Mindössze egy óvadékirodát alapítottak

Hat éve már Magyarországon is lehetőség van óvadékot letenni a bíróságokon. Ennek ellenére alig akad eszkimó, vagyis mindössze egy óvadékiroda működik az országban, igaz időről időre feltűnik egy-egy befektetőjelölt.

Ötvenmillió forint: eddig ez a legmagasabb összeg, amit az Első Óvadékiroda Tanácsadó és Hitelközvetítő (EOTH) a működése során kezelt. A pénzt egy súlyos, de nem gyilkossághoz kapcsolódó bűncselekményben kellett letenni - tájékoztatta lapunkat Fódi Sándor, a kft. irodavezetője. A legalacsonyabb megállapított összeg félmillió forint volt.

Az óvadéknak komoly visszatartó ereje van az iroda vezetője szerint

Magyarországon az óvadék intézménye nagyon új. Csupán 2003-tól él a lehetőség, és speciális ismeret kell hozzá - véli az irodavezető, aki pont emiatt nem tartja meglepőnek, hogy az általuk alapított óvadékiroda az egyetlen az országban. - Téved, aki azt hiszi, az óvadékirodánk működése hasonlít egy amerikai irodáéra vagy az amerikai filmekben látottakra - magyarázza. Szerinte velük nem történnek olyan kalandok, mint Robert De Niróval az Éjszakai rohanás című filmben. Behatároltak a lehetőségeik: nem keríthetik elő az eltűnt, "felszívódott" gyanúsítottat, és pénzügyi tevékenységet sem folytathatnak, azaz az iroda nem fizetheti ki az óvadékot a bíróságnak. Utóbbihoz ugyanis már a pénzügyi felügyelet engedélye kellene. Csupán hitelközvetítést végezhetnek, amely során gyorsítani tudják a kölcsön folyósításának idejét - mondja Losonci György, az iroda tulajdonosa.

A honi óvadék intézménye másban is eltér az amerikaitól: a tengerentúlon sok esetben a bíró szinte automatikusan határozza meg az óvadék nagyságát, Magyarországon viszont az ügyvédnek kell ezt kezdeményeznie, egy külön eljárásban. Bizonyosan előzetes letartóztatásban tölti a vizsgálati időszakot, aki nincs tisztában ezzel a rendszerrel, s erről tájékoztatást sem kap az ügyvédjétől. A kezdeti időszakhoz képest azonban ma már egyre többen fordulnak segítségért az irodához, havonta hatan-heten érdeklődnek a lehetőségek iránt.

A tapasztalatok szerint nem rendelkeznek a szükséges anyagi forrással azok, akiket óvadék ellenében kiengednek. Valójában ekkor kap szerepet az EOTH. A gyanúsított banki hitelt vehet fel, ha maga vagy az óvadékot helyette lerakó fel tud ajánlani valamilyen komolyabb értékű ingatlant hitelfedezetként. Így a kölcsön lényegében egy jelzáloghitel, a bankok is így folyósítják, s a kondíciókat is ennek megfelelően állapítják meg. A hat évvel ezelőtti induláshoz képest markáns változás, hogy a pénzintézetek ma már nem tartanak a folyósítástól. Az iroda három-négy bankkal áll kapcsolatban. A törlesztőrészletet a családtagok fizetik, vagy az, aki az óvadékot végül lerakta. A teljes pénzöszszeg a bíróság számlájára kerül, s abban az esetben, ha megszületik az ítélet - függetlenül annak tartalmától -, azonnal viszszautalják a teljes, kamatok nélküli összeget a befizető számlájára. Persze el is lehet bukni a pénzt, ha a gyanúsított nem érkezik meg pontosan az idézésre. Ebben az esetben a bíróságnál marad az óvadék, és a bank is ráteszi a kezét az ingatlanra. Tavaly például Csongrád megyében a gyanúsított elvesztette 3 millió forintos óvadéka visszavételi jogát, mert az idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson.

De ez ritkaság: Fódi Sándor úgy véli, egy jelentős összegű óvadéknak komoly visszatartó ereje van. Aki tudja, hogy több tízmillió forintot is elbukhat, inkább megjelenik a bíróságon. A pénzét visszakapja, de kamatot nem számolnak fel rá. Már csak azért sem, mert a bíróság ezzel a forrással "semmit sem kezdhet", csak parkoltatja a pénzt. Költséget jelent még az iroda munkadíja, amit az óvadék, azaz a hitel nagyságának bizonyos százalékában határoznak meg, ám hogy ez pontosan mennyi, arra az irodavezető nem kívánt válaszolni.

Az irodát keresték már meg befektetőjelöltek, például ügyvédek, akik beszálltak volna a cégbe. Szóba került egy vidéki irodahálózat kiépítése is, ám Fódi Sándor szerint ez olyan komoly infrastrukturális és anyagi terhet róna rájuk, amit jelenleg nem tudnak vállalni. De feleslegesnek is gondolja ezt, mert jelenleg is kiterjed az ország egészére a tevékenységük, sőt ha az ügyfelek kérik, akkor külföldi esetekkel is foglalkoznak.

Az irodavezető szerint az óvadék elterjedésével csökkenteni lehetne a hazai börtönök zsúfoltságát. Tavaly a bíróságok összesen 548,6 millió forint óvadékot állapítottak meg, míg idén az első fél évben már 472,8 millió forintot. A megyei adatok szerint a 2008-ban kiszabott óvadék 52 százalékát a Fővárosi és a Fejér Megyei Bíróság "hozta össze". Hat megyei bíróság (Békés, Heves, Nógrád, Somogy, Tolna és Zala megye) az elmúlt évben, de idén az első hat hónapban sem rótt ki óvadékot - közölték lapunkkal az Országos Igazságszolgáltatási Hivatal sajtóosztályán.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.