A szupermarketek készítsék föl a vásárlókat az élelmiszer-ipari innovációkra, például a nanotechnológia megjelenésére, s ne kövessék el a kilencvenes évek hibáját, amikor a fogyasztók ijedelme miatt levették a polcokról a génkezelt termékeket – ezt kérte a minap Brüsszelben egy kiskereskedelmi kerekasztal-beszélgetés keretében Robert Madelin, az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi főigazgatója az áruházláncok megjelent képviselőitől. A Tesco, a Carrefour, a Royal Ahold vagy a Kingfisher vezérei azonban semleges álláspontot foglaltak el, mondván nem az ő dolguk, hogy valamely technológia mellett letegyék a garast.

Beszámolók szerint Lars Olofsson, a Carrefour vezérigazgatója kifejtette: annak idején a vásárlók egyáltalán nem voltak meggyőződve arról, hogy a genetikai lag módosított élelmiszer biztonságos és szükséges. Hasonlóképpen Terry Leahy a Tescótól és Dick Boer a Royal Aholdtól arról beszélt, hogy a kiskereskedők nem idegenkednek az újításoktól, ezért lett az élelmiszer olcsóbb, biztonságosabb és frissebb a boltokban. Ám az Európai Unió minden intézményének többet kellene tennie, hogy megfelelő környezetet teremtsen – tették hozzá. Az európai fogyasztóvédelmi lobbi nevében Monique Goyens főigazgató azt sürgette, hogy világossá kell tenni a kockázatokat az újdonságok iránt egyébként fogékony emberek számára, s e tekintetben még sok feladat vár elvégzésre, minthogy a cél nem lehet az innováció maga, hanem a társadalmi igények kielégítése.

Nemrégiben a brit felsőházban is aggodalommal beszéltek a nanotechnológia megjelenéséről az élelmekben, s további vizsgálatokat sürgettek. Feltételezések szerint az élelmiszergyártók hajlamosak eltitkolni a nanotartalmat, nehogy a vásárlókat elijesszék. Brüsszelben, a bizottság szervezésében egyébként tudományos konzultáció is folyik, tavasszal pedig az élelmiszer-kereskedelmi láncról szerveznek fórumot.

Az Európai Unióban egyelőre nem engedélyeztek nanoösszetevőjű élelmiszert, sem az adalékokat, sem az újszerű termékeket (1997 előtt nem forgalmazott) szabályozó irányelvek keretében – válaszolta lapunk kérdésére az illetékes bizottsági szóvivő, Nina Papadoulaki.

Ám hozzátette: az EU-ban egyelőre nincs kötelező előírás a nanotartalom feltüntetésére sem az élelmiszerek címkéin. Ez azért fontos, mert az interneten hozzá lehet férni jórészt az egészséges életmódot hirdető, az emberi energiát növelni hivatott, de az unión kívül készült étrendkiegészítőkhöz, amelyeket nanotechnológiával állítottak elő. A huszonhetek körében minden új adalékot, kiegészítőt engedélyeztetni kell, s azokat is új eljárás alá kell vetni, amelyeket már jóváhagytak, de amelyek gyártását a nanotechnológia alkalmazása alapvetően módosítja. Az összetevők esetében akkor van erre szükség, ha a gyártás módja változik, s ennek révén az összetevő szerkezete is. Az adalékok engedélyezése nemzeti hatáskörben maradt, de az összetevőké már uniós élelmiszer-biztonsági feladat is.

Új cukorrépa a BASF vegykonyhájából

A német BASF vegyipari konszern módosított génállományú cukorrépafajta kifejlesztésén dolgozik. Az új fajtának 15 százalékkal magasabb hozamot kell produkálnia és a szárazságot is jobban tűri majd. Piaci bevezetése 2020 körül várható. (MTI)

Génmanipuláció menti meg a Földet?

Leszámolt a hatvanas évek hippimozgalmában gyökerező tudománytalan környezetvédelemmel Stewart Brand, kinek nevét annak idején a Teljes földkatalógus tette ismertté. A vissza a természethez mozgalom nagy alakja a Financial Timesban most azt mondja: a Földet csak rohamos urbanizációval, génmódosított élelmiszerekkel, atomenergiával és aktív klímaszabályozással lehet megmenteni. – Ki tiltakozna, ha a szójababolajban Omega–3 zsírsav volna a szívbetegség megelőzésére? – kérdi, s persze tudja a választ. Senki.

A magyar áruházak polcaira még biztosan nem került a nanotechnológiával készült élelmiszerekből