A Malév térképére ismét felkerül Belgrád - jelentős régiós versenytársai közül gyakorlatilag utolsóként. A belgrádi korábban az egyik legstabilabb kihasználtságú járat volt.

Az utóbbi években nem volt olyan vezérigazgatója a társaságnak, aki ne ígérte volna hónapokon belülre a járatnyitást. Ennek eddig a legnagyobb akadálya az volt, hogy a cég korábbi vezetői nem kellő rutinnal lobbiztak ezért a magyar és szerb politikusoknál. A járatindításhoz korábban még államközi légügyi megállapodásra lett volna szükség. A szerb parlament azonban az idén megszavazta a légi piac liberalizálásáról szóló törvényt, amely hasonlít az EU-ban már bevett gyakorlathoz, így csak pár hónap kellett arra, hogy a szerb légügyi hatóságok megadják az engedélyeket. A járat mindennap délután két órakor száll fel Ferihegyről és egy órával később landol a Belgrád melletti Nikola Tesla repülőtéren, majd visszarepül Budapestre. A gépek jó átszállási lehetőséget adnak a Nyugat-Európa és Szerbia között közlekedő utasoknak, akikből nem lesz hiány, hiszen rengeteg szerb dolgozik az EU országaiban, és az üzleti forgalom is jelentős az unió és déli szomszédunk között.

A szerbek eddig is kedvelték a Malév járatait, elsősorban az árak miatt. Légi összeköttetés hiányában komoly iparág alakult ki a szerb nagyvárosok, elsősorban Újvidék (Novi Sad) és Belgrád, valamint Ferihegy közötti transzferek biztosítására.

A Malév tájékoztatása szerint 2008-ban majdnem 30 ezer Malév-jegyet adtak el Szerbiában, ami a teljes utasforgalmuk csaknem egy százaléka. A szerb utasok száma azonban ennél lényegesen magasabb lehet, hiszen sokan az interneten vásárolnak jegyet, ami nem jelenik meg az országonkénti bontásban, míg a vendégmunkások rendre abban az államban vásárolnak repülőjegyet, ahol dolgoznak.

A belgrádi járat visszahozásának a másik akadálya az volt, hogy a szabályozott piacot kihasználva a konkurensek igyekeztek biztosítani saját pozícióikat. A belgrádi reptér német irányítás alatt áll, s sokáig a helyi légitársaság (Jat), valamint a Lufthansa és partnerei privilégiuma volt a belgrádi repülés. Egy-két éve már puhultak a körülmények, így az Alitalia, a lengyel LOT, az orosz Aeroflot, az ukrán Aerosvit, az Air France, a British Airways, a cseh CSA, sőt még a fapados Germanwings is elindította járatát.

Ennek ellenére a Malév még nem késett el: a Jat és a Lufthansa, bár egymás partnerei, elég magas árakat kínálnak mind Németország, mind az EU más városai felé, így a magyarok árban aláígérhetnek. Már csak azért is, mert a két város közelsége miatt a magyar társaság légcsavaros, Q400-as gépekkel repül majd, amely lényegesen alacsonyabb költségek mellett biztosítja az összeköttetést Budapest és Belgrád, mint mondjuk egy Boeing Belgrád és Frankfurt között. Budapest ráadásul kényelmesebb átszállási lehetőséget biztosít, mint a nagyobb városok. Nem jelentős, de mégiscsak versenyhátrány azonban, hogy közvetlen tengerentúli járatot nem kínál a Malév.

A teljesen felújított belgrádi repülőtér jóval kisebb, mint Ferihegy: eddigi rekordja 1986-ban volt évi 3 millió utassal. A háború miatt a 90-es években a nulláról indultak újra, s 2000 óta újra növekszik a szerb piac. 2005-ben már 2 millió, 2007-ben 2,5 millió volt az utasszám, tavaly további öt százalékot növekedett.