Többpárti képviselői indítvány nyomán elfogadott törvénymódosítással hétfőn sikerült a külföldiek termőföldszerzéséhez vezető újabb kiskaput bezárni - mondta Roszik Péter, a Győr-Moson-Sopron megyei agrárkamara elnöke. Eddig ugyanis elég volt, ha az adóhatóság kiadott egy igazolást arról, hogy a külföldi gazda három éve Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet folytat, s adóalanyként kapcsolatban áll a hatósággal. Ennek birtokában hozzákezdhetett a magyar termőföld megvásárlásához. A jövőben ez az igazolás már kevés, mert szükség lesz az agrárszakhatóság támogató környezettanulmányára is.

A szomszéd ország agrárkamarájától kapott információra alapozva az elnök azt állította, hogy Magyarországon legalább 700 ezer hektárt művelnek osztrák gazdák, és rajtuk kívül vannak itt németek és hollandok is. A külföldiek által használt földterület nagysága összességében közelít az egymillió hektárhoz.

A hazai szabályok szerint sem magyar, sem külföldi társas vállalkozás nem szerezhet termőföldtulajdont. Külföldi magánszemélyre pedig csak akkor vonatkozik a magyar gazdákkal azonos elbírálás, vagyis akkor vásárolhat, legfeljebb 300 hektár termőföldet, ha legalább három éve hivatásszerű mezőgazdálkodást folytat Magyarországon. Feltétel az is, hogy állandó lakosként itt éljen.

A külföldi földművesek többsége nem törvénytelenül gazdálkodik nálunk. Általában társas formában, bérelt területen folyik a termelés. Vannak, akik a terményt hazaszállítják, mások Magyarországon értékesítik. Az uniós támogatási szabályok miatt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban regisztráltatták magukat, és a vállalkozás rendszerint fizet adót.

Roszik Péter elmondta, hogy sokan valamilyen opcionális, elővásárlási lehetőséget biztosító szerződéssel - amelyet a köznyelv zsebszerződésnek ismer - már jogot szereztek a most még bérleményként művelt föld tulajdonjogának megszerzésére, ha majd 2011 után lejár a külföldiek tulajdonszerzését egyelőre tiltó moratórium.

Raskó György agrárközgazdász véleménye szerint a mostani értékesítési gondok, a nyomott terményárak miatt kissé alábbhagyott az érdeklődés a növénytermesztés és az állattenyésztés iránt. A finanszírozási nehézségek további fékként hatnak. A korábban tervezett befektetésekről fejlesztésekről sokan lemondanak. Ilyen befektetés a földvásárlás is. Hozzátette, hogy a küszöbönálló választások is bizonytalanságot keltenek a befektetőkben.

Az Európában még olcsónak számító magyar termőföldért folytatott versenyben a hazai gazdák vásárlási esélyét azzal lehet fenntartani, ha a két év múlva lejáró, külföldiek földvásárlását tiltó moratóriumot sikerül meghosszabbítani. Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője emlékeztetett arra, hogy Gráf József miniszter 2008 januárjában már tájékoztatta az uniós agrárminiszterek tanácsát, hogy Magyarország élni kíván a tiltás meghosszabbításával. Ezt az Európai Bizottság tudomásul vette, s a magyar kérést 2010-ben tárgyalják.

Addig a honatyák törvényi szigorítással igyekeznek gátat szabni a külföldiek térnyerésének a hazai földpiacon. A most elfogadott többpárti törvénymódosítás bezárta az egyik kiskaput. A részletekről Roszik Péter elmondta, hogy az agrárkamara eddig 14-féle olyan zsebszerződéstípust derített fel, amellyel a földért illegálisan fizető külföldi biztosítani akarja jogát. A módozatokat nem kívánja nyilvánosságra hozni, nehogy ezzel is újabb ötletet adjon. Arról azonban beszámolt: az egyik ilyen lehetőség volt a hároméves időtartamú, hivatásszerű magyarországi földművelést bizonyító APEH-igazolás megszerzése. Információja szerint ezt eddig négyen megkapták. Az adóhatóság egyébként szabályszerűen járt el, hiszen a társas vállalkozásban érdekelt kérvényező az önellenőrzés során azt vallja be, hogy magánemberként is folytatott az elmúlt három évben mezőgazdasági tevékenységet. Az adóhatóság ilyenkor bírság és az elmaradt közterhek megfizetése után kiadja az igazolást. Ezek után eddig a falugazda már hiába jelentette a mezőgazdasági szakhatóságnak, hogy a kérdéses külföldi életszerűen nem gazdálkodott Magyarországon.

A most elfogadott törvénymódosítás alapján a földszerzéshez a jövőben a mezőgazdasági igazgatási szervezet környezettanulmányára is szükség lesz. Ennek lesz része az adóhatóság igazolása. Márpedig ebben az esetben a helyszínen hamar kiderül, hogy milyen keretek között műveli a földet a külföldi.

A föld- és illetékhivatali nyilvántartások szerint évente több mint 200 ezer hektár cserél gazdát. A közvetítők ajánlataiból kiderül, hogy az elmúlt másfél évben 35-40 százalékkal magasabbra srófolták áraikat a termőföldet eladók. A keresleti piacon - meglehetősen nagy szórásban - a hektáronkénti átlagár már közelít az egymillió forinthoz. Általában jelentős eltérés tapasztalható az ország egyes régióiban kialakult árak között, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön például az országos átlag alatt mozognak az árak, míg a Dél-Dunántúlon, a Balatonnál és a nagyvárosok környékén ennél jóval többet kérnek a tulajdonosok.