Az MNB által a devizahitelek feltételeinek módosítására tett javaslatok olyan szabályozáshoz vezetnének, amelyek hatására erőteljesen javulna a magyar pénzügyi közvetítőrendszer és a magyar gazdaság stabilitása - mondta Simor András, aki vasárnap Isztambulból, a Nemzetközi Valutalap és a Világbank közgyűlésének helyszínéről telefonon nyilatkozott az MTI-nek. A jegybankelnök szerint a javasolt szabályozás célja egyrészt csökkenteni azt a sebezhetőséget, amelyet a devizaadósságok növekedése a bankrendszer és az ország számára jelent, másrészt növelni a lakossági hitelfelvevők biztonságát. Az MNB javaslata összhangban van az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank törekvéseivel.

- A devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye a kockázatok nem megfelelő felmérésében van. Laza hitelfeltételekkel és viszonylag stabilnak tűnő árfolyammal szembesülve ugyanis az emberek hajlamosak lehetnek olyan törlesztési terhet vállalni, amelynek megfizetését a körülmények negatív változásakor - árfolyam-ingadozások vagy kamatemelkedés esetén - jövedelmükből nehezen vagy egyáltalán nem képesek kigazdálkodni. Mindez nemcsak a háztartások fizetőképességét és megélhetését veszélyezteti, hanem jelentősen megnöveli az ország sérülékenységét, illetve a magas magyar államadósság finanszírozásának költségeit is. A jegybank szakemberei emellett azt tapasztalták, hogy a legfejlettebb kockázatkezelő rendszerrel működő bankok is gyakran túlzott kockázatvállalásra ösztönzik az ügyfeleket - fejtette ki az MNB elnöke.

A jegybank a szabályozási koncepció mellett hatástanulmányt is készített, amely szerint a javasolt törlesztés-, jövedelem- és hitelfedezetarány-korlátok alkalmazása rövid távon valamelyest lassíthatja ugyan a jövőbeli fellendülést, de hatására hosszabb távon nem csak a növekedés szerkezete lenne egészségesebb: a javasolt intézkedések a növekedést hosszú távon is javítanák.

Simor szerint korábban a bankokkal próbáltak egyeztetni arról, hogy önkéntesen vállaljanak olyan feltételeket, amelyekkel elérhető ez a cél, de a hitelintézetek nagyon eltérően viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Miután a versenyhivatal is úgy foglalt állást, hogy a problémát célszerűbb lenne szabályozással megoldani, a jegybank szakemberei is ezt javasolják a kormánynak.

A javasolt szabályozásról a jegybankelnök elmondta: az egyik fő szempont az, hogy a törlesztés és a jövedelem olyan maximális arányát határozza meg, amely hosszabb távon is garantálja a biztonságos törlesztést. Másrészt szigorú szabályokat ír elő a fedezettség tekintetében. A jelzáloghiteleknél a forintalapú hitelek esetében az ingatlan piaci értékének 70 százaléka lenne a hitel felső határa, míg a devizahiteleknél - kifejezve azt, hogy azoknál nagyobb a kockázat - az euróalapúaknál a piaci érték 54 százaléka, az egyéb devizáknál pedig még ennél is alacsonyabb lenne a folyósítható hitel nagysága.

Az utóbbi időben az is kiderült, hogy a gépjármű-hitelezésben a hosszú futamidők elterjedése jelentősen növeli a hitelek kockázatát. A jegybank javaslata az autóhitelezésnél öt évben határozná meg a hitel lejáratának maximális tartamát.

E szabályok - főként a forinthitelek esetében - Simor szerint nem jelentenek lényeges szigorítást az általános gyakorlathoz képest, miután a bankok a válság hatására már maguk is sokat szigorítottak. A jegybankelnök hangsúlyozta: nem akarják betiltani a devizahiteleket, a javasolt szabályozás fő célja az, hogy megjelenjen a devizahitel felvételének többletkockázata.

A rendelettervezet készítésénél figyelemmel voltak arra, hogy vannak olyanok, akik nagyobb, és vannak, akik kisebb hitel felvételére képesek, így azoknál, akik magas jövedelműek, jelentősen nagyobb hitel felvételét tennék lehetővé. A jegybankelnök szerint a hitelfelvevő jövedelmének ellenőrzését a hitelintézetekre és az ügyfelekre kell bízni. - Nem gondolom, hogy a bankoknak az adóbevallást kellene elkérniük az ügyfelektől - hangsúlyozta Simor, aki szerint azonban főleg a hosszú lejáratú hitelek esetében nagyon fontos, hogy az adósoknak megfelelő rendszeres jövedelmük legyen. 

