Feleslegessé vált hadiipari kapacitások, magántulajdonú gépkocsikat tiltó rendelet, és gazdag motoros múlt: minden amellett szól, hogy rohamosan fejlődjön a magyar robogógyártás, még sem így történt. Pedig a gazdasági világválságból való kilábalás egyik eszközeként a csepeli Weiss Manfréd Műveknél már az 1930-as évek elején sorozatban gyártottak segédmotoros kerékpárokat. A 100 köbcentiméteresnél kisebb hengerűrtartalmú, és pedálozással indítható kétkerekűekhez nem kellett jogosítvány, ezért hamar népszerűek lettek.

Berva moped és Panni robogó a budapesti Közlekedési Múzeum kiállításán

A később Berva mopedeket gyártó egri Finomszerelvénygyárban, 1939-ben készült a zseniális Urbach László által tervezett Mátra segédmotorkerékpár, melyet azért is kedveltek, mert mentesült a hadigazdálkodás nyersanyag gumi- és üzemanyag-korlátozásaitól is. Az ötvenes években párthatározat született a hadiüzemek polgári célú hasznosításáról: "A lakosság köréből érkezett sok javaslatra forgalomba kell hoznunk segédmotoros kerékpárokat, valamint 350 köbcentiméteres motorkerékpár-motorral hajtott, fedett fülkés járműveket is." Direktíva és ötlet volt, szakemberekből sem volt hiány, mégis nehezen születtek meg az első robogók, mert a csepeli és egri gyár nemcsak a hivatalokkal küzdött, hanem egymással is vetélkedett a robogógyártásért.

A kerékpárokra utólag felszerelhető, és a hátsó kereket dörzskerékkel hajtó kétütemű, 38 köbcentiméteres Dongók sorozatgyártása 1955-ben indult, ezekből két év alatt hatvanezret adtak el. 1957-ben Székesfehérváron elkészült a REX moped, majd 1957-ben a Berva prototípusa, egy évvel később már 12 ezernél többet gyártottak Egerben. Akkoriban még sorba kellett állni az újdonságokért, melyeket totón is sorsoltak.

1957. augusztusában bemutatták az ötven köbcentiméteres Csepel Pannit. A magyar kismotorokról írt könyvet dr. Kováts Miklós és Maróti József. Az ötven köbcentiméteresnél kisebb motorú Pannik és Bervák átlagkora jóval ötvenesztendős, de szép formájuknak köszönhetően ma is fiatalosak. A Székesfehérvári Vadásztölténygyár, a felnémeti, majd egri Finomszerelvénygyár és a Csepeli Kerékpárgyár története mellett a szigorú tervgazdaság korszakát, az ipar politikai és állami irányítását is megismerhetjük a Maróti kiadó könyvében. Az eredeti gyári rajzok, levéltárakban őrzött iratok ismertetése mellett felújítási és szerelési útmutatókkal is segítik a szerzők a kis járművek gyűjtőinek és restaurálóinak munkáját. Megszólalnak a könyvben a magyar kismotorok fejlesztésben részt vevő szakemberek.

Június 21-ig látogatható a budapesti Közlekedési Múzeum kiállítása, ahol megismerkedhetünk a konstruktőr Urbach László és Jurek Aurél munkásságával. Nyolc évtized robogói és mopedjei láthatóak eredetiben: a DKW, Wanderer, Solex, Miele, Komar, Rigas és Simson mellett állnak az első hazai kismotorkerékpárok, a Mátra és Csepel, valamint a Berva, Panni, és Dongó.

Múzeummegszállók, itáliai motorokkal

Két tematikus kiállítás látható egyszerre a budapesti Közlekedési Múzeumban, ahol a magyar kismotorokkal egy fedél alatt nyílt meg, és június 28-ig látogatható az Expo Motor Italia, mely tizenkét olasz márkát mutat be: az Aprillia, Beta, Bimota, Ducati, Gilera, Malaguti, Moto Guzzi, Moto Morini, Piaggio, és Vespa kollekciójában különleges sportmotorok is megtalálhatóak.