Sütés előtt a csömöri pékségben

Népszabadság - Reviczky Zsolt

Dömölky szerint ezek a kenyerek amilyen gyorsan készülnek, olyan gyorsan tönkremennek: másnapra már morzsálódnak. (Arról nem is beszélve, hogy a szervezetben felhalmozódó külfönféle E- adalékanyagok hosszú távú élettani hatásait jobbára csak tippelgetik a szakemberek.) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (NFH) jogelődje, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (Fvf) egy korábbi ágazati vizsgálatában kiderült, hogy hazai friss pékáruk gyártóinak mindössze három százaléka nem használ semmilyen adalékanyagot. Dörnyei Otília, a GfK Piackutató cégvezetője, azt mondja a hazai vásárlók legfeljebb 20-30 százalékára illik a tudatos jelző,  a többség elsősorban  az árakat nézi.

Pedig az ár nem feltétlenül irányadó: a Kosár fogyasztóvédelmi magazin tavaly februári kenyértesztjéből kiderül, hogy a saját sütésű áruházi kenyerek kivételével bajosan lehet az ár és a termék minősége között összefüggést találni.

Varga László szerint a Pékszövetség ősztől átfogó kampányba kezd az egészséges kenyérfogyasztás népszerűsítésére. Jó okuk van rá. Bár a dietetikusok szerint az egészséges étkezés alapját a kenyérféléknek, illetve cereáliáknak kellene képezniük, a KSH adatai szerint nálunk drámaian csökken az egy főre eső elfogyasztott kenyér mennyisége. Míg 2002-ben átlagosan 62,7 kilogramm kenyeret ettünk, a legfrissebb, 2007-es adat szerint ez a mennyiség 46 kilogrammra csökkent. Dörnyei Otília szerint ez a köztes étkezések számának a növekedésével, illetve a kenyeret kiváltó - a gyártók által nagyon is szorgalmazott - termékek (chipszek, müzlik) térnyerésével magyarázható.

Ezen az sem sokat segít, hogy divattá vált otthon sütni a kenyeret - a műszaki boltokban eladott kenyérsütők növekvő száma legalábbis erről tanúskodik. A Media Marktnál elmondták: évente több tízezer darabot adnak el ezekből a konyhai kisgépekből, főleg a karácsonyi időszakban.

Az elmúlt két évtizedben az elfogyasztott barna kenyér mennyisége lassan nőtt, és csökkent a fehér kenyér részesedése, de ez a változás nagyjából két éve megállt. Ma a vásárlók 58 százaléka fogyaszt naponta fehér kenyeret, 14 százaléka barnát - a GfK adatai szerint. A barna kenyeret az egészségtudatosabb vásárlók - azok között is inkább a nők veszik.

Míg hajdanán a jómódú ember tápláléka volt a fehér kenyér, a szegényé a barna, ma ez éppen fordítva van: a Gfk szerint utóbbi vásárlói a tehetősebbek. (B. Z.)