alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
26. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Még több strand válhat fizetőssé a Balatonnál

Nagy vihart kavart a Balatonnál az idegenforgalmi adó mellé járó állami kiegészítés csökkentése

Összességében egy-másfél milliárd forintos bevételkiesést okozhat a balatoni településeknek, hogy felére csökken 2010-ben az önkormányzatok kasszájába befolyó idegenforgalmi adó mellé járó állami támogatás. Emiatt drágább lehet a balatoni vakáció: az elvonást ugyanis adóemeléssel, strandok fizetőssé tételével kompenzálnák a tóparti települések.

Boda András| Népszabadság| 2010. január 3. |20 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

elemzo | 2010. január 3. | 19:49:34

irriga | 2010. január 3. | 19:30:37
A forrásokért sokszor azért megy aküzdelem, hogy legyen mit megpattintani.
valamennyire minden jó, lehet az járda, vagy csatorna stb.
Nem arról van szó, hogy a beruházás bizonyos összegeit ellopják, hanem sokszor azért van a aberuházás hogy lehessen belőle lopni is.
Ha meg nincs pénz beruházásra akkor kell az adó, stb.
Fordítva van a dolog logikája, már elve a lopnivaló zseton van a célkeresztben, és azon törik a fejüket hogy mnit találjanak ki és hogyasn szerezzenek rá pénzt. A pozició meg azért kell hogy döntőképes legyen a harcos. A belső bunyól is a befolyáért mennek, adott kis vacak faluban is összevesznek két forinton. Nem csak nagy beruházásoknál van játék hanem pitiáner szar ügyeken is.
Az adózási kedv azért nulla, mert senki sem hülye , mindenki tud mindent és úgy fogja fel, hogy az ő pénzén ne vegyen autót egy tahó polgármesternek látszó tárgy.

irriga | 2010. január 3. | 19:30:37

elemzo | 2010. január 3. | 19:16:53

Há a fene bánná, hogy ki kapja a mebízásokat, ha jól dolgozik.

Nekem úgy tűnik, hogy itt szó sincs demokráciáról, a legfőbb cél az Önkormányzat jóléte.

elemzo | 2010. január 3. | 19:16:53

irriga | 2010. január 3. | 19:11:17
Minden a lenyúlásokról szól. Ami pénz bemegy az önkormányzatba azt ugyan elköltik mindenfélére, de sajnos az látszik (konkrét dolgokat is említhetnék, de nincs kedvem pereskedni) hogy adminisztráció közeli vállalkozásoknak juttatnak munkát, amiből persze szponzorálnak ezt azt )))))
Ez egy üzletfajta. Ja persze költenek az ovodára iskolára is ( de ott is van üzlet).
Mindenen lehet pénzt csinálni, az utcanévtáblákon és a szemétszállításon is.
ez akkor látszik ha véletlneül javasolsz valami ésszerűt és akkor elkezdenek csuklani, hogy á dehogy mert így meg úgy.

irriga | 2010. január 3. | 19:13:40

irriga | 2010. január 3. | 19:08:52

Az állam olyan feltétellel adja kezelőnek a strandot, hogy nem lehet onnan senkit kizárni.

Bulgáriában a Sunny Beach vígan elvan zárt strandok nélkül.
Sőt!
Még a szállodák medencéit sem ellenőrzi a kutya sem.
Ez a világtendencia, ide kell a magyarnak beállni!

irriga | 2010. január 3. | 19:11:17

elemzo | 2010. január 3. | 19:04:02

Há van valamilyen Balaton Fejlesztési Tanács, de ez csak az állami pénzek lenyúlására szakosodott.

irriga | 2010. január 3. | 19:08:52

Halász | 2010. január 3. | 17:29:13

A tenger nagy úr.
Ott nem lehetnek kerítések, mert a vihar mindent visz.
Egyébként nem emlékszem az elmúlt 5 évre visszaemlékezve, hogy valahol is zárt strand lett volna. Vannak zárt aqua parkok, de az más tészta.
Valószinűleg nem is voltak a partok önkormányzati tulajdonban.
Kicsiny hazánkban is ez kellene. A vízfolyások, tavak tulajdonosa az állam és kezelőknek adja tovább a használatot.

