A kereskedők még nem teljesen árazták be az áfaemelést
Móricz Simon Az augusztusi inflációs adatok után immár biztossá vált, hogy a termelők és a kereskedők nem érvényesítették áraikban teljes egészében a júliusi ötszázalékos áfaemelést. A múlt hónapban ugyanis 0,3 százalékkal csökkentek az árak júliushoz képest, míg júliusban csupán 1,3 százalékos volt a drágulás üteme júniushoz mérten. Éves viszonyításban kereken 5 százalék volt az augusztusi infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint. Az elemzők ennél jóval magasabb adatra számítottak, a konszenzus 5,8 százalékról szólt.

Meglepő volt az augusztusi infláció alacsony szintje - ismerték el a lapunk által megkérdezett elemzők. A legváratlanabb számok az élelmiszerárak esetében láthatóak. Ezen belül is az idényáru, a zöldség és a gyümölcsök ára esett viszsza számottevően - 20 százalékkal - az előző hónaphoz képest - vélekedett lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.

Ez mindenre magyarázatot is ad - tette hozzá. Még akkor is, ha a többi árufőcsoportnál azért láthatóak valamelyest az áfaemelés hatásai. Augusztusban a leárazások miatt a mostaninál rendre magasabb szokott lenni a visszaesés a ruhák vagy a tartós fogyasztási cikkek esetében is, ezt azonban tompította most az áfaemelés, ami magasabb inflációt hozott volna, ha nem következik be az idényjellegű mezőgazdasági termékek áresése.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője úgy véli az áfaemelés hatása még a következő hónapokban is érezhető lesz, sőt azon a véleményen van, hogy a kereskedők nagyon későn, csupán jövőre érvényesítik az árakban a magasabb áfát. Éppen ezért még arra is van esély, hogy jövőre, amikor már mérséklődést várnának szakmai körökben, az áfaemelés akkor begyűrűző hatása miatt nem süllyed majd a remélt mértékben az infláció.

Erre visszavezetve szerinte a szeptemberi ülésen a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának óvatosan kell hozzáállnia a kamatcsökkentéshez. Nem lehet hirtelen lépéseket tenni, így aligha lesz 50 bázispontnál nagyobb a mérséklés. Török Zoltán mindezt annyival egészítette ki: nem lesz meglepetés. Szinte kizárt, hogy 50 bázispontnál nagyobbat vágnának az alapkamaton.

A friss inflációs adat azonban arra jó, hogy erre a döntésre "rávegye" a jegybankot. Az elemző péntek reggelig még arról sem volt meggyőződve, hogy a jegybank egyáltalán él majd a kamatcsökkentés eszközével. A vártnál alacsonyabb infláció miatt azonban ennek nagyon nagy lett a valószínűsége. Az első nyolc hónap átlagában 3,8 százalék volt az infláció, vagyis még mindig alatta van a jegybank által az év egészére várt 4,5 százaléknál.

Visszatérve az árakra: az élelmiszerek összességében 2,8 százalékkal drágultak július óta, a már említett friss zöldség- és gyümölcsárak 20,1 százalékos zuhanását követően. A most indult kampányt megelőzően még olcsóbbodott a cukor (3,8 százalék), de a sajtfélék árcéduláján is alacsonyabb számok tűntek fel. (1,1 százalék). Ezen tompított a tojás 1,1, a kolbász és a párizsi 0,8 százalékos drágulása.

Számottevő, 1,9 százalékos havi áremelkedést mértek a statisztikusok az energiánál. Itt az áram drágult 6,5 százalékkal, míg a távfűtésnél a kedvező áfakörbe történt átsorolás 5,6 százalékos áresést okozott. Az üzemanyagok ára 1,1 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások összességében 0,7 százalékkal drágultak, közülük a KSH a 3,3 százalékkal inflálódó üdülési szolgáltatásokat emeli ki. A szeszes italok, dohányáruk körében 0,3 százalékos árnövekedést mértek. A ruházati cikkeknél 2,6 százalékot morzsolódtak az árak az áfaemelés és a nyári kiárusítások egymással ellentétes hatásainak eredőjeként. A tartós fogyasztási cikkek ára változatlan maradt.

Hét százalék alá mehet az alapkamat

Londoni elemzők 7 százalék alatti jegybanki kamatszintet valószínűsítenek az idei év végére a váratlanul jó augusztusi inflációs adat után. Neil Shearing, a Capital Economics gazdaságelemző csoport közgazdásza jövő év végéig 5 százalékra süllyedő jegybanki kamatot valószínűsített, de hozzátette: folyamatos, ám meglehetősen lassú enyhítési ciklust vár, mert "útközben adódhatnak problémák, piaci kilengések". Szerinte a magyar vállalatok a gyenge kereslet miatt elvesztették árérvényesítő képességük jelentős részét.

Ezt jelezte már az is, hogy a forint korábbi gyengülése sem szivárgott át teljes mértékben a fogyasztói árakba, mert az importőrök inkább nem hárították tovább az árfolyamveszteségből eredő többletköltségeket.

Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai elemzője úgy látja, a nagy forinteladási hullámok kockázata szűnőben van, a külső fizetési mérleg is nagyon gyorsan javul, és mindez lehetővé teszi az agresszívabb jegybanki enyhítési politikát. Dybula szerint egyértelműen 7 százalék alá sülylyed az idei év végére az alapkamat

Kapcsolódó cikkek: Tovább csökkennek az árak Németországban | Három százalék alatt az infláció | Év végi árcsökkenés az iparban | Úgy élünk, mint egy éve | Befagytak az árak, kisebb az infláció