Úgy tetszik, nincs politikai kígyóuborkaszezon Magyarországon, amíg aktuális kormányunk hivatalban van. Az illetékesek most éppen Hugh Grant színész címét nyomozzák. A kolléga bírálta a magyar médiaszabályozást egy brüsszeli fórumon, s a messzemenően körültekintő hazai elöljárók részletes anyaggal szeretnék a helyes útra küldeni az alkalmi kritikust.

Most nyilván okkal röhög mindenki e tevékenységen, s gyárt képzelt leveleket a sztárnak, de akad momentum, ami attól is felháborítóbb csöppet, hogy elég sok hülye dolgozik ma magas pozícióban idehaza.

Méghozzá az, amit a közpénzen fenntartott adminisztrációval művelnek. A közösség szolgálatába szegődött hivatalnokok azzal töltik munkanapjaikat, hogy rajongói e-mailekkel szépen ellátott postafiókok címét kutatják, esetleg a brit hatóságokkal leveleznek a megoldás ügyében, vagy a sztár menedzsere utány nyomoznak, akinek esetleg a Marslakók főszerepét is belengetik, ha kiböki a helyes utcanevet.

Ennek nyomán alapvetően két eset lehetséges. Az egyik az, hogy a Fidesz már minden értelmmel fölvértezett embert eltávolított a vonatkozó intézményekből. Akkor lehetséges, hogy a feladatot megkapó szakember semmi különöset nem talál abban, hogy főnöke utasításának köszönhetően Grant címe után kell kutakodnia. A másik az, hogy topszakemberek akadnak bizonyos posztokon, de ezekben a pillanatokban éppen megőrülnek, szélsőséges esetben agyonterhelik a profession.hu szerverét, hogy találjanak valami állást, ami segít kimenekülni a bohóccirkuszból.

Mert ez már nem az első példa efféle kalandra.

A mesebizniszben a Harry Potter sikerével rivalizáló Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya többször is készített már személyre szabott üzenetet. Még Szajlai Csabát, a Magyar Hírlap újságíróját is megkínálták egy közleménnyel.

Mert, ugye, a kormány fontos feladata az üzengetés.

Annak azért örülünk, hogy e különös figyelemre nem tartották érdemesnek a magyar médiaszabályozás összes külhoni bírálóját, mert a komplett államigazgatást e tömeg tájékoztatása kötötte volna le. Igaz, éppen a gazdasági ügyekért felelős tárca a jó példa arra, hogy ez olykor segíthetett volna. Amíg telefonszámok és irányítószámok után néztek volna, addig sincs idejük az unortodoxia fejlesztésére.

De most ott tartunk, hogy keressük Hugh Grant címét: kormányügyileg, országügyileg, részünkről vérkomolyan.

Grant mindenféle furcsa alakot eljátszott már, de azt talán soha nem gondolta, hogy egyszer államügy lehet.

Persze sokáig ez az állam sem gondolta, hogy egy színész az ügye lehet.

Bréking: megtalálták. Gratulálunk.