elemzo | 2010. január 3. | 19:04:02

Nevetséges ez az egész. A Balatont egységesen egy üzleti zónának kell tekinteni, ahol az állam hatalmas pénzt kaszál be a vendégek fogyasztásából.
ha azt szeretné hog ylegyen vendég, vagy több legyen mint tavaly akkor beruházást is kell eszközölnie. Tehát finanszíroznia kell üdülési lehetőségeket, utakat, infrastruktúrát, stb. Semmiképpen nem idétlen és képzetlen önkormányzatoknak kell megoldani ezt a problémát teljesen átgondolatlan adóztatásokkal.
Ha a vendég nem érzi jól magát, mert mindenhol fizetnie kell és esetleg azt nem érzi jogosnak,akkor nem ide fog jönni, és akkor passz.
Van olyan kijelölt strand pld ahol a horgészok össze vissza bedobált zsinórjai között kell szlalomozni, és volt úgy hogy beleakasztották a horgot a fürdőzőbe.
A strandok szemetesek, nincs elég wc, nincs virág, kultúra stb. A fizetősek jobbak, de fizetni sok helyen fizet a vendég, pld a drágább szolgáltatásoknál is.

weiner | 2010. január 3. | 17:33:48

Talán a cikk szerzője még nem józanodott ki vagy a szerkesztő egy ijesztgetős cikket kért tőle. Ahogy én elnéztem a nyáron néhány balatoni sztrandot (pl. a Balatonszemesit is), nem lenne értelme fizetőssé tenni, mert kevés a vendég és a pénzbeszedés (ha technikailag egyáltalán megoldható) többe kerülne, mint a bevétel. Felborítaná eggy-egy település idegenforgalmi rendjét (partközeli és távolabbi üdülők esélyei, stb.).

Halász | 2010. január 3. | 17:29:13

"irriga | 2010. január 3. | 17:06:25

Legfeljebb a napozóágyért kérnek pénzt, dehát az már szolgáltatás."

A kiépített strand nem az?

Halász | 2010. január 3. | 17:27:18

Kedves Irriga!
1. A kurtaxának semmi köze a strandbelépőhöz. Az új fizetős strandbelépőn óhajtják beszedni az esetleges kieséseket az önkormányzatok. Mármint a butábbak.
2. Olaszországban igencsak sok a fizetős strand.
3. Ha egy kiépített strand nem fizetős, az csak a látszat. Az ott működő kereskedelmi és vendéglátó egységek fizetnek a helyi önkormányzatnak - nem kis összeget - a várható nyereség reményében. Ezért drágábbak az ottani árak, és a fürdőző fogyaszt - miközben azt hiszi, hogy ingyenes volt a belépő...

irriga | 2010. január 3. | 17:06:25

Halász | 2010. január 3. | 15:50:40

Há voltam a Mediterrán térség jónéhány strandján, de fizetőssel még nem találkoztam.

Legfeljebb a napozóágyért kérnek pénzt, dehát az már szolgáltatás.

Halász | 2010. január 3. | 15:53:57

"kismukk | 2010. január 3. | 11:39:34

Még több strand lesz fizetős?! Hiszen alig van már szabad strand...!"

Kedves Kismukk!

Gyere Siófokra. Itt a parti rész 80-90%-a szabadstrand és fizikailag nem is lehet megoldani a fizetőssé tételt.

Halász | 2010. január 3. | 15:50:40

Kedves Sidney!

Soha nem hittem volna, hogy Olaszország és Egyiptom Közép-európa. Ugyanis ott is (és a világ majd' minden részén, ahol a turizmusból élnek) van kurtaxa, csak idegenforgalmi díjnak, üdülőhelyi díjnak, a tengerparton horgony-díjnak, a reptereken reptéri illetéknek hívják.

Nem mi találtuk ki, csak átvettük a bölcs nyugatiaktól.

irriga | 2010. január 3. | 13:10:43

Elég nevetséges, hogy még az állam ad plusz pénzt a vízparti önkormányzatoknak is.

irriga | 2010. január 3. | 13:02:27

Há azért itt kitekinthetnénk Izraelbe is.
Ahol alap elv: az ország adottságai mindenki javát kell hogy szolgálja.

Nincs elkerített, fizetős strand sem.

