek is ismerős lehet. Közös a két ország válságkezelésében, hogy nagy hangsúlyt fektet az állam működésén elérhető megtakarításokra (ilyen például a bérbefagyasztás a közszférában), vagy a nyugdíjkiadások kordában tartása (a korhatár emelésével, ami nálunk 65 évet, a Balkánon fekvő országban 70 évet jelent). Az adórendszerben a görögök az elvonások növelését tartják helyes útnak – a magyar kormány elemzése szerint itthon átrendeződtek a terhek, amiből a korábbinál kisebb rakódik a foglalkoztatáshoz kapcsolódó elvonásokra, nagyobb a fogyasztásra. Az elemzések szerint a szociális ellátásoknál a görög kormány visszafogottan szorít a présen (bár a helyhatóságoknak nyújtott támogatás 10 százalékos megvágása érzékeny lehet), míg nálunk befagyasztották a családi pótlékot, csökkent a táppénz és a lakástámogatás, április után megszűnik a gáz- és távhőár kompenzáció.

Egy brüsszeli eseményen nemrégiben lapunknak azt válaszolta a görög pénzügyi tárca vezetője, hogy Papandreu a magyar deficitcsökkentési tapasztalatokat is figyelembe vette, ám nagy különbség, hogy Görögország tagja az eurózónának. Így esetében nincs lehetőség olyan mentőakció szervezésére, mint amilyenben Magyarország részesült 2008 őszén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság közreműködésével.

– Magyarország és Görögország között az a legszembetűnőbb hasonlóság, hogy a kormányok mindkét helyen államadósság-növelő gazdaságpolitikákat folytattak, elmulasztották a strukturális reformokat, és közben megpróbáltak trükközni az államháztartási hiány bemutatásával – mondta lapunknak Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója. Különbség, hogy Görögországban évtizedes távlatban, egészen 2005-ig sikerült eldugni a valós számokat, amikor is új kormánykoalíció került hatalomra, és Kosztasz Karamanlisz kormányfő elkezdte a hiány leépítését. Ahogy számos EU-tagország, úgy Görögország is ennek a folyamatnak a vége előtt szaladt bele a világválságba. Karamanlisz megbukott, és Papandreu új kormánya kénytelen szembenézni a válság hatására két számjegyűvé duzzadt GDP-arányos hiánnyal. – A gazdaság legnagyobb mérlegében, az államháztartásban csak akkor van rend, ha azt valóban akarják, egészen a statisztikai számbavételtől kezdve a parlamenti ellenőrzésen keresztül az olyan szabályozásokig, hogy mikor kell például pótköltségvetést benyújtani – tette hozzá Rácz Margit. Több tagország még mindig csak tanulja ezt az önfegyelmet, és Görögország a rossz diákok között van. Magyarországon jobb a helyzet, egyre többen, így például a Költségvetési Tanács vagy éppen az Állami Számvevőszék is őszintén elmondta a véleményét a költségvetésről, az államháztartás helyzetéről. Az, hogy a Bajnai-kormány komoly társadalmi ellenállás nélkül véghez tudott vinni egy komoly államháztartási konszolidációt, megint olyan, amire Görögország eddig nem volt képes.

A svéd, a spanyol, a francia és a görög tárcavezető az uniós pénzügyminiszterek tegnapi ülésén. Nem eresztik el
Reuters - Yves Herman – A válság kezelésében az euró zóna-tagságnak előnye és hátránya egyaránt van – mondta Rácz Margit. Magyarország az elsők között, nagyon gyorsan megkapta az IMF-től a készenléti hitelt, amihez hozzátette a magáét az EU is. Az eurózónában azonban nincs fiskális szolidaritás: még az sem dőlt el, hogy mikor kap pénzügyi segítséget Görögország. Pedig nagy szüksége van rá, tekintettel, hogy az államadóssága a GDP 100 százaléka felett van, és nemcsak a folyó hiányra kell hiteleket felvennie, de a felhalmozott kölcsönök refi nanszírozására is. Görögország hasonlóan érzékeny helyzetben van, mint 2008 őszén Magyarország volt, csak éppen hozzá lassabban ér el a pénzügyi mentőöv.

Egyértelműen látszik, hogy az eurózóna nem készült fel az ilyen helyzetek kezelésére, nincs hozzá hatékony eszköze. Maguk a tagok azonban minden bizonynyal megtanultak néhány leckét, így például azt, hogy fegyelmezetten gazdálkodjanak, vagy hogy aki államadósságot halmoz és azt piaci alapon akarja finanszírozni, drágán fizet – sorolta Rácz Margit. Vélhetően a jövőben azt is sokkal szigorúbban és alaposabban nézik meg, hogy kit vesznek be a klubba.

Javult Görögország hiteleinek megítélése

Levette a tavaly december óta érvényben lévő, negatív kihatású figyelőlistáról Görögország szuverén adósbesorolásait a Standard & Poor’s, amely szerint a görög kormány költségvetési konszolidációs programja megfelel a dél-európai ország jelenlegi osztályzatainak. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja egyúttal megerősítette a hosszú futamú görög államadósság közepes befektetői „BBB plusz” besorolását, valamint az „A-2”-es szintű rövid futamú osztályzatot. A Standard & Poor’s a negatív figyelőlista helyett ezekre a besorolásokra keddtől negatív kilátást léptetett érvénybe. A negatív kilátás is a leminősítés lehetőségére utal, ám egy fokkal így is jobb, hiszen jóval hosszabb távon, mint a negatív figyelőlista, amelynek bejelentését akár néhány napon vagy héten belül az osztályzat lerontása követheti.

Kapcsolódó cikkek: Görögország...ban van, és mi? | Papandreu Pesten | Fájdalmas jövő vár a görögökre | Madrid építkezne, miközben Athén összeomlik | Bajnai spórolna, a Duna TV és a Magyar Rádió már most tiltakozik