Szén-dioxidtól telítődik a büdzsé
Tegnap végre kiderült, milyen ügylet segíti rendkívüli bevételhez ezekben a napokban a költségvetést. Mint korábban megírtuk, a bruttó hazai termék 0,5 százalékát közelítő összeggel gyarapodik a büdzsé, amit Oszkó Péter pénzügyminiszter a blogjában is megerősített. Részleteket azonban a kormány ez idáig nem árult el. Tegnap a Magyar Nemzet arról írt, hogy nagy üzletet készül nyélbe ütni a kormány: nagy tétel szén-dioxid-kvótát értékesítenek, s a bevételből a költségvetés lyukait szeretnék befoltozni. Forrásaink megerősítették, hogy valóban ez az ügylet biztosítja az egyszeri, 120 milliárd forint körüli bevételt az államkasszába. Úgy tudjuk, a mostani ügyleten nyert pénz akár napokon belül befolyhat a magyar büdzsébe.
Magáról a kvótaértékesítésről egyelőre kevés információ áll rendelkezésre. A piacot jól ismerő forrásaink szerint a 2008–2012-es kiosztási időszakban – a szén-dioxid-kvótákat ötéves ciklusokra bontva osztják ki a kiotói megállapodás alapján – hazánk évente mintegy 108 millió tonnányi üvegházgáz kibocsátását lehetővé tévő kvótával, egységgel rendelkezik. Ez a ciklus folyamán közel 540 milliós felhasználható egységet jelent. Ennek java részét azonban „házon belül” felhasználjuk, szakemberek szerint évente megközelítőleg 20 millió egység marad meg, amit értékesíteni tudunk. Az ötéves ciklus alatt tehát 100 millió piacra vihető kvótánk halmozódik fel.
Piaci becslések szerint a szuverén kiotói egység (szaknyelven AAU) ára az államközi kereskedelemben jelenleg 8-10 euró között mozog – információink szerint ennek a felső határán sikerült értékesíteni most a keretből. A nemzetközi kereskedésben kialakult ársávval, 270 forintos euróárfolyammal és a remélt, 120 milliárd forintos bevétellel kalkulálva Magyarország nagyjából 44 millió tonna szén-dioxidot, azaz enynyi AAU-t értékesített. Vagyis kevesebb mint tizedét a kiosztási időszakban felhasználható 100 milliós mennyiségnek. Ez a piacot ismerők szerint reális. Akadnak olyan vélemények, amelyek szerint Magyarországnak a ciklusban rendelkezésre álló kvótából összesen 750–900 millió euró bevétele is lehet.
Az árat kétoldalú tárgyalásokon véglegesítik, de a pontos számokról nehéz információt szerezni, az ilyen ügyleteket rendre diszkréció kíséri. Forrásunk hozzátette: a vevők kilétére sokszor nem is derül fény. Ezek az információk sem nyilvánosak – amit tudni lehet, hogy mostanában nincs hiány ázsiai érdeklődőkből. Magyarországot eddig három vevővel hozták hírbe – Belgiummal, Spanyolországgal és Japánnal –a 2008 óta tartó ciklusban, melyek során összesen 11,6 millió AAU cserélt gazdát.
Az innen befolyt forrásokat nem lehet szabadon felhasználni. A tárgyalásokon azzal lehet feljebb srófolni az árat, ha a befolyt összegeket környezetvédelmi célokra vagy zöldtechnológiák fejlesztésére fordítják. A megegyezések során minden esetben meg kell jelölni, hogy mire is szándékoznak költeni az értékesítésből befolyt pénzeket.
Az ellenzéki vádak szerint a kormány lóhalálában döntött a széndioxid-kvóta eladásáról, amivel évekre előre elvette a következő kormány elől a lehetőséget, hogy a piacon később – esetleg jobb árfolyamon – értékesítsen egységeket. A párt szerint csak az idei költségvetés lyukainak befoltozására akarja a pénzt fordítani a Bajnai-kabinet. Szakértők által elmondottakból azonban az szűrhető le, hogy a mostani ügylettel nem fogyott el a rendelkezésre álló, eladható keret, ráadásul a befolyó pénzt sem lehet akármire fordítani. Technikailag azonban nem kizárt, hogy másra is jusson pénz: elképzelhető olyan átcsoportosítás a környezetvédelemre szánt kereteknél, ami által a most bekerülő öszszeggel megegyező vagy annak egy részét kitevő forrást más célokra fordítanak.
