Mennyit ér a diploma?
Magyarországon nincs több évtizedes hagyománya a világon mindenütt ismert alumni rendszernek. Mikor kezdett meghonosodni itthon a diplomások pályakövetése?
Közel tíz éve indult el egyszerre a Közgázon – a mostani Corvinus Egyetem – és a BME-n. Fokozatosan, több hullámban csatlakozott a többi felsőoktatási intézmény, mostanra az egyetemek hozzávetőleg nyolcvan százalékában működik a pályakövetés. Nyilván a nagyobb, több hallgatót számláló intézményeknél van leginkább értelme ilyen pályakövető kutatásnak, kevésbé olyan speciális intézményekben, ahol csak néhány száz fő tanul.
Hogyan működik, és mérhető-e a rendszer hatékonysága?
Ez tulajdonképpen a végzett hallgatók adatain alapuló szociológiai kutatás, aminek az eredményeit az intézmény a fejlesztésben, a képzésben, szolgáltatásaiban, illetve a marketing területén kamatoztatja. A felhasználás többsíkú. Egyrészt pontos visszacsatolást ad a munkaerőpiacról: hol, hogyan helyezkedtek el a végzett hallgatók. Ez alapján lehet kialakítani a képzés profilját, a kínált szolgáltatásokat. Másrészt segíti a tájékoztatást: a felvételizőket egyre jobban érdekli, hogy mire mennek majd a megszerzett diplomával.
Talán a beállt alumni rendszernek is köszönhetően a külföldi egyetemek jól körvonalazható hagyományokkal és képzési profillal rendelkeznek. Magyarországon is efelé tartunk?
A diplomás pályakövetés elsősorban a nyilvánosságot szolgálja: kötelező az információ nyilvánossá tétele, az adatokat az Educatio által megvalósított központi program keretében egy platformon kezeljük. Így átláthatóbb az ágazat oldaláról a pályakövetés. Mivel csökken a felvételizők száma, egyre erősebb a verseny, így a pozitív elhelyezkedési tendencia piaci előnyt jelent az intézményeknek. Eddig Európában is leginkább saját célra végeztek pályakövetést az egyetemek – a központi elemzés viszonylag új keletű. Markáns változások tehát majd hosszú távon mérhetők le, de az elmozdulás már most érzékelhető, és ez lesz az első év, hogy ágazati szinten átfogó képet tudunk adni az érdeklődőknek az intézmények pályakövetési eredményeiből.
Milyen eszközeik vannak a pályakövetésre?
Egységes módszertant dolgoztunk ki, aminek a bevezetéséhez pályázhatnak forrásokra az intézmények. A kutatási eredményeket aztán összesítjük és nyilvánosságra hozzuk. Mindez egy kétlépcsős szociológiai kutatáson alapul. Első körben egy – ma már leginkább online – kérdőívet töltenek ki a végzett hallgatók. Ennek előnye a széles merítés, hátránya viszont, hogy nem reprezentatív: a megkérdezettek 10-30 százaléka küldi vissza. Ezért második lépcsőben reprezentatív minta alapján végeznek az intézmények telefonos kérdezést, és a két eredményt összesítik, s ezek egy részét mi központilag is feldolgozzuk.
Hogyan tudnák emelni a kérdőíves visszajelzések arányát?
Egyik célkitűzésünk éppen az, hogy növeljük a diplomások ilyen irányú motivációját. Erre a legjobb módszer, ha már aktív hallgatóként részt vesznek hasonló felmérésben, és kapnak róla viszszajelzést. Az intézmény is ösztönözhet, például azzal, hogy még diploma előtt bevonja a hallgatót az alumni rendszerbe, és ezáltal előnyöket, pluszszolgáltatásokat biztosít számára.
