Megállt az idő - mondhatnánk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai olvastán. Legalábbis ami az árak emelkedését illeti. A hazai infláció márciusban - a januári nullás teljesítmény után - a februári 0,1 százalékos szinten állt be. A nyugdíjasok vásárlási szokásait leképező fogyasztói kosár 0,3 százalékos áresést mutat.

Ezúttal a londoni elemzők akár 0,5 százalékig felkúszó előrejelzései hullottak a porba a rezsicsökkentés hatásainak alábecslésével. A hazai elemzői vélemény 0,1-0,3 százalékos sávban szóródott, amit már inkább visszaigazolt a valóság. Ami a következményeket illeti: minden akadály elhárult a jegybank monetáris tanácsa előtt, hogy ismét egy jókorát hasítson az alapkamatba.

A kedvező hazai inflációs adat és az orosz-ukrán krízis ellenére egyre nyugodtabb nemzetközi befektetői hangulat láttán semmi sem gátolhatja meg a tanácsot hó végi ülésén, hogy legalább tíz bázisponttal tovább vágja a kamatot. Lassan már az sem lenne meglepetés, ha ennél vastagabb szelettel karcsúsítanák a most 2,60 százalékon álló irányadó rátát.

Ami a KSH számait illeti: márciusban az egy évvel korábbihoz képest a háztartási energia, a járműüzemanyagok, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, míg a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások drágultak.

Csökkent a liszt (19,2 százalék), az étolaj (14,8 százalék), a cukor (13,7 százalék), a tojás (10,8 százalék), az idényáras élelmiszerek (4 százalék), valamint a kenyér (3,3 százalék) ára. Drágult viszont a sajt (10,6 százalék) és a tej (11,0 százalék). A legnagyobb mértékben, 7,9 százalékkal a szeszes italokért és a dohányárukért kértek többet a boltokban. Szintén áremelkedés következett be a szolgáltatások esetében (1,8 százalék), jóllehet ezen belül a víz- és a csatornadíj átlagosan 11, a helyi tömegközlekedésé pedig 6,8 százalékkal csökkent.

Az egyéb cikkek körében szintén árcsökkenést tapasztaltak (1,1 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (10 százalék). Ezen belül a távfűtésért 11,4, az elektromos energiáért és a vezetékes gázért 11,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. márciushoz viszonyítva.

Februárhoz képest viszont 0,2 százalékos átlagos drágulást mutattak ki. Átlag alatti, 0,1 százalék volt az áremelkedés az élelmiszereknél. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak egy hónap alatt: 0,6 százalékkal, a szokásos szezonális változásoknak megfelelően.

Átlag felett nőtt az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára egy hónap alatt: 0,5 százalékkal. Ezen belül a járműüzemanyagok 0,9 százalékkal kerültek többe. Kisebb mértékű árnövekedés következett be a tartós fogyasztási cikkek (0,2 százalék), a szolgáltatások (0,2 százalék), valamint a szeszes italok, dohányáruk (0,1 százalék) körében. A háztartási energia ára nem változott az előző hónaphoz képest.

A szaktárca elégedett

A mérsékelt infláció a kedvező világpiaci élelmiszer és üzemanyag áraknak, valamint a gazdaságpolitika intézkedéseinek, az ingyenes készpénzfelvétel bevezetésének és a második rezsicsökkentésnek köszönhető – állapítja meg közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium

A nyugdíjas fogyasztói árindex az előző hónaphoz hasonlóan 0,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A nyugdíjasokra leginkább jellemző cikkek ára éves szinten olcsóbb lett – írják elhallgatva az a tényt, hogy februárhoz képest a nyugdíjasok kosara ismét nehezebb lett, méghozzá 0,2 százalékkal. Más kérdés, hogy a januári, 2,4 százalékos nyugdíjemelésből egyelőre futja a folyamatosan dráguló termékek megvásárlására.

Az alacsony infláció a jövedelmek értékállóságának megőrzésével segíti a belső fogyasztás élénkülését, és kiszámítható üzleti környezetet teremt a vállalkozások számára is - szögezi le a szaktárca, megjegyezve, hogy hosszú távon kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklődése, mert ez hozzájárul a tartós árstabilitáshoz. A belső kereslet élénkülésével, az egyszeri hatások megszűnésével az infláció várhatóan mérsékelten emelkedik, jelentősen elmarad a jegybank 3 százalékos középtávú céljától.