A lakberendezésre fordított kiadások az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek

Szabó Bernadett

A tavalyi utolsó negyedévben csupán négy százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye a 2009. végihez viszonyítva, ezzel 6,3 százalékosra sikerült javítani a teljes évre vonatkozó, előzetesen 6,7 százalékra várt GDP-viszszaesést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint –2009 harmadik negyedévéhez képest – a GDP 0,4 százalékkal mérséklődött az év utolsó három havában, s ezzel immár a hetedik egymást követő recessziós negyedéven jutottunk túl. Mindent egybevetve a gazdaság 26 ezer 94 milliárd forintos értékkel zárta 2009-et, az egy főre eső GDP pedig 2,6 millió forintot tett ki.

A GDP alakulásában a fő visszafogó tényező a fogyasztás megállíthatatlan csökkenése volt, de még ennél is roszszabb hír, hogy a gazdasági növekedést megalapozó beruházásokban is jelentős elmaradások mutatkoznak. Ezzel szemben a készletfelhalmozások és különösen az export javított valamit a képen. A negyedik negyedévben a GDP termelési oldalán minden adat negatív volt: éves összevetésben a mezőgazdaság –13,5, az ipar –7,4, az építőipar –5,5, míg a szolgáltatások –1,7 százalékkal szerepelnek. Utóbbi a pénzügyi szolgáltatások javuló teljesítménye miatt mutat kevésbé csúnyán.

Suppan Gergely szerint a hazai fogyasztás visszaesése – negyedéves összehasonlításban – folytatódik 2010 elején, de a beruházásoknál már előrelépés várható. A Takarékbank elemzője ezt a külföldi tulajdonú vállalatok induló nagyberuházásaival magyarázza. Az év egészére vonatkozóan a kormányzati 0,2 százalékos mínusszal szemben 0,3 százalékos GDP-bővülést vár, úgy véli, hogy a márciussal záruló negyedévben már megindulhat a szekér, s véget ér a recessziós időszak. A növekedés az év közepétől pedig felgyorsulhat. A hajtóerő egyértelműen az exportvezérelt ipari termelés lesz, de a GDP többi öszszetevője is lassan felfelé ívelő pályára áll.

Elhúzódó kilábalási folyamatra számítanak az Equilor elemzői. Ők a harmadik negyedévben várják az első pozitív GDP-adatot, akkorra 1,5 százalékos éves szintű teljesítményjavulást vetítenek előre. A külső kereslet növekedése húzza ki a kátyúból a magyar gazdaságot, amely csak lassan ébred a kómából. A külföldi megrendelések szaporodása által indokolt munkaerőfelvétel azonban – óvatosságból – később indulhat el, így a frissen felvett dolgozók jövedelme is csak fáziskéséssel csapódik le, s jelentkezik keresletnövelő tényezőként a belföldi fogyasztási piacon.

A pénzügyi szektor éledezik

A pénzügyi szolgáltatások éves összevetésben növekedést mutattak, az adat azonban csalóka, a bővülés ugyanis leginkább az alacsony bázisnak volt köszönhető. Az éves adat stagnálást mutat a 2008-as teljesítményhez képest, amely viszont – a korábbi évek növekedésével szemben – már visszaesést mutatott 2007-hez viszonyítva.

A jó negyedik negyedévhez valószínűleg az eltérő céltartalékképzés is hozzájárult. Hiába emelkedett tavaly a rossz hiteleken elszenvedett értékvesztés és céltartalékképzés az egy évvel korábbi háromszorosára, míg 2008-ban ezek a költségek és leírások főleg az utolsó három hónapban keletkeztek, addig 2009-ben a január–júniusi időszakban.

A kiskereskedelem szenved

A GDP apasztásában közrejátszott a háztartások fogyasztása, amely 2009 utolsó negyedévében 5,7 százalékkal csökkent. A KSH kiskereskedelmi összesítéséből kiderül, hogy év végén 5,2 százalékponttal esett az élelmiszerek forgalma. Ennél nagyobb forgalomcsökkenést szenvedtek el a főképp műszaki jellegű termékeket árusító üzletek, illetve a lakberendezést árusító boltok.

A korábban az üzleti sikereikről szóló sajtóközleményekkel nem fukarkodó áruházláncok megkeresésünkre nem kívántak nyilatkozni a forgalmukról. A piaci pletykák brutális mértékű visszaesésről szólnak: a barkácsláncoknál 20–40 százalékos, a vegyes termékkörű üzleteknél – ilyenek a hipermarketek – 10-15 százalékos visszaesésről hallani.