Kilián Csaba, az ITD Hungary befektetési igazgatója lapunknak azt mondta, a világbanki felmérés azért fontos, mert a döntés-előkészítő szakaszban folyik az igazi verseny az egyes befektetési célpontok között, és amennyiben abban rosszul vizsgázik az ügynökség, az ország elbukja a potenciális fejlesztést. Egy döntés előkészítése általában egy év, de például a japán autóipari beszállító, az Ibiden esetében két évig tartott.

Amikor egy vállalat eldöntötte, hogy Magyarországon fektet be, akkor lehetősége van igénybe venni az egyablakos ügyintézést, amellyel Kilián Csaba szerint 30-50 százalékkal is lerövidülhet az ügyintézés ideje. Ilyenkor kijelölnek egy projektmenedzsert, aki összehívja mindazon hatóságok és szervezetek képviselőit, amelyek kapcsolatba kerülnek majd a beruházással. Mindenki megismeri a fejlesztés pontos részleteit, így később gyorsabban haladhat az előkészítés. A Mercedes beruházásával öszszefüggésben például az ITD Hungary 70 szakhatósággal áll kapcsolatban.

Az egyablakos ügyintézés segítség a cégeknek, hiszen rövidebb idő alatt tudnak a végére járni az adminisztrációs ügyeknek, amelyek mindenképp szükségesek a beruházáshoz - mondta Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs irodájának vezetője. Ráadásul a kapcsolattartó segítségével hatékonyabb az együttműködés az egyes hivatalos szervekkel. Az AmCham tapasztalatai is jók az egyablakos ügyintézésről, ám Dávid Péter ügyvezető igazgató szerint még így sem eléggé gyors a rendszer. Az egyablakos rendszer angol megfelelője ugyan "egy lépést" jelent, ám a cégek tapasztalatai szerint ehhez azért hozzájön még néhány. Szerinte a nem magyar vállalatok akkor igazodnak el a honi viszonyok között, ha az egyablakos ügyintézés mellett például egy helyi ügyvéd is segítségükre van.

Kilián Csaba szerint a hiányosságok kapacitásproblémákra vezethetők vissza. Tavaly 300 projektet kezelt az ügynökség, amelyből végül 30 valósult meg 384 milliárd forint értékben. Mintegy nyolcezer új munkahely jött létre, amelyekhez háromszor-négyszer több beszállítói álláshely kapcsolódott. Idén az első öt hónapban 15 pozitív döntés született, ám a befektetések összege kisebb az előző évinél, 63 milliárd forintnál tartanak. A szolgáltató szektor és a kutatás-fejlesztés a legkurrensebb: például a British Petrol szolgáltató-, az Egis és a Richter pedig kutatóközpontot épít.

Válság idején különösen fontos, hogy egy ország megmutassa magát a nemzetközi színtéren, ám amint azt Rétfalvi György, az ITD Hungary vezérigazgatója mondta, ilyen célokra idén nincs pluszforrásuk. Ebben az évben 6,8 milliárd forint a szervezet költségvetése, amelynek harmada származik a központi büdzséből, harmadát különféle pályázatokon nyerik el, és további 34 százalékát maguk termelik ki úgy, hogy fizetős szolgáltatásokat nyújtanak. Hozzátette, 2004-ben még 100 százalékig a központi büdzsé állta.

Ahhoz képest, hogy mennyire rossz az ország gazdasági helyzete, a szervezet most is több száz millió forint értékű, még le nem zárt közbeszerzést folytat. Rendezvényszervezésre 100 millió, médiafoglalásra 180 millió, nyomdai kiadványokra 60 millió, az exportnövekedésre esélyes hazai kis- és középvállalkozásokat segítő ügyfélmenedzsment-rendszer fejlesztésére, bővítésére 300 millió, telekommunikációs szolgáltatásokra pedig 135 millió forint értékben jelentkezhetnek a cégek. Rétfalvi György szerint arra fókuszálnak, hogy minél több nemzetközi vásáron minél több hazai cég megjelenhessen, az ország egészének kommunikációját picit hátrébb szorították. Szerinte a személyes találkozók azok, amelyek már rövid távon is üzletet hoznak a vállalkozásoknak.