Elővárosokban, kisebb vidéki városokban fog terjeszkedni a Cent diszkontlánc - engedett bepillantást a cég elképzeléseibe Fodor Attila szóvivő annak kapcsán, hogy a hazai lánc megnyitotta első diszkontját Mogyoródon. Az új építésű, ezer négyzetméteres bolt a CBA Kft. beruházásában valósult meg 300 millió forintból. A jövő év első felében további öt helyszínen, Alsónémediben, Enyingen, Kunszentmártonban, Mórahalmon és Kaposváron nyílik Cent diszkont. Ezzel még aligha okoznak álmatlan éjszakákat a több mint száz magyar üzletet működtető Lidlnek és a tavaly, első nekifutásra 45 üzletet nyitott Aldi itteni vezetőinek, de azt ígérik, hogy felpörgetik a terjeszkedést. Fodor Attila szerint egy éven belül már egy tucat Centet nyitnak zöldmezős beruházásként, majd néhány év múlva 150-200 üzletre fejlesztik a hálózatot. Ha ez megvalósul, akkor az már komoly konkurencia a Magyarországon működő diszkontláncoknak (az Aldin és a Lidlön kívül a Penny Marketnek és a Profinak). Legalábbis boltszámban.

A CBA tervei igencsak erőltetett menetet sejtetnek: az üzletnyitásokban nem éppen visszafogott Lidl egyik vezetője lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy évi 20 zöldmezős beruházásnál többet nehezen tud elképzelni a hazai piacon.

Az egyelőre csírájában létező új diszkontlánc sajátossága, hogy a tulajdonos és működtető maga a CBA Kft. A CBA-t egykor beszerzési társaságként hozták létre az önálló élelmiszerboltokat üzemeltető alapítók, hogy összefogva olyan árakat tudjanak elérni a beszállítóktól, amelyekkel versenyre tudnak kelni a nagy külföldi láncokkal. Ezt követően mások is csatlakozhattak a CBA-hoz, de már nem tulajdonosként, így a CBA-logós hálózat boltjainak túlnyomó többsége csak franchise-partnere a CBA-nak. A CBA-nak viszont mindeddig nem volt saját tulajdonában lévő üzlete, ebben különbözött leginkább a nagy külföldi láncoktól. A Centtel most olyan boltok építésébe kezd, amelyeket nemcsak áruval lát el, hanem maga tulajdonolja és működteti is.

A Cent "lágy diszkont" lesz: a jellemzően 800-1200 cikkelemet polcaikon tartó kemény diszkontokkal (Aldi, Lidl) szemben 3500 terméket tartana - némileg emlékeztetve az egykori Plus diszkontok működésére. (A Plust a Spar nemrég felvásárolta a Tengelmanntól, majd saját képére formálta.)

Elvileg adná magát a feltételezés, hogy a CBA a Centtel betöltse a Plus megszűnésével keletkezett rést, ám éppenséggel nem erre rímel, hogy a CBA vezetése már jóval korábban tervbe vette a saját diszkontlánc indítását, így Veresegyházon már jó ideje működött egy diszkontüzletük. Piaci elemzők inkább a "hálózat a hálózaton belül" fejlesztési elvet emelik ki. A jelenleg javarészt franchise- partnerekből álló, 3500 boltot számlaló CBA-üzletflottán belül egy a vezetéshez szorosabban kötődő, ütésállóbb kemény magot alakítson ki, amelynek működési elve már nagyban hasonlítana a külföldi diszkont-konkurensekéhez.

A CBA nemcsak "alul" terjeszkedik, hanem a felső kategóriában is: a szélesebb áruválasztékot tartó, igényes boltokban is lát fantáziát. Nyár elején indult a kifejezetten reprezentatív megjelenésű - és a hagyományos társult CBA-üzletekhez képest jóval szigorúbb üzemeltetési elveket követő - Príma-hálózat, amely mára 49 darabosra bővült. Ezek azonban nem a CBA saját tulajdonú boltjai. A Cent diszkont szervezési elvéről szólva Fodor Attila úgy nyilatkozott: nincs olyan irányelv, ami megszabná, hogy egy már létező társult CBA-üzlettől milyen távolságra létesülhet új diszkont.

A Cent nemcsak a diszkontpiacra való belépést jelenti a CBA részéről, hanem egyfajta belső koncentrációt is eredményezhet. A hipermarketek és a diszkontok szorításában a többi hazai lánc háza táján is napirenden van a koncentráció, de hagyományos céges fúziók révén. A Coopon belül a Nyírzem-csoport a Mecsek Fűszért 2007-es felvásárlása után az idén a szintén a Coop-hálózathoz tartozó Mezőkövesd Zrt.-t is megszerezte, a Reálnál pedig nemrég az egyik tagvállalat, az Alaszka Kft. lépett, és felvásárolta a másik Reál-tagot, a gyulai Élésker Kft.-t.

Bár a hazai láncok az eddigi években sikerrel vették fel a kesztyűt a külföldi tulajdonú hálózatokkal szemben - 28 százalékos piaci részesedésük egyedülálló a régióban -, azonban a helyzetüket idővel kikezdhetik a lakóhely közvetlen közelébe települő, valamint kisebb településeken is boltokat nyitó diszkontok, arról nem is beszélve, hogy a hipermarketek piacának telítődésével az utóbbi időben a Tesco is megkezdte a kisboltok nyitását.