Ellenszavazat nélkül fogadta el hétfőn a parlament a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari beszállítókkal szemben alkalmazott, tisztességtelen kereskedői magatartást tiltó törvény módosított változatát. Nyár közepén - szintén ötpárti egyetértéssel - az Országgyűlés egyszer már elfogadta a törvényt, ám akkor Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte azt a képviselőknek. Indoklása szerint az öt parlamenti képviselő - mindannyian a mezőgazdasági bizottság tagjai - által június 23-án benyújtott, majd négy nappal később, a nyári ülésszak utolsó munkanapján érdemi vita nélkül elfogadott törvény előkészítetlen volt. A kritika szerint annak szövege pongyola megfogalmazásokkal és ellentmondásokkal volt teli. Sólyom László szerint a jogszabály hatása ellentétes lett volna a törvényhozói szándékkal, azaz a boltokban jelentősen csökkent volna a hazai áruk aránya.

A nagy áruházláncok beszállítóit védeni hivatott törvény akkori verziója ötszázmillió, illetve ismételt esetben akár kétmilliárd forintnyi bírsággal fenyegette az erőfölényükkel a törvényben felsorolt módon visszaélő áruházláncokat. Azonban a törvény csak a hazai beszállítókra vonatkozott, a kereskedők pedig kapásból közölték: amennyiben a törvény életbe lép, úgy a "rizikós" hazai termékcsoportok esetében inkább importálni fogják az árukat.

A törvénykezési szünet után ősszel az Országgyűlés újra napirendjére tűzte a törvényjavaslatot. Dacára annak, hogy időközben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a törvényre nézve nem túl hízelgő álláspontja is napvilágot látott. A versenyhatóság arra tett javaslatot, hogy külön törvény helyett jobb volna a kereskedelmi törvény passzusait pontosítani.

A most elfogadott jogszabály mindezzel együtt több ponton finomodott a Sólyom László által visszaküldött változathoz képest. Míg a korábbi törvényszöveg a termék beszerzési árának három százalékában maximálta volna a beszállítók által fizetendő másodlagos hozzájárulások mértékét, az új megfogalmazás szerint már csak az "aránytalan" mértékű visszatérítések kiszabását ítéli tisztességtelennek. Ugyanakkor továbbra is tisztességtelen gyakorlatnak minősül a polcpénz alkalmazása, azaz amikor a kereskedő pénzt kér a beszállítótól a termék kihelyezéséért. Újdonság, hogy az áruházláncok kötelesek lesznek nyilvánosan közzétenni a termékek forgalmazásához kapcsolódó feltételeiket, illetve azokat előzetesen elküldeni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) részére. Ez alól csak az éves szinten húszmilliárd forintnál kisebb árbevételt elérő kiskereskedők mentesülnek.

Az MGSZH a tisztességtelennek ítélt kereskedőnek - az üzletlánc méretétől függetlenül - ötszázmillió, ismételt, súlyos esetben pedig akár kétmilliárd forintos termékpálya-felügyeleti bírságot szabhatott volna ki, az új joganyagban ez több ponton is mérséklődött. A versenyhivatali gyakorlatra emlékeztet az a most elfogadott módosítás is, amely szerint, ha az eljárás alá vont kereskedő írásban is kötelezettséget vállal a törvény betartására, úgy első ízben megúszhatja a bírságot.

Bár a két éven belül megismétlődő jogsértés esetén a hivatalnak lehetősége lesz akár a kétmilliárdos büntetésre is, azonban a kisebb kereskedelmi láncok érdekében bekerült az a kitétel is, hogy - a versenytörvényhez hasonlóan - a büntetés nem lehet több, mint az elmarasztalt cég éves nettó árbevételének a tíz százaléka. A törvény kimondja, hogy amennyiben a GVH az adott ügyben már eljárást folytat a kereskedővel szemben, akkor az MGSZH már nem indíthat ilyet. (A beszálllító viszont kezdeményezhet polgári pert a kereskedővel szemben.) Törvényi párhuzamosságok azért így is maradtak a joganyagban, így a most elfogadott törvényben is szerepel, hogy a kereskedő az áru átvételétől számított 30 napon belül köteles fizetni a beszállítójának. Ez 2003 óta az agrárrendtartásban is szerepel.