Csata várható az étkezési utalványokról
Jócskán megcsappant az áruházakban az étkezési utalványok forgalma, és nem csak azért, mert a személyi jövedelemadó-(szja-) törvény változása nyomán januártól jelentős adóteher rakódott ezekre a cafeteria juttatásokra. A kereskedők szerint a probléma az, hogy az adómérték változása mellett a törvényhozók változatlanul hagyták a hideg- és melegétel-utalványok elfogadására vonatkozó szabályokat. Melegétel-utalványt csak akkor fogadhatnak el a kereskedők, ha az üzlethelyiségben meleg készételt forgalmazó egység – büfé, látványpékség, grillsütöde – található, és csak az onnan kikerülő áruért lehet ezzel fizetni.
Az új adótörvények alapján a munkáltató kevésbé érdekelt abban, hogy hidegétel-utalványokat adjon dolgozóinak természetbeni juttatásként. Így az adóváltozás gyakorlatilag nettó forgalomcsökkenésként fog jelentkezni a kereskedőknél, méghozzá vélhetőleg nem is kicsivel: úgy tudjuk, hogy az adóváltozás előtt, 2009-ben az áruházláncok összforgalmának 5–10 százalékát tették ki a – főképpen – hidegétel-utalványok. A boltokban azonban még nem mindenhol tapasztalnak drámai mértékű visszaesést. Ennek oka lehet, hogy hírek szerint a januári adómérték-változás előtt számos cég előbbre hozta a hidegétel-utalvány kiadását. Vannak azonban már jelei annak, hogy 2010-ben karcsúbb lehet az áruházak – a válság óta finoman szólva sem eget verő – forgalma. A legnagyobb egy kézben lévő áruházlánc, a Tesco sajtóosztályán elmondták: az előző év azonos időszakához képest értékben 40, míg darabszámban 36 százalékkal esett vissza utalványos forgalmuk. Hogy jelenleg pontosan mekkora a Tesco forgalmában az utalványok aránya, arról üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkoztak. Pontos számokkal a CBA-nál sem tudtak szolgálni, azonban Fodor Attila kommunikációs vezető szerint ha nem is drámaian, de egyértelműen csökken a beváltott utalványok aránya.
Úgy hallani, a kereskedői lobbi már készül az új törvényhozási időszakra, s olyan javaslatot tesznek le az asztalra a következő parlamenti ülésszakon, amelyben az szja-törvény átírásával lehetővé tennék, hogy a melegétel-utalványokat áruházakban is fel lehessen használni. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) korábbi nyilatkozatában azzal érvel: a jelenlegi rendszer a dolgozókat is hátrányosan érinti, mivel azok nem mindenütt tudják a munkahelyhez közel beváltani a melegételutalványaikat, vagy éppen nincsen elég idejük munka közben vendéglátóhelyre menni. Természetesen szögesen ellentétesen látják ezt a vendéglátósok, akiket a válság okozta recesszió a kereskedőknél is jóval súlyosabban érintett. Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke szerint elszomorító, hogy a kereskedők nem a hidegétel-utalványok támogatásának visszaállításáért lobbiznak, hanem a vendéglátásban forgó melegétel-utalványokat próbálják megszerezni. Háber Tamás hibának tartja azt is, hogy a melegétel-utalványokat afféle pénzhelyettesítő eszköznek tekintik – szerinte elég baj, hogy a hibás kormányzati politika nyomán a reálbérek csökkenésével a dolgozók jó része kénytelen annak használni.
– A melegétel-utalványok használata közegészségügyi kérdés – állítja Háber Tamás, aki szerint a jelenlegi szabályozás nagyon megengedő. Úgy véli, szigorúan csak a vendéglátóhelynek minősülő egységekben szabadna elfogadni melegétel-utalványt. Az MVI elnöke szerint ez jobb megoldás a közkasszának is: nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy ha a melegételutalványokat továbbra is a vendéglátásban használják fel, sokkal több folyik vissza ebből az összegből a költségvetésbe, mivel a vendéglátás – jellegénél fogva – jóval nagyobb árréssel dolgozik, mint a kiskereskedők.
A melegétel-utalványok után 18 ezer forintig a munkáltatónak kedvezményes, 25 százalék adót kell fizetnie, felette már 54 százalék szja-t, s a bruttó összegre további 27 százalékos tb-járulékot. A hidegétel-utalványok az első fillértől a legmagasabb adómértékkel adhatók. Tavaly 6000 forintig adómentes volt ez az utalványfajta.
