Ezzel a keserű tapasztalattal azonban nem a válság okán és nem is tavaly kellett először szembesülnünk, már évek óta az a helyzet, hogy főleg a szolgáltató szektorba érkezik befektetésre váró tőke. Felzárkózásunk a világ élmezőnyéhez a termelési költségek emelkedésével jár, amit ugyan valamelyest ellensúlyozni lehet az elvonások, vagyis az adók, járulékok mérséklésével, ám például a bérszínvonalban nálunk sokkal olcsóbb országokkal kell versenyezni szerte a világban.

A tőke mifelénk a jól képzett munkaerőt keresi, s nem tömegekben, hanem kis létszámban, jól meghatározott feladatokra. Kivételek persze akadnak, mint például a Mercedes kecskeméti beruházása, amely a tervezettnél gyorsabban halad: az első modellek már 2011-ben legördülhetnek a gépsorokról. A beruházás első lépcsőben 2500 embernek ad munkát, eddig ötven munkavállalóval szerződött a cég.

A krízis tovább rontott a helyzeten, az előzetes számítások szerint a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás 2-2,5 milliárd euró lehetett 2009-ben. Figyelemre méltó volt az oroszok és a svájciak aktivitása – előbbiek leginkább egyetlen cég, a Mol körüli legyeskedéssel vétették észre magukat. A korábban meghatározó német tőke viszont kicsit háttérbe szorult.

A jegybank pedig arra jutott vizsgálódásai során, hogy a tőkemozgásban meghatározó szerepet játszott a tulajdonosi hitelállomány csökkenése. Arra gondolnak, hogy a vállalatcsoportok szintjén szűkülő finanszírozási lehetőségek és a leánycégek csökkenő hitelkeresletének együttes hatása áll e mögött. Az tény, hogy a tulajdonosi hitelek egyenlege 1,3 milliárd euróval csökkent 2009 első háromnegyed évében. A tőkemozgásokra több adómódosítás is hatással lesz idén. A fontosabbak közé tartozik, hogy a külföldről származó kamatbevétel háromnegyede kivehető az adóalapból, s ezzel a lehetőséggel a pénzintézetek és a kis- és középvállalkozások is élhetnek. Szakértők szerint ez tovább szélesíti a kaput a Magyarországot célba vevő finanszírozási konstrukciók előtt.

A Mercedes tanműhelyt már bérel Kecskeméten