Brüsszeli forduló Malév-ügyben
Az Európai Bizottsághoz (EB) fordul a WizzAir, azt kérve: vizsgálja ki, jogszerű volt-e a magyar államnak 25,3 milliárd forintért újfent beszállnia a Malévbe. A diszkont légitársaság szerint valójában állami fi nanszírozással támogatják a folyamatosan veszteséges Malévet. Ez a WizzAir álláspontja szerint jogszerűtlen, hiszen az EB előzetesen nem hagyta jóvá a tranzakciót. A diszkont légitársaság azt is megelőlegezi, hogy a bizottság szemében a Malév államosítása „több mint valószínű illegális állami támogatásnak minősül majd”, mondván diszkriminatív, versenyellenes és semmilyen előnyt nem biztosít a fogyasztók számára.
– A magyar kormány figyelembe vette az állami támogatásra vonatkozó uniós előírásokat, amikor aMalév életben tartásáról döntött. Az ügylet nyilván kiállja az európai bizottsági vizsgálat próbáját, ha ennek alávetik – mondta hétfőn este Brüsszelben, a versenyképességi tanács ülése után újságírói kérdésekre Varga István gazdasági miniszter.
Ezt persze egy minden valószínűség szerint bekövetkező uniós eljárás hivatott tisztázni, melynek alkalmával nemcsak a versenytársak, de a magyar állam és a Malév véleményét is meghallgatják a szakértők. Jelen állás szerint úgy tűnik azonban, hogy a Pénzügyminisztériumban kellő figyelmet szenteltek annak, hogy a pénteken késő este megszületett orosz–magyar megállapodás ne csak a két fél érdekeivel, de az uniós joggal is összhangban legyen.
Még a magánosítás előtt a cseh székhelyű, de Budapesten is üzemelő Travel Service légitársaság a Bán, S. Szabó and Partners ügyvédi irodával készített elemzést arról, mit tehet az állam a Malévvel, s az egyes verziók jogsértők-e vagy sem. Az elemzés lényegében azt állapítja meg, hogy egyetlen lehetősége van az államnak, ha jogszerűen akar eljárni: az államosítást követően radikálisan átalakítani a céget úgy, hogy az versenyképessé váljon. Végül az állam is ezt a megoldást választotta, Oszkó Péter pénzügyminiszter lapunknak a megállapodást követően azt nyilatkozta: hoszszú távon fenntartható céggé kell alakítani a légitársaságot, vagyis a munka oroszlánrésze nem ért véget az oroszokkal való megállapodással.
Vannak azonban kétkedők. Nemcsak a WizzAir nem ért egyet a kormány döntésével. A prágai székhelyű Travel Service hazai vezetője egyenesen úgy fogalmaz, hogy a magyar állam és a politikai elit ezzel a Malév életben tartásával lényegében mesterségesen teszi tönkre a versenyt. Sem a Travel Service-nél, sem a Wizz-Air-nél nem hisznek abban, hogy a Malév átalakítható nyereséges üzemelésű légitársasággá. A WizzAir közleménye egyenesen életképtelen vállalkozásnak nevezi a Malévet, amely az is marad. E megállapítás, főleg a jövőt lefestő része ugyan nehezen nevezhető tényszerűnek, ugyanakkor az indoklás igaz: a céget az elmúlt húsz évben a felelőtlen pénzügyi gazdálkodás jellemezte, amely rekordveszteséget termelt az elmúlt évek folyamán. A múltbéli tapasztalatok alapján pedig az állam egyszer sem bizonyult olyan tulajdonosnak, amely képes volt érdemben változtatni ezen, igaz, a „magántulajdonos” sem.
A WizzAir közleménye azonban nem mentes a hatásvadász elemektől sem, amikor kiemelik: a lakosság mindöszsze öt százaléka veszi igénybe a Malév szolgáltatásait. Egy légitársaság forgalmi adatait a honos ország lakosságához mérni ugyanis megtévesztő lehet. Arról a megállapításról azonban ugyanezt nem lehet elmondani, amely kifejti: a cég további forrásokat igényel. Ez még akkor is igaz, ha sikerült a társaság átalakítása: annak ugyanis a későbbi nyereséges üzemelés érdekében olyan mértékűnek kell lennie, amely igen komoly egyszeri költséggel jár. Ráadásul a Malévnek a köztartozásain túl is komoly, a mostani 25 milliárdos tőkeemelés mértékét jelentősen meghaladó tartozásai vannak.
A versenytársak egyébként minden jogi eszközt bevetnek az államosítás után. Lapunk információi szerint a légitársaságok egy csoportja hamarosan versenyhivatali vizsgálatot kezdeményez a cég kereskedelmi politikája miatt.
Az Európai Bizottság versenyügyi biztosa, Joaquín Almunia szóvivője, Amelia Torres tegnap csak annyit mondott, hogy a Malév ügyé ben semmilyen panasz nem érkezett Brüsszelbe. A bizottság a magyar kormánytól sem kapott információt, amelynek egyébként nem is kell értesítenie a versenyhatóságot a tulajdonszerzésről, ha úgy gondolja, hogy a tranzakció megfelel az uniós szabályoknak. Az esetleges panaszokat viszont az Európai Bizottság kivizsgálja – tette hozzá Amelia Torres. (Brüsszeli tudósítónktól)
