Sorosék az euró esésére játszottak?
A lap szerint ennek célja, hogy megállapítsák: Soros György üzletember vállalkozása, illetve a SAC Capital Advisors, továbbá a Paulson & Co. összehangoltan játszott-e a görög államadósság miatt amúgy is meggyengült euró további esésére a dollárral szemben. Az euró árfolyama kilenc hónapos mélypontra esett, az elmúlt három hónapban pedig 10 százalékot veszített az értékéből. Mint emlékezetes: az 1992. szeptemberi „fekete szerda” nyomán a fontot ki kellett vonni – a valutaunió előkészítése jegyében, az árfolyam csökkentésére irányuló – európai árfolyam-mechanizmusból, miközben Soros több mint egymilliárd dollárt keresett akkor a font shortolásával.
– Nem kommentáljuk az újság értesüléseit – felelte szűkszavúan lapunk megkeresésére a washingtoni igazságügyi tárca egyik szóvivője. – Közhellyé vált, hogy mindig Soros Györgyöt veszik elő a devizapiaci mozgásokkal kapcsolatban.Tudunk az euróbefektetésekkel kapcsolatos újabb sajtóbeszámolókról és a kormányzati érdeklődésről, amelyet e cikkek válthattak ki. Minden, a Soros Fund vétkességére vonatkozó sugalmazás alaptalan e cikkekben. Teljes mértékben együtt fogunk működni bármely kormányzati kérésben – közölte lapunkkal Michael Vachon, Soros szóvivője. A meg nem nevezett forrásokra hivatkozó WSJ is utal rá: az ilyen ügyeket nehéz bizonyítani, ugyanis a párhuzamos spekuláció mellett a szándékosságot is igazolni kell. Pénteken mindenesetre állítólag felszólították az érintett alapokat, hogy őrizzék meg az euróügyleteikre vonatkozó kereskedési naplóikat.
Európában és az Egyesül Államokban eközben más vizsgálatok is folynak a görög adósság kapcsán, amely – főleg más déleurópai országok, így a spanyolok és a portugálok államháztartási gondjaival együtt – veszélyeztetheti a válságból való kilábalást. Mint a The New York Times nemrég megírta: származtatott pénzügyi termékeken keresztül részben ugyanazok a bankok taszíthatják az összeomlás szélére Görögországot, mint amelyek segítettek elkendőzni egyre növekvő adósságát. Vizsgálódnak az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság nyomán is előtérbe került trükkök, „kreatív könyvelés”, burkolt hitelek, az időben előre görgetett államháztartási kintlévőségek gyors készpénzre váltása miatt is. Ebben a nagy amerikai bankházak (főleg a Goldman Sachs) játsszhattak vezető szerepet. Számvitelileg tényleges bankkölcsönökről nem volt szó, és pusztán egyetlen ilyen ügylet eurómilliárdokat tüntethetett el a görög deficitből az Európai Bizottság szakembereinek szeme elől. Sőt a Goldman már a görögök euróövezeti csatlakozását követően segíthetett eltüntetni a mérlegkönyvekből a zóna „leggyengébb láncszemének” hiányát, hogy az megfeleljen a maast richti kritériumoknak.
