Sommás megállapításokat tesz az Állami Számvevőszék a King's Cityvel kapcsolatos telekcsereügyletről, amely az állam képviseletében az MNV Zrt. és a beruházásban érdekelt üzletember, Joav Blum között jött létre. Az üzletember Pest megyei földjeit 787 millió forint értékben számították be sukorói, összesen több mint egymilliárdra becsült földek csereügylete során.

Ezen a Velencei-tó partján lévő területen óriási szórakoztató-központot akar megvalósítani kaszinóval egy befektetőcsoport, King's City néven. A helyi civilek és politikusok szerint a Pest megyei földeket túl-, a sukoróiakat alulértékelték, s ezzel az államot jelentős vagyoni kár érte. Ezeket a vádakat az ÁSZ vizsgálata nem erősíti meg, de a lapunk által megismert, az MNV működéséről szóló jelentéstervezet megállapításai ugyanakkor komoly jogi és értelmezési vitákat válthatnak ki.

A tranzakciót szinte minden ponton kritizálja az ÁSZ a még nem véglegesített jelentéstervezetében. A 12 oldalas vizsgálati anyagban sommás megállapítást tesznek a számvevők: a csereingatlanok teljes területe tekintetében szerintük nem állt fenn a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvényben meghatározott közérdekű cél, és a csereszerződéssel nem jutottak maradéktalanul érvényre az NFA rendelkezései, így a létrejött szerződés - figyelemmel a Ptk. 200. paragrafusának második bekezdésében foglaltakra - semmisnek tekinthető.

Ez a megállapítás hosszas vitákra adhat még okot. Lapunk által megkérdezett jogászok szerint ugyanis meglepő, ha az ÁSZ ilyet írásba ad, elvégre egy polgári jogi szerződés semmisségét a bíróság feladata kimondani. A hivatkozott Ptk. paragrafus arról szól, hogy egy szerződés semmis, ha törvénybe vagy a jó erkölcsbe ütközik.

A jelentés szerint az NFA-törvény rendelkezéseinek nem maradéktalan teljesülésének oka az, hogy a Joav Blumtól megvásárolt 182,89 hektáros földterületből az autópályához mindössze 10,31 hektár szükséges, ami a teljes terület öt százalékát alig haladja meg. Ez áll a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tájékoztatásában, s így a számvevők azt számolták ki, mennyibe kerülne a szükséges földterület kisajátítása. Ez mintegy 40 millió forint, tehát a közcél megvalósításához, az autópálya-építéshez csak ekkora kiadásra lett volna szükség, ezzel szemben az állam 787,4 milló forintért megszerezte a teljes érintett parcellákat a sukorói területért cserébe.

A számvevők nem foglalkoztak azzal a gyakorlattal, ahogyan az állam meg szokta szerezni az autópálya-építéshez szükséges földterületeket. Sűrűn előfordul ugyanis, hogy a teljes területet megvásárolják a tulajdonostól, hiszen a telkeket csak akkor lehet szétválasztani, ha ehhez a tulajdonos is hozzájárul. Az út nyomvonalát nem érintő telekrészek sem haszontalanok: használhatók felvonulási területként az útépítés során, annak átadása után pedig a földek piaci értéke az eredeti 3-4-szeresére nő, miként ez az említett NIF tájékoztatásában is le van írva.

Később tehát a telkek azon részeit, amelyeken az út fizikailag nem halad át, jó áron el lehet adni. Bár erre garancia azért nincs. A jelentés készítői ezzel a kérdéssel nem foglalkoztak. Nem vették figyelembe azt sem, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint a terület kisajátítására csak akkor kerülhet sor, ha másról nem tudnak megegyezni a tulajdonossal, aki kérhet adásvételt és cserét is. (Jelen esetben cserét kért.) A Ptk. és a kisajátításról szóló törvény szerint egyébként Blum még ez esetben is kérhette volna a teljes terület kisajátítását.

Ami a területek értékét illeti, a jelentés kétségbe vonja az elkészült értékbecslés megállapítását, mondván, az MNV illetékes területi irodája egy feljegyzésben jóval alacsonyabb összeget említ a területen a termőföldek átlagáráról, amely 45-65 forint négyzetméterenként. Igaz, ugyanebben a feljegyzésben az is olvasható, hogy az ingatlanok értékének meghatározására a területi iroda nem képes, a "telephely értékét csak értékbecsléssel lehet megállapítani".

A szabályok szerint a területi iroda nem is jogosult az árat meghatározni. A beszámítási ár négyzetméterre lebontva egyébként körülbelül megegyezik azzal, amelyet árajánlatként a NIF adott volna Blumnak. Az erről szóló levélből még idéz is a jelentés, figyelembe azonban nem veszi azt. A dokumentumban nem találtunk a sukorói földek értékével kapcsolatos észrevételeket. Úgy tudjuk, a számvevők tudomására jutott, hogy Joav Blum nem messze a sukorói területektől, drágábban kívánt - igaz, magasabb besorolású - földet vásárolni magyar magánszemélyektől, ám az üzlet végül nem jött létre. Ugyanakkor a tó melletti területek értékét az APEH elfogadta az illetékkiszabás alapjául.

