Orvosok közt mérnök, mérnökök közt orvos

Az egyik legkapósabb diploma Magyarországon az egészségügyi mérnök-képzésben szerezhető: minden végzettre legalább három állásajánlat jut, és akad olyan, gyógyászati berendezéseket gyártó világcég, amelyik egymaga fel tudná venni a következő tíz év végzőseit.

Egy jól felszerelt műtőben több műszer és informatikai eszköz van, mint egy repülőgépen. Az orvosok nem értenek mindegyikhez, a konfigurálás, a beállítás és a működtetés mérnöki feladat. A mérnöki ismeretanyagba viszont nem tartozik bele például az, hogyan bánjunk egy géppel, amelyik élő emberrel van összekötve, és éppen az illető egyik fontos szervét helyettesíti.

- Az egészségügyi mérnök olyan diplomás, akinek a fejében egyszerre van meg az élettani és a műszaki tudás, képes ezt a két területet szintetizálni, egyszerre kezelni - mondja Benyó Zoltán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) irányítástechnika és informatika tanszékének oktatója, az egészségügyimérnök-képzés vezetője. Szerinte egyértelműen elitképzésről van szó, nemcsak a dupla tananyag miatt (amihez olyan diákok kellenek, akik orvosként és mérnökként is helyt tudnának állni - márpedig ez a két képesség viszonylag ritkán van meg egy emberben), hanem azért is, mert az egészségügyi mérnöki diploma a bolognai rendszerben immár csak mesterszakon szerezhető.

Magyarországon nemzetközi szinten is az elsők között szervezték meg az orvosbiológiai mérnökök képzését 1995-ben, a BME, a volt Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) és az Állatorvos-tudományi Egyetem együttműködésében. Ma már világszerte több mint háromszáz helyen folyik hasonló oktatás, de a BME-é az iskolák minőségbiztosítását végző alapítvány rangsora szerint még mindig benne van az első nyolcadban. Korábban csak szigorló orvos- vagy mérnökhallgatók, illetve végzett orvosok vagy mérnökök iratkozhattak be a szakra - a felvétel feltétele most, a kétszintű képzésben egészségügyi, biológiai vagy műszaki alapdiploma. Az oktatást a BME és a Semmelweis Egyetem professzorai végzik, a négyszemeszteres képzés gazdája pedig - mint a világon a legtöbb helyen - a villamosmérnöki és informatikai kar.

Évente 50-60 hallgató végez, és egyiküknek sincs elhelyezkedési problémája. Ez Benyó Zoltán szerint azokra is igaz, akik külföldről (a skandináv országokból, az USA-ból, Görögországból vagy épp Egyiptomból) érkeznek Budapestre tanulni. Utóbbiak egyre többen vannak, hiszen az orvosképzéshez hasonlóan a magyar egészségügyimérnök-képzésnek is jó a híre külföldön.

Így látja ezt Finta Gábor is, aki 2005-ben kapta meg a diplomáját. Mint mondja, évfolyamtársainak zöme azonnal külföldre ment dolgozni, olyan pedig egy sem akadt, akinek elhelyezkedési gondjai lettek volna: inkább az volt a jellemző, hogy előbb kaptak állást, mint diplomát. Négy éve még 180-an mondhatták magukról, hogy egészségügyi mérnökök, mára ez a szám megduplázódott.

Finta Gábor szerint a multinacionális cégek leginkább kutatómérnöki területre keresik ezeket a szakembereket. Kitüntetett terület a biomechanika és a gyógyszeripar. - A képzés kifejezetten kemény, aki mérnöki előképzettséggel érkezett, abból gyakorlatilag orvost faragnak, talán csak annyi a különbség, hogy a számonkérés során nekik nem latinul kell megnevezniük az emberi test részeit. Aki pedig orvosi diplomával rendelkezik, annak a villamosmérnöki és építészeti ismeretekben kell elmélyülnie - meséli a sokdiplomás szakember.

Mindezek ellenére úgy tűnik, a hazai mérnöktársadalom egyelőre nem tekint teljes értékűként az egészségügyben tevékenykedő kollégákra. Mint Lőrinczi Ferenctől, a Magyar Mérnöki Kamara egészségügyi-műszaki tagozatának egykori vezetőjétől megtudtuk, a szervezetnek egyetlen egészségügyi mérnök tagja van (épp Finta Gábor), és ő is csak azért kapta meg a jogosultságot, mert diplomás mérnökként, a klinikai mérnöki és a kórház-üzemeltető mérnöki akkreditált képzések elvégzése után kérte.

Egyes vélemények szerint a kamara kenyérféltésből őrködik ilyen szigorúan a hagyományos mérnöki képzés (és tudás) tekintélye felett, hiszen a piacon lévők számára nem mindegy, kik kerülhetnek közel az egészségügyi beruházásokhoz tervezőként vagy szakértőként. Az mindenesetre bizonyos: az egyetemről kikerülő egészségügyi mérnököket a gyógyászat K+F-ágazata egyelőre gond nélkül fel tudja szívni.

A Siemens szakembere (jobbra) CT-gépet szerel egy budai diagnosztikai központban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.