Jól jött volna a Reálbank károsultjainak 1998-ban, ha csoportosan is tudnak perelni
Szabó Barnabás Az eddig jobbára mellényzsebből kifizetett hatósági bírságoknál nagyságrendekkel nagyobb összegekről szóló kártérítési perekre kell felkészülniük a kartellező, fogyasztókat megtévesztő, munkásaikat nyomorgató vagy éppen környezetszennyezéssel másnak kárt okozó cégeknek. A polgári perrendtartás nemrég elfogadott, áprilisban hatályba lépő módosítása ugyanis lehetővé teszi a károsultaknak, illetve az érdek-képviseleti vagy jogvédő társadalmi szervezeteknek, hogy csoportos pereket indítsanak a károkozó vállalkozásokkal szemben.

Az Európai Bizottság korábban többször is megállapította: a csoportos perek (angolul Class Actions) sokkal nagyobb visszatartó erőt jelentenek a tilosba tévedő cégek számára, mint a sokszor nehézkes hatósági eljárások, ahol az állami szervek csak egy bizonyos összeghatárig szabhatnak ki pénzbüntetést. Például nálunk a versenytörvény alapján az elmarasztalt cégre legfeljebb az éves nettó árbevételének tíz százalékáig lehet bírságot kiróni, ám a máskülönben elég szigorúan büntető Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyakorlatában is csak elvétve volt példa ilyen mértékű bírságkiszabásra.

Az Egyesült Államokban régóta bevett jogintézménynek számító csoportos per veleje voltaképpen egy fikció: ha a bíróság befogadja az ilyen csoportos keresetet, onnantól úgy veszik, hogy a kifogásolt jogsértés a csoport minden tagját egyformán érintette, és egyforma kártérítés illeti meg, egyetlen bizonyítási eljárás után az elmeszelt vállalkozás azzal nézhet szembe, hogy több ezer (az USA-ban nemritkán több tízezer) felperesnek kell kifizetnie ugyanezt az összeget. Csoportos perekre – felperesi pertársaságok formájában –ugyan eddig is volt nálunk lehetőség és példa is. Ezek azonban meglehetősen elhúzódó, nehézkes jogviták voltak.

A felpereseknek esetlegesen külön-külön kellett bizonyítaniuk a károkozás tényét és a mértékét. Ráadásul a magas perköltségek miatt magánszemélyek eddig csak nagy, húsba vágó kár esetén mentek bíróságra nagyvállalatokkal szemben. Az új rendszerben, csoportba tömörülve, már sokkal kisebb kárérték esetén is „rentábilis” lehet a pereskedés.

– Sok még azonban a nyitott kérdés – mondja Tóth János, a Faludi Wolf Theiss ügyvédi iroda versenyjogi szakértője: mindenekelőtt az első próbaperek tanulságai fogják kialakítani, hogy a bíró konkrétan milyen feltételekkel enged majd kereseti kérelmeket ilyen módon csoportos perként megtárgyalni. (A módosítás szerint csoportos perindításhoz a bíróság előzetes engedélyére lesz szükség.) Egy adott károkozásnál ugyanis azt sem könnyű megállapítani, hogy egyáltalán meghatározhatóe egy, a csoport minden tagjára érvényes, általános kártérítési igény.

Tóth János szerint erre jelenleg a versenytörvényben található egy fogódzó: a törvény tavaly nyári módosítása óta a kartellt kimondó határozat után a bíróság az ellenkező bizonyításáig vélelmezi, hogy a versenykorlátozó megállapodás 10 százalékos felárat eredményezett a piacon. (Nem véletlen a módosítás: a GVH évek óta szorgalmazza a csoportos perek itteni meghonosítását.) Tóth János arra is emlékeztet: a sok fogyasztóval rendelkező cégeknek arra is fel kell készülniük, hogy az eddig viszonylag csöndes polgári eljárásokkal szemben egy sok károsultat felsorakoztató monstre eljárás önmagában is rombolhatja a vállalkozás reputációját.

A civil szervezetek üdvözölték a módosítást, és több esetben már próbaperre készülnek. Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) elnöke elmondta: aPPO-ügy kapcsán közérdekű pert indítanak az OTP-vel szemben. Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a pénzintézet úgy folyósította több ezer ügyfél pénzét a PPO-nak, hogy közben nem vizsgálta meg a PPO követelésének a jogosságát, úgy csoportos kártérítési pert indítanak a bankkal szemben.

A Levegő Munkacsoportnál is fontolgatják az ilyen perek indítását. Bendik Gábor, a munkacsoport jogásza elmondta: jelenleg is több olyan ügyük van, amiből lehet csoportos per. A szervezet segítségével perli a fővárosi önkormányzatot egy asztmás hölgy, mivel szerinte az önkormányzat évek óta halogatja az ezreknek súlyos egészségi problémákat okozó autóforgalom korlátozását. Míg ezt az ügyet nem jogerősen elvesztették, megnyerték – szintén első fokon – a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel szemben azt a pert, amelyet a 86-os út mellett lakók indítottak. A per alapja ebben az esetben az, hogy a közútkezelő nem tette meg a megfelelő intézkedéseket az ugrásszerűen megnőtt kamionforgalom korlátozására, és ennek következtében jelentősen esett az ottani ingatlanok értéke.

Üdvözölte a törvénymódosítást Czirmes György is, a jelenleg folyó egyik legnagyobb hazai csoportos per vezető ügyvédje. A Lágymányosi híd, illetve a budai tehermentesítő út mellett élők 2000-ben perelték be a fővárosi önkormányzatot, és a bíróság első körben 60 millió forint kártérítést ítélt meg a pereskedő lakóknak. A bíróság döntése után további négyszáz ingatlantulajdonos nyújtott be keresetet tulajdonuk 30 százalékra becsült értékcsökkenése miatt. Az ügyben előreláthatólag idén júniusban lesz jogerős döntés. Czirmes elmondta: jelenleg is folyik egy egyéni pere egy autófinanszírozási ügy miatt a Budapest Bankkal szemben. Amennyiben a Fővárosi Ítélőtáblánál sem nyer elbírálást az ügy (korábban a bíróság formai okokból elutasította a keresetét), úgy már csoportos perként fogja azt újraindítani.

Kapcsolódó cikkek: Az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek a csoportos keresetindításról szóló törvényt | Rágalmazási pert nyert Berezovszkij | Szilvásynak tűrnie kell Demeter beszólását | Kecskemét nem kér százmilliós kártérítést | Nem lesz a bencéseké a szlovákiai kastély