Nagyobb volumenű új megbízásra, például útépítésre nemigen számíthatnak a cégek az idei év első felében

Kocsis Zoltán

Tanácstalanság, értetlenkedés és kivárás jellemzi jelenleg a közbeszerzési piacot. Gyakorlatilag befagyott a rendszer, és senki sem tudja, mikor indulhatnak be újra a pályázatok. Akár a GDP értékének két százalékától is eleshet a gazdaság, amennyiben nem sikerül megoldást találni a kialakult helyzetre. Kezdődött azzal, hogy január elsejétől kizárólag elektronikus úton lehet lefolytatni az uniós értékhatár feletti közbeszerzéseket.

Csakhogy az adott időpontra nem sikerült felállítani a rendszert. Sólyom László köztársasági elnök pedig visszaküldte a parlamentnek azt a törvény-előterjesztést, amely elhalasztotta volna a bevezetés határidejét. Magyarul, jelenleg sem a jogszabályi, sem a technikai feltétele nincs meg annak, hogy az eszközbeszerzések esetében 50 millió, építési beruházásoknál pedig 100 millió forint feletti közbeszerzéseket eredményesen, és legfőképp törvényesen lefolytassák. Bajnai Gordon miniszterelnök pedig úgy döntött, január 20-tól leállnak az állami közbeszerzések, pontosabban elindítani lehet eljárásokat, de döntést már csak az új kormány megalakulása után lehet hozni.

Normál körülmények között a központi költségvetés szervei január–február folyamán készítik el közbeszerzési terveiket, és ezt követően, március elején írják ki a felhívásokat. Vélhetően most nem fogják. Tavaly az első fél évben 752,67 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon a Közbeszerzések Tanácsa jelentése szerint. A beszerzések értékét tekintve az uniós értékhatár fölött volt a beszerzések 85,4 százaléka. Ami az ajánlatkérők összetételét illeti: a közszolgáltatók aránya 36,8, a központi költségvetési szerveké 23,9, a helyi önkormányzatoké pedig 20,4 százalék volt.

Bakonyi József, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke lapunknak azt mondta: a visszaküldött jogszabály ügyében minden lehetséges szervezettel felvették a kapcsolatot, így az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, a Miniszterelnöki Hivatal informatikai államtitkárságával, s egyeztetnek bírákkal, közbeszerzési szakértőkkel, informatikusokkal.

Felhívták az érintett állami intézmények figyelmét arra, hogy jelenleg uniós értékhatár felett nem lehet nem törvénysértő módon eljárást lefolytatni. Mindenki, aki mégis megpróbálja, számíthat arra, hogy jogorvoslati eljárást indíthatnak ellene. Akiknek azonban adott esetben el kell majd bírálniuk a panaszokat, nem tudják azokat kezelni, mert kérdéses, milyen törvényi szabályozásnak megfelelve tegyék azt.

Dezső Attila, a Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége (KÖSZ) elnöke egy másik súlyos problémára hívta fel a figyelmet. Szerinte az ország jövője függ attól, hogy jól és jogszerűen működjenek Magyarországon a közbeszerzések. Jelenleg az uniós forrásból megvalósuló fejlesztések évente 100 milliárd forinttól esnek el amiatt, hogy a közösség szabálytalanságokat tár fel a közbeszerzésekben. Ez az összeg jelentősen megugorhat amiatt, hogy aki ma uniós értékhatás felett közbeszereztet, és azt nem elektronikusan bonyolítja, eleve szabálytalan.

Ez egy utólagos ellenőrzéskor egyértelműen kiderül. Szerinte a gazdaságnak szüksége van ezekre a forrásokra ahhoz, hogy a kormány teljesíteni tudja a maastrichti feltételeket. Azt nem lehet pontosan megmondani, mekkora összeg forog kockán, de azt a Közbeszerzések Tanácsa is tapasztalja, hogy a bizonytalan helyzet nehézségeket okoz a piacon – mondta Bakonyi József. Sokan nem tudják eldönteni, indítsanak eljárást vagy sem. Ha igen, akkor hogyan? Bakonyi József egyetlen megoldást lát, ha elhalasztják az elektronikus közbeszerzés bevezetésének határidejét. A Népszabadság úgy tudja, a tervek szerint jövő héten elkészül az erről szóló javaslat, és a Parlament elé kerül.

A KÖSZ tagjai megbénultak és kétségbeesettek – mondta Dezső Attila. Ők a mindennapokban szembesülnek azzal a technikai problémával, hogy kapnak egy megbízást, de csak úgy tudják teljesíteni, ha a rossz, vagy a rosszabb megoldás között választanak. Az elnök szerint szinte biztos, hogy a központi beszerzések esetében hónapokon át semmi sem történikmajd. Egy reményük van, jelesül, hogy az önkormányzati választások még messze vannak, és a helyhatóságok aktívabbak lesznek.

A kormányfő és az államfő lépése is jogos, ha egy másik megközelítésből nézzük. Sólyom László egy olyan jogszabályt küldött vissza, amely nem világos, nem alkalmazható, és hiányos – mondta Dezső Attila. Azaz nem érvényesül az alkotmány azon mondata, hogy Magyarország jogállam. Sólyom László közleménye szerint a módosító javaslatoknak a benyújtása és elfogadása ellentétes volt a házszabálylyal, továbbá nem elfogadható, hogy a közbeszerzési törvényt úgy módosítja az Országgyűlés, hogy az erre irányuló javaslatokat sem a közigazgatási egyeztetésen nem tárgyalták meg, sem a közbeszerzéssel foglalkozó hatóságok nem véleményezhették.

Éppen egy ilyen, a korrupció elleni törvénynél lett volna különösen elvárható, hogy ne kerüljék meg a kormányzati egyeztetést. A miniszterelnök lépése is érthető, nem kell nagyon messzire visszanézni, csak a legutóbbi választásokig: 2006 első hat hónapjában 90,8 százalékkal több közbeszerzési eljárást folytattak le, mint az előző év azonos időszakában.

A kifizetések összértéke 55,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Pedig már 2005 is csúcsév volt a közbeszerzések értékét tekintve. Az előbbi számok tükrében érthető, miért szokták azt mondani, hogy a közbeszerzések jelentős része a pártfinanszírozást szolgálja. Teljesen ésszerű lépés Bajnai Gordon részéről ezt megpróbálni megakadályozni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy minden jó szándék ellenére a lépés alkalmas arra, hogy ösztönözze a kiskapukeresést, például hogy kis értékű közbeszerzéseket írjanak ki, és emellett arra, hogy gyorsan és különösebb versenyeztetés nélkül szórják ki a pénzeket az év elején.

Kapcsolódó cikkek: Mégsem írja ki a szocialista kormány a közbeszerzést a kötelező védőoltásokra | A választások húzták a közbeszerzéseket | Több mint felével nőtt a közbeszerzések száma a múlt évben | Közbeszerzési bukta a BKV-nál | Megtámadták a Tárnokig vezető vasútvonal átépítését