Akciókkal csábított befektetések
Új termékekkel, akciókkal készülnek a tartós befektetési szerződések (tbsz) januári bevezetésére a bankok, melyek a lakossági megtakarítások növekedésére számítanak az új lehetőségnek köszönhetően. A legnagyobb hazai banknál, az OTP-nél január 18-ától lesz elérhető a szolgáltatás.
A pénzintézettől kapott tájékoztatás szerint az ügyfelek a betéti termékek mellett valamennyi forintban kibocsátott értékpapírhoz is hozzáférhetnek a számlán keresztül, a pénzintézet emellett speciális konstrukciók kialakítását is tervezi. A CIB-nél még nem tudták megmondani, hogy pontosan mikor és milyen feltételek mellett indulnak el az új termékkel, a banknál egyelőre a szükséges fejlesztések előkészítésén dolgoznak. Speciális termékekkel és szolgáltatásokkal készül a számla január 11-ére tervezett indulására az Erste is.
A banknál elmondták: a tartós befektetési szerződés nem egyszerűen egy újabb alszámlát jelent, hanem több olyan befektetési és megtakarítási termékajánlatot, amellyel optimalizálható a normál-, a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) és a tbsz értékpapírszámlákhoz kapcsolódó befektetési tevékenység.
Az Erste egyszerű példákon keresztül igyekszik elmagyarázni ügyfeleinek, hogyan tudják a legjobban kihasználni a 2010-től élő adózási előnyöket. Január elejétől lesznek elérhetők a K&H tartós befektetési és betéti számlái is. A banktól kapott tájékoztatás szerint előbbin a csoport minden forintalapú befektetési alapja jegyezhető, míg az utóbbi magas látra szóló kamatozással indul.
A bankok ugyan különbözőképpen ítélik meg, milyen hatással lehet a tbsz a hazai megtakarítási szokásokra, abban azonban egyetértenek, hogy az ügyfeleket nem hagyja hidegen az így elérhető kamatadó-mentesség. A K&H-nál úgy gondolják, hogy a hoszszabb futamidő miatt inkább a befektetési termékek és így az értékpapírszámla esetében lehet komolyabb felfutás. A banknál azzal számolnak, hogy középtávon a lakossági betéti és befektetési piac ötöde terelődhet át a tbsz-re.
Az OTP-nél arra számítanak, hogy a tbsz élénkíti a magasabb kockázatú befektetéseket. A CIB-nél ezzel szemben úgy gondolják, hogy a tartós befektetési számla nem befolyásolja döntő mértékben az ügyfelek kockázatvállalási hajlandóságát, inkább csak a befektetések időtartama nőhet meg. A bank szerint elsősorban a betéti termékek, a kötvények és az állampapírok lehetnek népszerűek, de számítanak a befektetési alapok előretörésére is.
A tbsz lényege, hogy januártól jelentős adókedvezményeket kapnak azok a magánszemélyek, akik vállalják, hogy hosszabb időre lekötik megtakarított pénzüket. Hároméves befektetés esetén a hozam után (bankbetétek esetében a kamat után) fizetendő, alapesetben 20 százalékos adó helyett csak 10 százalék az elvonás, míg egy ötéves lekötésnél egyáltalán nem kell adót fizetni.
A hitelintézettel vagy a befektetési szolgáltatóval tartós befektetési szerződést kötő ügyfél a speciális betét- vagy értékpapírszámlára helyezi el a lekötni kívánt összeget, minimum 25 ezer forintot. (Az induló összeg később már csak az időközben elért hozamokkal növelhető, befektetési szerződésből viszont bármennyit lehet kötni.) A futamidő alatt a befektetésnek végig a speciális számlán kell maradnia. Ha valakinek három évnél előbb van szüksége a pénzre, a megszakításig összegyűlt hozam után 25 százalék adót kell fizetni.
A bankok mellett a befektetési szolgáltatók is készülnek a tartós befektetési szerződések bevezetésére. A Concorde Értékpapír Zrt. év eleji indulást tervez, de – a társaságtól kapott tájékoztatás szerint – januárban startolna el az Equilor Befektetési Zrt. is. Szakértők szerint azonban a brókercégeknél, csakúgy, mint a bankok értékpapírszámláinál, egyelőre még csak az egyszerűbb konstrukciók lesznek elérhetőek. Ennek az az oka, hogy a törvényi szabályozás sok esetben nem elég egyértelmű: nem derül ki például, hogy mi a teendő abban az esetben, ha az ügyfél határidős ügyletet köt, a csökkenő árfolyam miatt azonban pótfedezetet kell biztosítania. A számlára eredetileg elhelyezett összeget ugyanis már nem lehet növelni új befizetésekkel.