A bankpiac meglepődött

Derült égből villámcsapásként érte a bankokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétvégi bejelentése, amely szerint a jegybank a devizahitelezés kockázatait csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál (PM) a napokban.

"Arra várunk, hogy a PM hivatalból megküldje az MNB devizahitelezésre vonatkozó javaslatait a Magyar Bankszövetségnek, azt követően tudunk véleményt formálni" - mondta az MTI-nek Müller János, a szervezet vezető tanácsadója.

A mérkőzés közben nem lehet módosítani a játékszabályokat - kommentálta az egyik lakossági hitelezésben érdekelt hitelintézet vezetője a kezdeményezést az MTI-nek.

A jegybank kezdeményezése a hétvégén, Simor András isztambuli előadásából derült ki. Az MNB elnöke vasárnap az MTI-nek elmondta: a javasolt szabályozással csökkenteni kívánják a bankrendszer és az ország sebezhetőségét, és növelni a lakossági hitelfelvevők biztonságát.

Az MTI úgy tudja, hogy az MNB pénteken délután küldte át a Pénzügyminisztériumnak az erre vonatkozó anyagot.

A javaslat szerint havi nettó 250 ezer forint jövedelemig a háztartási hiteleknél a törlesztés/jövedelem arány maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne. Havi nettó 500 ezer forint jövedelemig ezek az arányok 40, 31, illetve 20 százalék. Az ennél magasabb, nettó 500 ezer forint feletti jövedelműek esetén a törlesztés forintkölcsönöknél 50 százalék, euró alapúaknál 38 százalék, egyéb devizákban felvett hiteleknél pedig a jövedelem 25 százaléka lehetne.

A háztartási jelzáloghitelek esetén a maximális hitel/fedezet arány forintkölcsönöknél 70, eurónál 54, míg egyéb devizában felvett hitel esetén 35 százalék lenne.

A javaslat a gépjárműhitelek futamidejét 5 évben maximálná, ezeknél a kölcsönöknél a maximális hitel/fedezet arány forintban 80, euróban 62, egyéb devizában 40 százalék lenne.

A tervezett jövedelmi limit Gyuris Dániel, az FHB Jelzálogbank vezérigazgatója szerint ellehetetlenítené a bankok számára a meglévő hitelállomány átstrukturálását, s felerősítené az ügyfelek gondjait, az együttműködő, jó fedezettel rendelkező ügyfelek is csapdába kerülnének.

Már most látható ugyanis, hogy van egy olyan, az átlagosnál kockázatosabb ügyfélkör, amely most még törleszteni tudja hitelét tartalékaiból, annak felélése után azonban ki szeretne majd lépni a szerződéséből. Erre azonban nem lesz majd lehetősége, mert a hitelfelvételi limit megakadályozza az ingatlan eladását, s az új ügyfél hitelfelvételét.

A jövedelmi limit gátat szabhat a lakáskorszerűsítési hiteleknek is, pedig több bank is ezek fellendülését várta a következő időszakban: a lakás fedezetével ugyanis még 4 millióért fel lehetne teljes körűen újítani egy 22 millió forintos ingatlant, ám a jövedelmi limit ezt megakadályozza. Ennek pedig a munkaerőpiacra tovagyűrűző hatása is van - mondták az MTI-nek banki szakértők.

Az MNB elnöke június 23-án jelentette be, hogy a felelős hitelezés erősítéséről, a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérsékléséről egyeztetett a legnagyobb kereskedelmi bankok vezetőivel. Simor András azt kérte a bankvezetőktől, hogy közösen dolgozzanak ki olyan szabályokat, amelyek eredményeként a forintalapú hitelek a jelenleginél versenyképesebbek lehetnek a devizaalapúakkal szemben.

A javaslatról annyi derült ki akkor, hogy a devizaalapú hitelek feltételeinek szigorítása révén növelné a forinthitelek versenyképességét. Az akkori javaslatok lényegileg megfeleltek a most nyilvánosságra hozott elképzeléseknek. Az MTI banki körökből úgy értesült, hogy a szóbeli egyeztetéseken nem volt napirenden a forinthitelek szabályozása, ezért meglepetésként érte a résztvevőket, hogy az írásbeli javaslat - a szóbeli egyeztetéstől eltérően - a forinthitelekre is kiterjedt.

A bankok akkor úgy vélekedtek, meg kell találni az egyensúlyt, vagyis eleget tenni a kockázati követelményeknek úgy, hogy közben ne üljön le teljesen a hitelezés. A banki szakértők által kidolgozott javaslatot a bankszövetség augusztus elején küldte el az MNB-nek, újabb egyeztetésekre számítva, amelyekre az MTI információi szerint nem érkezett válasz.