Segélyrizst rakodnak Manilában

REUTERS - Romeo Ranoco

Az alapvető élelmiszerek még mindig rendkívül drágák a fejlődő országokban, annak ellenére, hogy az utóbbi időben csökkentek a nemzetközi piaci árak, és jók az az idei terméskilátások - figyelmeztet az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete (FAO) legfrissebb helyzetjelentésében. Sok országban az egy évvel korábbi, rekordszinten ragadtak be az árak, vagy azt is meghaladják. Hagyományosan rossz a helyzet a szubszaharai térségben, ahol a két évvel ezelőtti élelmiszerválság idején tapasztaltnál 25 százalékkal kell többet fizetni az élelemért. Ázsiában, Latin-Amerikában és a karibi térségben az alapvető élelmiszerek 40-80 százalékánál következett be 25 százalék körüli drágulás.

A magas árak hátterében álló legfőbb okok között az ingadozó hozamokat, az importélelmiszerek mennyiségének és beérkezésének esetlegességét, a polgárháborús, törzsi villongásokat, a nemzeti valuták elértéktelenedését és a magas szállítási költséget említi a jelentés.

Egyiptomban, Indiában és Indonéziában másfél éve zavargások törtek ki a megugró rizs- és búzaárak miatt. Azóta csendesedett a helyzet, de a parázs nem aludt ki - írja a BBC. A 2007-2008-as élelmiszerár-robbanáshoz vezető okok a visszájukra fordultak, ám ez nem nyomta le látványosan az árakat. Az olaj már kevesebb mint felébe kerül, a gyenge termés bőségesre váltott, a gabonát kiszorító bioüzemanyag-növények vetésterülete radikálisan csökkent, és a minőségi élelmiszerek iránt meglóduló - főleg kínai - kereslet is mérséklődött.

A BBC Washingtonban, Újdelhiben, Jakartában, Brüsszelben, Nairobiban, Buenos Airesben és Moszkvában kísérte figyelemmel az árakat az elmúlt 12 hónapban. Az átlagos drágulás öt százalék volt - nagy szórás mellett. Nairobiban az árindex harmadával, Buenos Airesben ötödével ugrott meg, miközben Washingtonban 17, Brüsszelben tízszázalékos mérséklődést mértek, igazolva a fejlődő és a fejlett országok között megmutatkozó ellentétes trendet. A válság eltérő mértékben érintette a fejlődőket és a fejletteket. Utóbbiaknál a válság elmélyülésével kevesebbet költöttek élelmiszerre az emberek, emiatt lejjebb mentek az árak. A FAO jelentése szerint azonban már sohasem térnek vissza a két évvel ezelőtti árrobbanást megelőző szintre. A recesszió enyhültével a fejlett országokban ismét drágulnak az alapvető élelmiszerek.

A 2008-as év rekordtermést hozott világszerte a gabonaféléknél, az idén ennél 3,4 százalékkal kevesebbet fognak betakarítani, ám ezzel együtt sem lehetnek gondok az elátásban. A FAO szerint tehát nincs hiány. Az élelmiszer-behozatalra szoruló szegény afrikai és ázsiai országokban a tavalyinál jobb termés ígérkezik, igaz, az esős évszak még ronthat ezen. A FAO szerint 30 országban az alapellátásban is súlyos gondok lesznek, amiért a természeti katasztrófák, a helyi konfliktusok a sanyarú gazdasági helyzet és a világválság okolható.

Az idén az emberiség hatoda, egymilliárd ember nap mint nap éhezik. Ez történelmi rekord. Jacques Diouf, a FAO főigazgatója szerint a recesszió és a sok országban kiemelkedően magas élelmiszerárak vezettek oda, hogy az éhezők tábora egy év alatt százmillióval nőtt. - Minden szükséges intézkedést meg kell tenni a nyomor felszámolásáért, mert a helyzet konzerválódása beláthatatlan következménnyel járhat, akár nemzetközi konfliktusokat is okozhat - tette hozzá. A szegény országoknak segítséget kell adni, hogy mezőgazdaságuk fejlesztésével maguk is tehessenek az éhínség ellen - hangoztatta Diouf, aki szerint ehhez pénzt, technológiát és eszközöket adni nekik.

Szegénynek az számít, aki keresetének legalább 60 százalékát kénytelen élelemre költeni. Ők kevés kivétellel a fejlődő országokban élnek - áll a FAO jelentésében. A legtöbben Ázsiában és a csendes-óceáni térségben éheznek, 625 millióan. Afrika szubszaharai régiójában 265 millióan szorulnak nemzetközi segítségre, míg a latin-amerikai és karibi térségben 53 millióan. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában 42 millióra teszik az éhezők számát, a fejlett országokban pedig 15 millióra.

Magyarországon júniusban 3,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel ezelőtt, ezen belül az élelmiszerek az átlagot meghaladóan, 5,9 százalékkal drágultak. A sertészsiradék 30,7, a rizs, hántolmányok 16,2, az idényáras élelmiszerek 14,4, a párizsi és a kolbász 10,2 százalékkal lett drágább az elmúlt 12 hónapban. Olcsóbb lett például az étolaj (15,7 százalék), a sajt (12,3) és a liszt (9,2). Májushoz képest egy hónap alatt 1,6 százalékkal mérséklődtek az élelmiszerárak. Csökkent az ára az idényáras élelmiszereknek (9,2) és az étolajnak (2,9).