-A környéken töltöttem a gyerekkoromat, és emlékszem, mennyi legenda keringett a volt nemzetvezető óvóhelyéről - mondja Bakay Kornél. - Az ötvenes évektől kezdve azonban senki sem közelíthette meg, mert a bunker a szigorúan ellenőrzött határsávba került, ahová még a kőszegiek sem léphettek be. A vasfüggöny lebontása után azonnal jeleztem, hogy szeretném feltárni a nyilas vezér egykori bunkerét, de hosszú évekig nem kaptam rá engedélyt.

Engedély ma már van, pénz azonban nincs. Az eddig elvégzett munkákat a múzeumigazgató barátai, helybeli vállalkozók finanszírozták, de a bunker teljes feltárásához még legalább 30-40 millió forintra lenne szükség.

Szálasi Ferenc - aki 1944 októberében puccsal ragadta magához a hatalmat - az év novemberében adta ki a parancsot a Gyepű II. vezéri védőkörlet kiépítésére, amelynek keretében a Kőszeg melletti Szabó-hegyen a város tulajdonában lévő erdőben kerítettek el egy háromholdas részt Szálasi és kísérete számára.

-Szálasi csak átmeneti szállásának tekintette a vezéri körletet, ahonnan a háború fordulata után majd előjöhet - mondja Bakay Kornél. - A táborban hat pazar színvonalú parkettás barakk kapott helyet hideg-meleg vizes fürdőszobákkal, gazdagon berendezve díszes szőnyegekkel, bútorokkal, értéktárgyakkal. Szálasi barakkjából közvetlen lejárat nyílt a frissen megépített bunkerbe.

A folyamatos légitámadások miatt a nemzetvezető egy bombabiztos légoltalmi pincerendszer kiépítését is elrendelte. A sziklás terepen csak az ország legkiválóbb szakemberei tudták kialakítani az átlagosan húsz méter mély bunkert. Így például 1944 novemberének első napjaiban tatabányai elitvájárokat vezényeltek a Szabó-hegyre, ahol tizenhat ember megfeszített munkával tudta csak kirobbantani a bunker alapjait. Az üregek kialakítása után kőszegi kőművesek és ácsok vették birtokukba a terepet.

-Szálasi igyekezett komfortossá tenni a bunkert: felfalaztatta téglával, bevezettette a villanyt meg a telefont, lambériát készíttetett - mondja a feltárás vezetője. - Az összesen 135 négyzetméteres légoltalmi pincébe két aknán keresztül, csigalépcsőkön lehetett lejutni, de a lépcsők megsemmisülése esetén egy tartalék aknából egy csörlőrendszer segítségével is a felszínre lehetett jutni.

Az állandó bombázások miatt a hungarista vezér és kísérete szinte mindennap levonult a bunkerba, amelynek szilárdságáról azonban nem kellett meggyőződnie: az óvóhely nem kapott találatot, Szálasi pedig a szovjet csapatok érkezése előtt, március végén elmenekült Ausztria irányába.

-Az üresen hagyott vezéri körletet később a környékbeli emberek kifosztották, elvitték a képeket, a bútorokat, a szőnyegeket, felszedték a parkettát, s a bunkerből is elemeltek minden mozgatható holmit - mondja Bakay Kornél.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy később a bunker bejáratait berobbantották-e, vagy azok egyszerűen beomlottak.

A feltárásban részt vevő kőszegi vállalkozók közül Kaltenecker Lajos támogatta a legnagyobb összeggel a munkálatokat, neki eddig mintegy másfél millió forintjába került az óvóhely kiásása.

-Nem Szálasiról szól ez a történet, hanem Kőszegről - mondja az építési vállalkozó. - Akkor is támogattam a professzor úr munkáját, amikor az Árpád-kori vár feltárásáról vagy a kőszegi bormúzeum létrehozásáról volt szó, és ezt a vállalkozását is szívesen menedzselem. Ha az egykori Szálasi-bunkerból múzeum lesz, egy újabb látogatnivalóval gazdagodhat a város.

A volt nemzetvezető óvóhelyének feltárása - amint az várható volt - máris vihart kavart. Az egyik internetes újság például azt írta, hogy Bakay Kornél egy új nyilas-hungarista kegyhelyet akar létrehozni a volt Szálasi-bunker ürügyén.

-Ostobaság - mondja Bakay. - Kőszeg történelméhez nemcsak a dicsőséges pillanatok tartoznak hozzá: Jurisics Miklós várkapitányi helytállása és Szálasi tevékenysége egyaránt a városhoz kötődik. A történelmi igazságnak tartozunk annyival, hogy szembenézzünk a múltunkkal. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a második világháború időszakából csak két híres bunker maradt fenn Európában. Szálasié a harmadik. Azt is mondhatom, ez egy újkortörténeti műemlék.