Kitöltésre váró ív a hagyatéki eljáráshoz – a lakás nem mindig kerül bele
Népszabadság - Móricz Simon Vajon az orbáni gazdasági program mellett hitet tevő nagyvállalkozókhoz hasonlóan tehetős emberek érdekeit szolgálja az a fideszes elképzelés, amely illetékmentessé tenné az egyenes ági öröklés esetén a vagyont? A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének hétfői fórumán tett bejelentés első hallásra erre engedett következtetni. Orbán Viktor, a kormányzásra készülő Fidesz elnöke arról beszélt, hogy az „államnak nincs keresnivalója az egyenes ági öröklésnél, a családi ügyekben nemcsak vállalkozás, hanem senki esetében”.

Csakhogy az öröklés már most is illetékmentes egy bizonyos értékig (a vagyonból először a lakást kell figyelembe venni, majd a többi vagyontárgyat). A tavaly január óta hatályos jogszabály szerint 20 millió forint alatt nem kell fizetnie az egyenes ági utódnak –míg ha több örökösről van szó, akkor fejenként 20 millió forint a limit. Vagyis egy átlagosnak tekinthető kétgyerekes családban 40 millió forintig meg lehet úszni a fizetési kötelezettséget.

–Nem nehéz túllépni az illetékmentesség törvényben rögzített határát egy gyermek esetén, a 20 millió forint már egy közepes méretű, másfél-két szobás, nem panel budapesti lakás örökhagyásával meghaladható – hívta fel ugyanakkor a figyelmet Zalán Gábor ügyvéd. Vannak azonban legális módszerek arra, hogy a családok minél kevesebb fizetéssel rendezhessék az örökösödést. Ilyen, ha a gyerek nevére írják át a szülők az értékesebb, 42 millió forint feletti ingatlant: a vagyonszerzési illeték 2010-től hatályos mértéke ugyanis 4 millió forintig 2 százalék, afölött 4 százalék.

Ez pedig alacsonyabb összeget ad ki az említett lakásérték felett, mint az örökösödési illeték, ami 35 millió forintig 6 százalék, afölött pedig a 35 milliót meghaladó rész 11 százaléka. Arra kell ügyelni, hogy az eladási ár ne haladja meg a szerzési értéket, mert akkor a különbözet után adót kell fizetni, ha a lakást a szerzést követő öt éven belül értékesítik a családon belül.

További kiadásokat lehet megtakarítani a hagyatéki eljárásban közreműködő közjegyző díjának csökkentésével: általában a hagyatéki érték fél százaléka jár a közjegyzőnek, s ez az összeg annál kisebb, minél csekélyebb a figyelembe vett vagyon. Az átírás mellett a haszonélvezeti jog biztosításával gondoskodhatnak a szülők arról, hogy továbbra is a lakásban élhessenek, ha esetleg megromlik a viszonyuk a gyerekekkel. Zalán Gábor szerint a középosztályban nem ritka az örökösödési ügyek ilyetén rendezése. Szóba jöhetne még az ajándékozás, ám ennek illetékköltsége (ami lakás esetén 35 millió forintig 8, felette 12 százalék) nagyobb, mint az öröklésé.

A nagy vagyont felhalmozók azonban semmiképp nem tudnák megúszni az illetékfizetést, esetükben ugyanis nemcsak ingatlanról (ami után, ha Magyarország területén van, itt kell megfizetni az illetéket), hanem komoly értéket képviselő üzletrészekről is rendelkezni kell. Ösztönzőleg hathat az optimális megoldást keresőkre, hogy a mostani évtől nem maradt olyan cégforma, amelyben meglévő üzletrészt illetékmentesen lehetne örökül hagyni. Eddig a korlátolt felelősségű társaság kivételt jelentett –nem véletlen, hogy a nagyvállalkozók körében közkedvelt volt a kft. alapítása.

Más módszereket kell tehát alkalmazniuk. A leggazdagabbak megengedhetik maguknak, hogy külföldön létrehozott cégekbe, alapítványokba vigyék a vagyont. Az egyik közkedvelt hely Svájc. Az örökhagyó rendelkezhet arról, hogy az alapítványtól a halála után mekkora havi apanázst kapjanak az utódok. Nem olcsó mulatság egy ilyen szervezet működtetése, legfeljebb a felső ezer engedheti meg magának. Erre szakosodott cégek működnek Magyarországon is.

Kapcsolódó cikkek: Sok a bizonytalanság | 'Ne hantolja ki a kormány a haláladót!' | Illeték az örökölt üzletrészre | Herényi: kedden a parlament megszavazhatja a "haláladó" eltörlését | Ötpárti: 25 millió lehet az illetékmentesség határa