Bíróság döntheti el, milyen játék a póker
Jövő év május 1-től a kártyajátékot szervező kártyatermeknek 40 százalékos játékadót kell fizetniük a tiszta játékbevétel után. Az orsazággyűlés 179 igen, 166 nem szavazat mellett fogadta el három szocialista képviselő - Keller László, Halmai Gáborné és Juhászné Lévai Katalin - indítványát, ami a póker kaszinón kívüli, kártyatermekben történő megszervezését teszi lehetővé május 1-től.
A 177 szocialista képviselő mellett csak két függetlne honatya voksolt igennel a törvényre. Négy szocialista is nemmel szavazott. A javaslatot még áprilisbvan nyújtották be a szocialista képviselők, júniusban azonban a zárószavazás előtt félre tették a jogszabály tervezetét.
A Magyar Póker Szövetséget derült égből villámcsapásként érte a hír. Még éjszaka riadóztatták a tagságukat és válságértekezletet is tartottak. Meggyőződésdük, hogy a javaslat elfogadása a feketegazdaság felé tereli a pókerjátékot szervező szalonokat.
Pedig sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz pókertörvény. Utoljára októberben egyeztettek a Pénzügyminisztérium (PM) illetékeseivel, valamint a módosító indítványt benyújtó képviselőkkel. A megbeszéléseken a Magyar Póker Szövetség (MPSZ) kiegészítéseket rakott le. A szövetség egy olyan adóztatási rendszert javasolt, amelyet a szlovák törvényhozás is preferál, s ami asztalonként egy fix összegű éves díjat szab meg. Ez szerintük 400-450 ezer forint körüli összegnél lenne reális.
- Az októberi véleménycserék alkalmával a minisztérium hajlandónak látszott egy ilyen változat kidolgozására – mondja Tatár Gergely, az MPSZ elnöke –, ám extra adótételként további 100-120 ezer forintot akartak beszedni, amivel az asztalokat ismét csak ráfizetéssel lehetne működtetni. Egy asztalon teljes kihasználtság mellett ugyanis 400-600 ezer forint bruttó bevételt lehet hozni havonta, amiből az extra játékadót, a személyzetet, a járulékokat és a klub egyéb működési költségeit is fedezni kellene.
Ez lehetetlen – állítja az elnök. Lényegében a kaszinóké lesz a pókerklubok működtetésének (és persze a versenyek szervezésének) szinte kizárólagos joga, hiszen rájuk a megkötések nem vonatkoznának. Csupán 3-5 helyen lehet az országban hivatalosan játszani és pókerversenyt tartani. A kaszinóknak pedig fontos a pókerre építő marketing, hiszen a kártyajáték népszerűsége az egyéb játékokhoz is több látogatót ültethet.
Az MPSZ számára egy megoldás marad: jogi érveket gyűjtenek annak alátámasztására, hogy a póker nem szerencse, hanem stratégiai, logikai játék.
Ezt az állítását bíróság előtt szeretné megvédeni a szövetség. Ha sikerrel járnak, a póker kikerülne a szerencsejátéktörvény hatálya alól. – Ebben az esetben a kártyaklubok adóztatása a gazdaság egyéb területein érvényes szabályok szerint történne – mondta a szervezet elnöke. Állításuk bizonyítására már több, egyetemi és minősítő intézet által készített tanulmányt is beszereztek.
