Keleti szomszédunknál sertéshiány van: az ottani termelés egyelőre nem elegendő az igények kielégítésére. Az állategészségügyi előírásokat sem mindenütt tudják még betartani. Sok helyen működik zugvágóhíd, és az is jellemző, hogy családok vágnak hagyományos módon sertést, a húsát pedig lefagyasztva tárolják. A kiszállításnak pontos szabályai vannak, sokan mégis szabálytalanul próbálkoznak - minden bizonnyal azért, mert papírok nélkül sem teljesen esélytelen a vállalkozás.

Idén az első félévben csak Csongrád megyéből több ezres nagyságrendben szállítottak ki élősertést Romániába szabályos körülmények között - mondta el dr. Farle Csaba, a Csongrád megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának helyettes vezetője. Élősertést telephelyről, vagy gyűjtőállomásról, fülszámmal, állatorvosi bizonyítvánnyal, szállítólevéllel, engedélyezett járművel lehet szabályosan kiszállítani. A nagyobb cégekkel, amelyek több százas nagyságrendben fuvaroznak, nem szokott probléma lenni. Annál több azokkal, akik 2-3, vagy 10-15 sertést visznek az autók csomagtartójában, utánfutóban, furgonban. Ők gyakorta egyetlen előírást sem tartanak be. Mióta Románia is tagja az Európai Uniónak, kihelyezett állategészségügyi ellenőrzés nincs már a határállomáson. Engedély nélkül így sem szabadna egyetlen élőállatot sem kivinni az országból. Előfordul, hogy a közlekedési ellenőrzést végző rendőrök, határőrök értesítik a hatósági állatorvost, ha szabálytalanságot gyanítanak.

Nemcsak a hazai családi gazdaságok, hanem a sertéstartó nagyüzemek is haszonélvezői egyelőre a konjunktúrának. Hajas László, a "Csanádpalota Sertés" Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta: a román vevők nagyon jól tájékozottak az itteni árakról. Megadják a Magyarországon elérhető legmagasabb árat, sok sertést visznek, de a kereslet hektikus. Egyik héten jönnek, vásárolnak, a másikon elmaradnak. A magyar állattartóknak az is számít, hogy a hazai nagyvágóhidak leghamarabb 30 nap után fizetnek, a románok viszont azonnal.

Kovács László, a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt. vezérigazgatója szerint ma jellemzően heti felvásárlási árak vannak, nagyon ritka a hosszútávra elkötelező szerződés. Ha Romániában magasabb az ár, mint itthon, akkor főleg a Kelet-Magyarországon élő sertéstartók oda adják el az élősertést. Ez a magyar húsüzemeket, köztük a Picket is hátrányos helyzetbe hozza. Az is érezhető, hogy a 2006-os takarmányhiány miatt Lengyelországban visszaesett a sertéslétszám - korábban onnan hoztak be félsertést.

A sertésszám visszaesése egész Európára jellemző: az uniós sertéshús elveszíti ázsiai és oroszországi piacai egy részét, mert árban nem versenyképes például az amerikai húsáruval. A nagy dán és német vágóhidak is kapacitás-kihasználási gondokkal küzdenek.