Sülnek a húsok a Vörösmarty téren

Kovács Bence

Míg a kézművesek az idén is tolongtak, hogy bejussanak valamelyik jobbnak vélt karácsonyi vásárra a termékeikkel, addig a tavalyinál jóval kevesebb utcai árus kért a karácsonyi szezonra árusítási engedélyt - tudtuk meg az általunk megkeresett önkormányzatoktól.

Az eltelt években gyakran felhánytorgatták a kézművesek, hogy az önkormányzatok a téli vásárokon gyakran a sátraik, illetve házikóik közelébe adtak kitelepülési engedélyt a kempingasztalos kereskedőknek, akik bóvlit vagy olyan tucatárut kínáltak, amit az érdeklődők év közben is bármikor megvehettek a plázákban vagy a kínai piacokon.

Éveken keresztül ez volt a helyzet Európa egyik legrangosabbnak számító karácsonyi vásárán is, a Vörösmarty téren. Itt a kézműveseknek a Deák Ferenc utcában hevenyészve felállított árusítóhelyekkel kellett versenyezniük. Nemrég azonban a belvárosi önkormányzat úgy döntött, hogy a karácsonyi időszakra egyáltalán nem ad ki engedélyt utcai árusításra.

Most minden egy kicsit kisebb
Kovács Bence Bár az önkormányzat sajtóosztályán nem részletezték a döntés okait, úgy tudni, túl sok probléma volt a téli időszakban a kereskedőkkel, illetve portékáikkal, s nemcsak a Deák Ferenc utcában, de a Ferenciek terén vagy a Podmaniczky téren is.

A Vörösmarty téren tegnap megnyílt vásár kézműveseinek már nem kell a szomszédos "konkurenciától" tartaniuk, azonban a válság vevőritkító hatásától igen. Teljes a bizonytalanság, hogyan sikerül az idei szezon. Igyártó Gabriella, a vásárt szervező Népművészeti Egyesületek Szövetségének (NESZ) ügyvezető igazgatója bizakodó: válság ide vagy oda, idén nyáron a Mesterségek Ünnepe sokkal jobb forgalmat hozott a kézműveseknek, mint a tavalyi.

A helyár maradt

Helyárakat idén sem emeltek a Vörösmarty téren - az árusok félmilliótól hétszázezer forintig terjedő összeget fizetnek a faházaikért. A mesteremberek évről évre visszajönnek, sőt az idén másfélszeres volt a túljelentkezés a helyekre. Nem véletlenül nagy a tolongás: a kézművesek néhány fővárosi helyszín mellett egy-két nagyobb vidéki város - Szeged, Győr, Debrecen - karácsonyi vásárát tartják számon még, ahová megéri kiülni. Éppenséggel a fővárosban sem minden helyen garantált a siker.

A Belvárosból kifelé haladva már egyre nehezebb megtölteni az árusítóstandokat. A VI. kerületben - így a Jókai és a Blaha Lujza téren - az évek óta változatlan helyárak ellenére nagy nehezen, lényegében az utolsó pillanatban keltek csak el a helyek. A karácsonyi vásárokat szervező VV Invest Kft. ügyvezetője, Bagdi Brigitta szerint a kereskedők 30-35 százaléka egyszeri vendég a vásárokon, olyanok, akik csak szerencsét próbálnak az itteni piaccal, majd többé nem látják őket a szervezők.

Vannak azonban - főleg kisebb vidéki - helyszínek, ahol a szervező minden erőfeszítése is kevés. Az árusok mesélik, hogy a vásárszervező cégek, de még az önkormányzatok is megpróbálják kedvezményekkel odaédesgetni a minőségi portékát áruló kézműveseket. Az egyik borsodi településen a szervezők még a szállítást is átvállalták volna a kézművestől, ám ő csak legyintett: ha nincs turista, nem érdemes kiülni, a magyar látogatók úgyis az ételt-italt árusító sátrak környékén tülekednek, ha be is tévednek a kézművesekhez, jobbára apróságokat vesznek.

Külföldre is mennek

Kis számban, de külföldi városok, mint Bécs, Firenze és Milánó karácsonyi vásárait is látogatják a magyar kézművesek. A külföldi vásárokon nagyságrendekkel többet lehet keresni, azonban egy rossz szezon is hasonló bukót hozhat: az osztrák, az olasz főváros, illetve a nagyobb települések helyárai több ezer euróba kerülnek, s ehhez jön még az utazás és a szállás költsége - máris borsos a számla. A kijutást megnehezíti az is, hogy míg a hazai vásároknál többnyire őszig hezitálhat a jelentkezéssel a kézműves, a kinti vásárokra egy évre előre kell bejelentkezni.