A jelentés magáról a cseréről is megállapítja, hogy nem volt sem célszerű, sem pedig szabályos. A szabályosságot illetően a jelentés nem arra hivatkozik, hogy Blumnak van-e sukorói állandó lakhelye vagy sem, miként ez mostanában reflektorfénybe került azáltal, hogy a Fejér Megyei Ügyészség vádat emelt ellene okirat-hamisítás miatt. (A vád szerint Blum nem él életvitelszerűen Sukorón, ezzel követett el okirat-hamisítást, amikor állandó lakosként bejelentkezett oda.

A sukorói jegyző megsemmisítette Blum lakcímkártyáját, aki információink szerint fellebbezett a döntés ellen, de azt elutasították. Így most a bíróságon keresi az igazát.) A számvevők idézik az idevonatkozó törvényt, amely szerint termőföldcsere esetén a cserepartnerek egyikének helyi lakosnak kell lennie azon a településen, ahová a megszerzett föld közigazgatásilag tartozik, vagy ott már földdel kell rendelkeznie. Utóbbi a szerződés időpontjában nem volt igaz (akkor Blum bérelte azt az ingatlant, amelynek ma már tulajdonosa), ám a magyar állam "helyi lakosnak" tekinthető Sukorón, miként erre az MNV korábban is hivatkozott.

A jelentés hivatkozik egy 2008-as vezérigazgatói utasításra, amely csak bizonyos feltételek esetén engedélyezi a cserét, abban az esetben, ha az árkülönbözet 11 százaléknál nagyobb. Csakhogy, a cseréről a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött, amelyre nem vonatkozik az említett utasítás, hiszen a tanácsot a vezérigazgató nem utasíthatja. Az MNV álláspontja szerint ugyanakkor a hivatkozott utasítás közösségi célú értékesítéseket szabályozó 14. pontja szerint még a belső szabályozásnak is megfelelt az üzlet.

A dokumentum kitér egy sor olyan apróbb szabálytalanságra is, amely során az MNV szervezeti és működési szabályzatát sértették meg. Például egyes megbeszélésekről nem készült hangfelvétel, az előterjesztések nem tartalmaztak minden - korábban már ismert - dokumentumot, vagy épp későbbi teendőket, mint például gázvezeték szolgalmi jog bejegyzése az egyik érintett fölterületre, vagy egy mobiltársasággal való szerződéskötésre, mivel annak egyik adótornya az egyik Pest megyei ingatlanon áll. Helytelenítik azt is, hogy a vagyonkezelő belső szabályozása nem írja elő, hogy a vagyontanácsi előterjesztések része legyen - kötelező jelleggel - az adott csereszerződés tervezete.

Aggályként sorolják fel a környezetvédelmi tárca egy levelét, amely szerint a King's City-beruházást környezetvédelmi szempontból aggályosnak tartja a szakminisztérium. Ez ugyan magára a beruházásra és nem a csereügyletre vonatkozik, mégis érdekes, mert egy Sukoró település honlapján található tájékoztató szerint az említett területet az önkormányzat turisztikai fejlesztésekre jelölte ki még évekkel ezelőtt.

Nyomoz az ügyészség is

A Központi Nyomozó Főügyészség áprilisban kezdett nyomozást a sukorói földügylet kapcsán 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények ügyében. A folyamatban lévő ügy állásáról a főügyészség szóvivője nem nyilatkozott, de annyit elmondott: egyelőre az első nyomozati szakaszban járnak a cselekmények ügyében, és nem gyanúsítottak ellen nyomoznak. Az eljárás nem jutott el a második szakasznak tekinthető állapotba, amikor már "megalapozott gyanúsításról" beszélhetünk.

Blum újra tulajdonosa a cseretelkeknek

Az illetékes földhivatalok visszajegyezték Joav Blum tulajdonjogát a sukorói területért általa felajánlott földekre, így az egyik komoly jogi akadály elhárulni látszik az ügyben, mivel ha Blum nem tulajdonosa az albertirsai és pilisi földeknek, akkor a csereszerződés sem jöhetett volna létre. Mint ismeretes az ügyészség megóvta Joav Blum tulajdonjogának bejegyzését az ügyvédi ellenjegyzés formai hibáira hivatkozva, így a tulajdonjog - egy, illetve két évvel korábban már jogerős - bejegyzését a földhivatal felfüggesztette, és visszaállította a korábbi tulajdonos adatait. A felek fellebbeztek, amelynek most a földhivatalok helyt adtak, így ismét Joav Blum a földek tulajdonosa.

Velencei-tó