A Garantiquától megtudtuk, a gazdasági válság kitörése óta az átlagos hitelösszeg 14,3 millió forintról 14,1 millióra csökkent, ugyanakkor a pénzintézetek komoly szigorításokat vezettek be, több fedezetet írnak elő, csökkentik a folyószámlák limitjeit, ami a kis- és középvállalkozások esetében azt jelenti, hogy kisebb összegű hitelekkel is meg kell elégedniük. Nem változott lényesen a garanciavállalások összetétele, alapvetően a kereskedelmi, szolgáltatási, építőipari szektor hiteleihez kapcsolódnak. A három ágazat adja a Garantiqua idei garanciáinak 70 százalékát. Fontos változás azonban, hogy a kezesség erőteljesen eltolódott az éven belüli garanciák irányába, a korábbi 70 százalékkal szemben május végén a szerződések 80 százaléka volt ilyen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozások inkább rövid távú hiteleket vesznek fel a bankoktól, azaz nem terveznek túlságosan előre.

Garantiqua május végéig az előző év azonos időszakában számon tartott 11 777 szerződésével szemben 12 536-ot között, ami 6,8 százalékos növekedés. A vállalat garanciák értéke 6,4 százalékkal, 135 milliárd forintról 145 milliárdra nőtt. Csak ebben az évben a társaság 178 milliárd forint kölcsönhöz adott garanciát a bank vagy a hitelfelvevő kérésére.

Magyarországon a vállalkozói hitelállománynak nagyjából 10 százalékához kapcsolódnak garanciavállalások. Ez nem tér el jelentősen a fejlett országok átlagától. A vállalkozók kölcsöneit alapvetően két, többségi állami tulajdonban levő szervezet, a Garantiqua és az Agrár Hitelgarancia Alapítvány, továbbá a kormány Hitelgarancia programjának 28,2 milliárd forintja biztosítja. A kabinet egyébként nem csak a garancia programot indította el arra számítva, hogy jelentősen megugrik az érdeklődés a kezességvállalás iránt, de a Garantiqua pénzügyi keretét is megduplázta, 900 milliárd forintra emelte. Tette mindezt azért, hogy ösztönözze a bankokat, ne legyenek annyira óvatosak a kis- és középvállalkozókkal, amikor azok kölcsönt kérnek tőlük. Eddig azonban nem sikerült megtörni az ellenállásukat.