Fájdalmas jövő vár a görögökre

Athén nem kéri az Európai Bizottságot pénzügyi mentőakció megszervezésére, nem fordul segítségért a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), s nem lép ki az eurózónából, hanem a maga erejéből próbál úrrá lenni a helyzeten, amely viszont drámai. A múlt évben a konzervatív kormány még nagyjából hatszázalékos hiányt tervezett, ám az őszi választások után a győztes szocialisták kiderítették, hogy a deficit ennek kétszeresét, egészen pontosan a nemzeti össztermék (GDP) 12,7 százalékát teszi ki, vagyis a stabilitási paktumban meghatározott maximum több mint négyszeresét.

Ez önmagában is nagy felháborodást keltett Brüsszelben, ahol persze tudták, hogy a statisztikai rendszer gyakorlatilag összeomlott. A napokban ezt megerősítette az európai statisztikai hivatal jelentése is, amely aztán további olajat öntött a tűzre.

Az Európai Központi Bank eheti kamatdöntő ülése után Jean-Claude Trichet elnök tovább hergelte a pénzpiaci kedélyeket, amikor már több korábbi hasonló nyilatkozathoz csatlakozva jelezte: Athén nem számíthat semmiféle támogatásra, egyedül kell megoldania súlyos problémáit.

Ennek nyomán a görög államkötvények hozama a németéhez képest megint történelmi magasságba emelkedett, vagyis a görög hiány finanszírozása drágul, miközben Athén idén több mint ötvenmilliárd euró hitel felvételére kényszerül az adóssága miatt, amely hamarosan eléri a GDP 120 százalékát, az eurózóna-kritérium kétszeresét.

A görög kormány programja arra számít, hogy a gazdaság jövőre már növekedni fog, s 2013-ra az iram eléri a 2,5 százalékot, közben a hiány a 12,7 százalékról két százalékra csökken. Az államadósság – szintén a GDP-hez viszonyítva 2011-ben 120,6 százalékon tetőzik, s a jelzett időszak végére 113,4 százalékra mérséklődik.

A folyó mérleg hiányát 8,8 százalékról 4 százalékra szeretnék levinni, a költségvetési kiadások a GDP 52 százalékáról 47,7-re esnek, a bevételek pedig 39 százalékról 45,7 százalékra emelkednek. Megszorongatják az adócsalókat, csökkentik a közalkalmazottak bérét, serkentik az uniós alapok beáramlását és megkurtítják például a kórházak büdzséjét.

A programot előbb a bizottság véleményezi, majd a pénzügyminiszterek a februári ülésükön nyilvánítanak véleményt, de már a jövő héten foglalkoznak a statisztikai gondokkal. A görög kormánynak azért kellett menetrenden kívül új stabilitási programot előterjesztenie, mert az egyetlen országnak bizonyult, amely a túlzottdeficit-eljárás alá helyezett immár húsz tagország közül semmit sem tett a hiány kiigazítására.

Az évtized elején Athén eleve kozmetikázott adatok alapján vezette be az eurót, s ennek árát most fizeti meg. Mint Desmond Lachman, az IMF volt szakértője írja a brit Finan cial Timesban, a felelőtlen költségvetési politika és a valutaövezet alacsony kamata nemcsak a közpénzügyeket zilálta szét, hanem az ország versenyképességét is megtépázta, s most nem lehet leértékeléssel változtatni a helyzeten. Görögországnak bércsökkentések révén kell visszaszereznie versenyképességét, miközben a megszorítások súlyosbítják a recessziót.

A kilátások máris tiltakozási hullámot indítottak el. Lachman szerint Görögország akkor kerülhetné el Argentína sorsát, ha nem halogatná az elkerülhetetlen lépést, vagyis saját valutájának a viszszaállítását. Ehhez kapcsolódóan fejti ki a lap egy másik cikkében Simon Tilford, a Centre for European Reform vezető közgazdásza, hogy a Görögország magára hagyását sejtető nyilatkozatok hiteltelenek, az eurózóna nem engedheti meg az államcsődöt, mert ebben az esetben Portugália, Spanyolország és Olaszország is pénzügyi nyomás alá kerülne, másrészt az összeomlás szükségképpen maga után vonhatja Athén távozását az euróövezetből.

A görög válság azonban tükrözi a valutaövezeten belüli egyensúly megbomlását, a német (és holland) többlet áll szemben a többiek hiányával. Görögország és Spanyolország csak akkor tudná kiigazítani a költségvetést, ha a gazdaság növekedne. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha az eurózóna korlátozná a folyó mérlegek többleteit és hiányait is, amihez persze fiskális unióra is szükség lenne, hogy az erősebb országok tartósan pénzt csorgassanak át a gyengébbeknek. Jelenleg erre persze esély sincs.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.