A leggazdagabbak nyerték a legtöbbet a döntéssel
Népszabadság - Kurucz Árpád Ötvenmilliárd forint esett ki a költségvetésből azáltal, hogy az Alkotmánybíróság (AB) tegnap visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a lakóingatlanokra kivetett vagyonadót. A testület a törvény néhány pontját találta alkotmányellenesnek, ám úgy ítélte meg, hogy ezek nélkül a lakóingatlanokra vonatkozó teljes szabályozás nem áll meg a lábán, ezért az egészet eltörölte. Nem nyúltak viszont az egyéb vagyontárgyak, azaz a légi és vízi járművek, nagy teljesítményű motorral felszerelt autók vagyonadójához, így azok hatályban maradnak. A törvény része maradt az a jogszabályi rész is, amely az egészségügyi hozzájárulás eltörléséről rendelkezett.

A kieső bevétel pótlására többféle út van. Egyrészt a tartalékok jelenthetnek fedezetet, de a kormány megpróbálhatja átvinni a parlamenten a törvény módosított verzióját is, ami megfelel az AB igényeinek – a testület ugyanis deklarálta, hogy önmagában az ingatlanadózással nincs baja. Az más kérdés, hogy a februárra tervezett néhány napos ülésszak elegendő-e a módosítás elfogadására. Elképzelhető még a parlament rendkívüli ülésének összehívása is.

A döntés váratlan volt, az Alkotmánybíróságtól származó értesülések alapján arra inkább február környékén lehetett számítani. Ez volt a harmadik hét, hogy a témát tárgyalta a testület, márpedig ilyen gyorsan, ilyen fontosságú ügyben ritkán hoznak ítéletet. Hogy most mégis így alakult, annak két oka lehet: a testületben nagy volt az egyetértés, azaz nem kellett sokáig vitázni a kereseteken, illetve felfokozott várakozás előzte meg a határozatot, mind az adózók, mind a politika részéről. Február 25-én már vallani és fizetni kellett volna a vagyonadót a vállalkozásoknak.

Az AB fő kifogása az volt, hogy az adóalap kiszámításához nem nyújt elégséges segítséget az állam. A becsléshez a lakástulajdonosok, a vagyoni értékű jog használói nem rendelkeznek elegendő információval, s nem segíti az eligazodásukat az adóhatóság holnapján közzétett kalkulátor sem. A számlálót – amelyet eddig 500 ezren töltöttek ki, és 16 ezren mentették le az adatot – gyorsan el lehet távolítani az APEH honlapjáról, s törölni a mentett adatokat, de tegnap délután még működött. Úgy tudjuk, azért, mert az adóhatóság a Pénzügyminisztérium utasítására várt, ahol viszont még a határozatot tanulmányozták.

Az alkotmánybírák szerint a többféle számítási mód összezavarja a felhasználókat: más számítás kell a bevalláshoz, más a tényleges adófizetési kötelezettség teljesítéséhez. Azt is kifogásolták, hogy túl szűk sávot határozott meg a törvényalkotó, amikor 10 százalékban húzta meg a szankció nélküli hibázási lehetőséget. Vagyis ekkora eltérést az adózó becsült és a revizorok által utóbb megállapított forgalmi értékben még tolerált a törvény, ebben az esetben nem kellett volna bírságot és pótlékot fizetni, csak a különbözetre jutó adót. A testület szerint azonban a valósághoz közelebb áll egy ennél szélesebb, akár 30-40 százalékos eltérést is megengedő szabályozás, amint arra szerintük a lakáspiacon az adásvételek során akad is példa.

Nem tetszett továbbá a testületnek, ahogyan az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges tulajdoni viszonyokról rendelkezett a törvény. A jogszabály például a vagyoni értékű jog használóját is adóalanyként definiálja: az AB szerint oly módon teszi ezt a törvény, hogy a lakóingatlan teljes értékét alapul veszi az adó kiszámítása során, holott ez a jog más értékmegállapítást igényelne.

Valóban lehetett volna igazítani a törvényen – állítják adószakértők –, a becslés például további finomításra szorult volna. Ezzel együtt a Népszabadságnak nyilatkozó szakértőket meglepte az ítélet. Egyikük szerint ezzel a döntéssel óvodásoknak tekinti az Alkotmánybíróság a lakástulajdonosokat. Évente több tízezer tranzakció zajlik a lakáspiacon, ahol a felek meg tudnak állapodni az ingatlan értékében. A határozatból kiindulva az illetéktörvény alkotmányosságát is fel lehetne vetni, hiszen ott is egy tetszőlegesnek tekinthető szerződési érték alapján állapítja meg az illetéket az APEH, legalábbis nem tudni róla, hogy nagy tételekben ellenőriznék az adatokat.

Ezzel a döntéssel egy életre lekerült a napirendről a vagyonadóztatás – állítják mások. Ezek után nem lesz kormány, amelyik fel merne vállalni egy ilyen jogszabályt. Ez olyan összetett, komplikált ügy, hogy különösebb erőfeszítés nélkül lehet mellette és ellene érveket sorakoztatni, akár alkotmányossági alapon – utalt egy szakértő arra, milyen nehezen lehet kiszámítani az AB ítéleteit adóügyekben. Talán az lenne a legtisztább, ha a teljes magyarországi ingatlanállományra készülne értékbecslés, ám ez idő- és pénzigényes, valószínűleg többe kerülne a leves, mint a hús.

A parlament tavaly júniusban fogadta el a vagyonadóról szóló törvényt. A Fidesz már bejelentette, hogy hatalomra kerülése után azonnal eltörli, de az AB gyorsabb volt.

A kormány keresi a kieső bevétel pótlását

A Kormányszóvivői Iroda értékelése szerint az Alkotmánybíróság keddi döntésével kimondta, hogy Magyarországon, Európa sok más országához hasonlóan, alkotmányosan létezhet vagyonadó. A kormány vizsgálja, hogy a kifogásolt hiányosságok miként és mennyi idő alatt orvosolhatók jogszabály-módosítással, illetve hogy a kieső bevételeket milyen módon tudja ellensúlyozni. A kormány szerint a vagyonadó lényege az, hogy a lakosság leggazdagabb 5 százaléka vagyonának arányában fokozottan járul hozzá az állami kiadásokhoz, így a legelesettebbek és a családok szociális juttatásainak finanszírozásához. A közlemény emlékeztet arra, hogy az Alkotmánybíróság nem talált kifogásolnivalót a vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy értékű személygépkocsikra vonatkozó paszszusokban, azok hatályban maradnak, és az ezekből származó bevétel részben hozzájárul a személyi jövedelemadó és a munkáltatói járulékok csökkentéséhez.

Kapcsolódó cikkek: Visszautalják a befizetett vagyonadót | Zárt kapu | Ki férhet hozzá a vagyonadó-kalkulátor adataihoz? | Így változik a hét közepétől a vagyonadó-kalkulátor | Beárazza a válságot az APEH