|

Marabu
A KSH 2007-es kiadási kutatásaiból látszik, hogy a gyermektelen és a gyermekes háztartások éves kiadásai között átlagosan majdnem 800 ezer forint a különbség. A gyermek nélküli háztartások - amik a nyugdíjasokat és a huszonévesnél idősebb, tehát már önálló keresőnek minősülő fiatalokkal együtt élőket is magukban foglalják - 2007-ben 1 millió 640 ezer forintot költöttek összesen fogyasztásaikra és lakásberuházásra.
Ezzel szemben a kisgyermekes háztartások 2 millió 687 ezer forintot, a vegyes korú gyermekeket nevelők meg átlagosan 2 millió 427 ezer forintot adtak ki minderre. Lakásberuházásra a kisgyerekesek feltűnően sokat, a gyerek nélküli háztartásokhoz képest egy évben mintegy 120 ezer forinttal többet költöttek, ami mutatja, hogy még az átlagcsaládok szintjén is kimutathatóan sokba kerül a baba érkezése.
Anyagi okokból vagy más miatt, de úgy tűnik, egyelőre nem jön vagy talán végképp elmarad az a demográfiai hullám, amire a nagy létszámú 1974-1977-es nemzedék révén számítottak a népességkutatók. A mai harmincas nők nem vagy csak kevés gyereket szülnek, az immár hosszú évek óta 100 ezer alatti éves születésszám következtében a szülőképes magyar nőknek átlagosan 1,3-1,5 gyerekük van.
A most 30-31 éves nők 40 százalékának még nincs gyereke, és egyre kevesebb nő szül 25 éves kora előtt, ami arra utal, hogy a következő években tovább romlik a helyzet. Kamarás Ferenc, a KSH főtanácsadó demográfusa rámutatott: egyre nagyobb az egykék aránya, holott a hetvenes-nyolcvanas években, a gyes, majd a gyed bevezetése után 6-8 százalékra csökkent a szülőképesek gyerektelenségének aránya (ami már majdnem a biológiai meddőséggel volt egyenlő), és ígéretesen nagy volt a kétgyerekes családok száma. A valószínűleg tovább romló tendenciát vetíti előre, hogy a tavalyi mélypont után még mélyebbre süllyedt a házasságkötések száma, pedig ennek növekedése általában pozitív hatással van a születésszámra.
Gyereket vállalni nem elsősorban pénz kérdése, vagyis nem csak az. Mindenesetre akik belevágnak, mindenképpen komoly kiadások előtt állnak. A babás piac ennek megfelelően virágzik. A terhes nő már a terhességi teszt megvásárlásával remek üzleti alannyá válik, aki a gyereke megszületése előtti 8-9 hónapban rálép a sokéves, komoly költekezés útjára, aminek az elején még csak a vitaminok, a kismamaruházat, az ultrahang- és szűrővizsgálatok és a babakelengye sorjázik, középtávon meg már az iskolai különórák, táborok és az ösztöndíjszerű életbiztosítás kiadásai állnak.
Ezt a helyzetet még tetézi, hogy az anya néhány évre, de jó pár hónapra biztosan kiesik a munkaerőpiacról, vagyis számottevően csökken a család jövedelme. Egyes számítások szerint az első gyerek a fogantatástól élete első fél évéig nagyjából félmillió forintba kerül, amiben az anya vizsgálatai, a gyerekszoba berendezése, a gyerekruhák és minden szükséges kiegészítő beszerzése benne van. (Bő tizennégy évvel ezelőtt megjelent cikkünk szerint a gyermek születésekor kicsivel több mint százezer forintot költött a család a szükséges holmikra.)
És ez nem a realitásoktól elrugaszkodott számítás, hiszen aki félmillió forint alatt megússza, biztosan nem vett 200 ezer forintos babakocsit és nem költött még annál is többet magánkórházi szülésre. Tischler János, a Minimanó Kft. ügyvezetője tizenkét éves kereskedői tapasztalatával azt állítja, a szülők az első és a harmadik gyerek fogadására költik a legtöbbet, kivált, ha a második gyerek után nagyobb szünetet tartanak. Ha kicsi a korkülönbség, még nem avulnak el a gyerekholmik, és nem is ajándékozták el azokat.
A jó minőségű, de nem luxus színvonalú és árú babakelengye mintegy 150-250 ezer forintba kerül, amiben sok egyéb mellett a kiságy, a babaruha, a babakocsi és a lázmérő is benne van. A fogadócsomag ruházati része és például az autóba való hordozó csak féléves korig jó, onnantól újabb jelentős költségek várnak a családra.
 Árubőség a babaexpón Szabó Bernadett
Például a biztonsági autósülésből egy elfogadható típus legalább 30 ezer, egy igazán jó meg 60 ezer forintba kerül (és ezeket is 1-1,5 év múlva már nagyobbra kell cserélni), vagy a felnőttcipők árával vetekedő pici lábbelik, amelyekre évente többször kell sok-sok ezer forintot kiadni.
A gyermekholmik kereskedelmének piacán jelen van a szürkegazdaság, méghozzá a használtként árult, valójában új termékek forgalmazásának képében. Ez azt jelenti, hogy az interneten fellelhető számtalan lehetőséget egyes kereskedők áfamentességük érdekében használják ki, vagyis használt holmiként, áfamentesen kínálnak új dolgokat. A valóban használt ruhák, cipők és egyéb gyerekholmik adás-vételének legjobb fórumaivá pedig a kőbányai vásárvárosban és több kerületi művelődési házba szervezett bababörzék váltak, ahol az anyák egymás között adnak-vesznek adómentesen.
A piac egy másik szegmensét célozza meg az immár negyedszerre meghirdetett, most hétvégén zajló Babamama Expo, ami akkorára nőtt, hogy a Sportarénába költözött.
A szervező cég vezetője, Fülöp Judit szerint a válságot a babapiacon nem érzik, igaz, a kiállító cégek sokáig gondolkoztak, de végül minden korábbinál nagyobb számban és területen vásároznak most. A szervezés során az azért feltűnt, hogy milyen sok új cég alakult, és mennyien tűntek el a piacról rövid idő alatt, elsősorban a szerencsevadászok.
A munkaerőpiacról kieső kisgyerekesek egy része nagy árat fizet azért, ha vissza akar térni munkahelyére. A túlzsúfolt önkormányzati bölcsődékbe néhol lehetetlen bejutni, teljes munkaidőben meg az átlagosan ezerforintos óradíjért dolgozó bébiszitter megfizethetetlen. Maradnak a magánbölcsődék és a jelenleg működő 170 családi napközi. Utóbbiakat január elsejétől egyszerűbb lesz működtetni. Csakhogy a magánintézmények havi díja 40 és 100 ezer forint között mozog, szemben az államiakban fizetendő átlagosan 6 ezer forintos étkezési díjjal. A családi napközik 20 hetes kortól 14 éves korig fogadhatnak gyerekeket, a már működőkben a kicsik több mint fele 3 éve alatti - tájékoztatott Somos Mónika, a Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesületének illetékese. Nem meglepő hát, hogy e helyeken nagy a fluktuáció.
|