Ez a kerítgetés egy magyar betegség ....

vassmi | 2010. január 3. | 11:48:43

Két élő fegyver a fizetéssé tétel.Aki sokat markol keveset fog.Meglehet nézni hogy ahol van ez is meg az is melyikben vannak többen.Elmaradnak a vendégek hiszen a vendéglátók és szolgáltatók nem a gazdagokbol ha nem a tömeges szegényebbekből élnek.Végül:megint divatba jön Horvátország.Biztos hogy a fizetés mindenért az jó?

kismukk | 2010. január 3. | 11:39:34

Még több strand lesz fizetős?! Hiszen alig van már szabad strand...!

sydney | 2010. január 3. | 11:37:24

Ja, és a Bondi Bechen és a többin is INGYEN van tiszta WC és öltöző bárkinek !

sydney | 2010. január 3. | 11:35:59

Méhész László és Balázs Árpád fizet kurtaxát pl. amikor Budapestre jön? Vagy ha a Velencei tóhoz vagy Tisza-tóhoz mennek? Érdekes, a Bondi Beach-en sem kurtaxát sem strand belépődíjat nem kell fizetni és a többi 14 ezer ausztrál "strandon" sem. Ez a kurtaxa megint valami közép-európai specialitás.

Fikusz70 | 2010. január 3. | 11:10:35

Hát szegény balatoni önkormányzatok. Azt persze elfelejtik megemlíteni, hogy a balatoni önkormányzatok a legtöbb épületre-mivel nagyrészük nyaraló- ingatlanadót szednek, nem is keveset. Csak én 45.000 ft-ot fizetek évente Szemesen, és ott a tulajdonosok 80%-a fizet. Fizet a sok üzlet, szálloda iparűzési adót, és a jövedelemadóból is visszakapnak, ugye. Fizetnek a vitorlások után, és akkor most fizetni kell a strandbelépőt is. Szerintem annyira nem kell sajnálni az önkormányzatokat. Sajnálni Borsodban és Szabolcsban kell őket, ahol tényleg a csőd szélén tántorognak.

A régió bevételei akkor is csökkennek 2010-ben, ha újra erős lesz a főszezon
Tóth Károly Nehéz évre számíthatnak a turizmusból élő települések: felére csökken ugyanis az idén az idegenforgalmi adó – más néven kurtaxa – mellé járó állami kiegészítés. A kurtaxát beszedő önkormányzatok eddig minden adóforint mellé két forint állami támogatást kaptak, 2010-ben viszont már csak egy jár majd nekik. Mindez különösen nagy veszteségeket okoz a Balatonnál, hiszen a tóparti települések egyik legfontosabb bevétele – a turistákra kivetett, éjszakánként, személyenként általában 250–300 forintos – idegenforgalmi adó és az ahhoz kötődő állami támogatás.

– Tavaly 645 millió forintból gazdálkodhattunk. Ebből 45 milliót tett ki a kurtaxa és az ahhoz kapcsolódó kiegészítés, vagyis meghatározó szerepe van büdzsénkben ennek a forrásnak. Az idén viszont a változások miatt legalább tizenötmillióval csökken a bevételünk – készített gyors számvetést Méhész László, Balatonszárszó polgármestere, majd hozzátette: – A tizenötmilliós kiesés talán nem tűnik soknak, de 2010-ben az önkormányzatokat érintő más megszorítások miatt eleve 62 millióval kisebb lesz Szárszó költségvetése. Így pedig a kurtaxához járó kiegészítés megfelezése nehézzé teszi a helyzetünket.

Az elvonás miatt sötétnek látja a térség jövőjét Balázs Árpád, a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Siófok fideszes polgármestere is, aki szerint az elfogadhatatlan kormányzati döntés miatt nagyjából másfél milliárd forinttal jut kevesebb pénz a balatoni üdülőrégiónak az idén. Ez a bevételkiesés, amellett, hogy veszélyezteti az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátását, visszavetheti a térség versenyképességét. – Ha nem lesz miből fejleszteni, lepusztulnak a közterületek, s előbbutóbb visszaesik a vendégforgalom – állítja a polgármester, aki azért is elfogadhatatlannak tartja az elvonást, mert ezt a kiegészítést eddig sem ajándékba, hanem az üdülőterületek fenntartására kapták. Siófokon 24 ezren laknak, viszont a nyaralók miatt 120 ezer emberre méretezett infra struktúrát kell egész évben fenntartaniuk. Balázs Árpád szerint az sem mellékes, hogy a balatoni települések többsége egy lábon áll, csak az idegenforgalomból él, nincs például jelentős ipara, ami révén pótolhatná a kieső bevételt.

A siófoki városvezető megemlítette, hogy többször tárgyaltak a kormány képviselőivel, ám csak egyetlen engedményt kaptak: azt, hogy az eddigiektől eltérően 2010-ben már a 70 évnél idősebbekre is kivethetik a települések a kurtaxát. Ebben azonban szerinte nincs sok köszönet, hiszen a Balatonnál nyaralók körében nem az idősebb korosztály a meghatározó. Mindezek miatt a polgármester azt mondta, nem hagyják annyiban a döntést. Arra a kérdésünkre, hogy pontosan mire gondol, azt felelte: „Egyelőre csak annyi biztos, hogy gyakorta tudatjuk majd az emberekkel, hogy ki a felelős a térség versenyképességének csökkenéséért.”

– Megértem, elfogadom a települések panaszát, tény, hogy több mint egymilliárdos bevételkiesést okoz a térségben a válságköltségvetés. De bármenynyire fáj is, nincs más lehetőség, el kell fogadni a jelenlegi helyzetet. A legfontosabb feladatunk éppen ezért most az, hogy megtaláljuk azokat a forrásokat, amikkel pótolni, ellensúlyozni lehet a kiesést – ez már Suchman Tamás szocialista országgyűlési képviselő véleménye. A Balaton Fejlesztési Tanács elnöke a költségvetés elfogadásáig még élesen bírálta az elvonás tervét. – Már tárgyaltam pénzügyminiszterrel a térség esetleges különtámogatásáról, az elvonás kompenzálásáról, s talán januárban már lesz eredménye az egyeztetéseknek. A fejlesztési tanács pedig segíteni fogja azokat a településeket, amelyek az elvonások miatt nem tudják előteremteni a pályázataikhoz szükséges önerőt – tette hozzá.

Bár információink szerint több balatoni településen is felvetették, hogy útlezárásokkal tiltakozzanak az elvonás miatt, egyelőre kétséges, leszneke demonstrációk. Az viszont már most biztos: a tóparti községekben, városokban gőzerővel keresik azokat a megoldásokat, amikkel kompenzálhatnák a bevételkiesést. A balatonszárszói polgármester ennek kapcsán azt mondta: kényszerhelyzetbe kerültek, hiszen lényegében az önkormányzat csődje és a nyaralók terheinek növelése között kellett választaniuk. Az utóbbi mellett döntöttek: Szárszón az eddigi napi, személyenként 300 forintos kurtaxát 400 forintra emelték. Emellett pedig a 2009-ben még ingyenes központi strandon 500 forintos belépőjegyet szednek a nyáron. Méhész László szerint ezekkel a lépésekkel megmenekülnek ugyan a csődtől, hosszú távon azonban sokat veszítenek. Mint mondta, csak emiatt a két döntésük miatt tíz-húszezer forinttal többe kerül majd az idén egy négytagú családnak egy kéthetes szárszói vakáció. Ezt pedig – tette hozzá – valószínűleg sokan nem tudják már vállalni, ezért csökkenhet a Szárszón nyaralók száma.

Az idegenforgalmi adót fizető turisták tízezreit vonzó fürdővárosok számára is komoly csapás a kurtaxatámogatás megfelezése. Az ország egyik leggazdagabb településének tartott Hévízen például 250 millió forintos bevételkieséssel számolnak. Vértes Árpád polgármester (aki egyben a Fürdővárosok Szövetségének elnöke is) azt mondta: 2009-ben 3,3 milliárdból gazdálkodhattak, vagyis Hévíz látszólag nincs rossz helyzetben, s kétségtelen, „túlélik” az elvonást, ennek ellenére óriási hibának tartja a támogatás megfelezését. Szerinte az elvonások miatt a fürdővárosokban az eddiginél jóval kevesebb jut majd fejlesztésre, holott ez létfontosságú feladat: a vendégforgalmat csak akkor lehet fenntartani, ha állandóan szépítik, korszerűsítik a településeket, bővítik a szolgáltatások körét.